Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földrajzi beosztásának a legalsó szintje From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads
Remove ads

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.[1] A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a CORINE Land Cover adatai alapján).[2]

A beosztás háromszintű, ebből a fölső szinten (földrajzi nagytájak) jóformán megőrizték a hagyományos természetföldrajzi beosztást. Természetesen a beosztás több eleme vitatható. Így például eltér a hagyományos felosztástól, hogy a Visegrádi-hegységet nem a Dunántúli-, hanem az Északi-középhegységbe sorolták. Ez földtanilag természetes (ugyanabból a miocén korú andezit rétegvulkáni sorozatból áll, mint a Börzsöny, szöges ellentétben az alapvetően karbonátos Pilissel, Budai-hegységgel és Gerecsével), például növényföldrajzilag azonban teljesen indokolatlan (a Matricum flóravidék és a Bakonyicum flóravidék határvonala, a Közép-dunai flóraválasztó a Duna bal partján húzódik). Az alább ismertetett beosztás tehát több tudományág egymásnak olykor ellentmondó szempontjait próbálja elkülöníteni.

Remove ads

A magyarországi kistájak listája

Az alábbiakban a Magyarország kistájainak katasztere 2010-es kiadásában[3] megadott középtájak felsorolása látható a könyvben megadott terület- és néhány domborzati adattal együtt. A területszámításhoz és a területhasznosítási adatokhoz a szerkesztők az 1998–1999-ben készült SPOT4 Xi+M űrfelvételek alapján készült CORINE Land Cover 50 000-es (CLC 50) méretarányú, EOV rendszerbe korrigált adatait használták. Az összesített területadatok eltérése Magyarország hivatalos államterületétől annak tudható be, hogy a Digitális Térképi Adatbázis és a CORINE adatbázis között – különösen a Dráva és az Ipoly meanderező szakaszain – az országhatár meghúzásában jelentős különbségek mutatkoztak.

További információk Kistáj, Középtáj ...

Területhasznosítási adatok

További információk Kistáj, Lakott terület ...
Remove ads

Jegyzetek

Loading content...

Források

További információk

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads