Központi-Börzsöny

A Központi-Börzsöny a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád vármegye területén. A 46 km² területű vidék a hegység központi részén található.^[1] A kistáj a hegység Magas-Börzsöny nevű egységének is csak egy részét fedi le.

Központi-Börzsöny
A csóványosi kilátó (Geodéziai mérőtorony)
Elhelyezkedés	Börzsöny
Besorolás	kistáj
Fontosabb települések	–
Földrajzi adatok
Terület	46 km²
Legmagasabb pont	Csóványos (938 m)
Térkép
Pozíció Magyarország térképén

Földtan és domborzat

A Központi-Börzsöny a Börzsönyben egykor működött rétegvulkán 5–6 km átmérőjű központi kalderája. Formáját az utóvulkáni tektonizmusnak és a később kialakult eróziós völgyhálózatnak köszönheti. A tengerszint feletti magasság 325 és 938 m között változik, a kalderaperem magassága keleten 800–900, nyugaton 600–700 m. Területének négyötöde a magas, egyötöde az 500–750 m-es magasságú gerinces típusú középhegységi domborzattípusba tartozik.

A táj kialakulásához vezető vulkáni tevékenység a középső miocénben, kb. 14–16 millió éve zajlott. Az első szakaszt heves kitörések jellemezték, és ekkor alakult ki a hatalmas kaldera. A második szakaszt lávadóm-felnyomulás és vulkáni kúpok kialakulása jellemezte. Ekkor alakult ki a Magas-Börzsöny, egy feltehetően 1300–1400 m magas, több vulkáni dómból álló együttes.^[1]

Éghajlat

Éghajlata hűvös és nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet pedig a legmagasabb részeken 7,5 °C, a peremeken 8,5–9 °C körül alakul. A csapadék évente 720–780 mm, a tetőkön ennél valamivel több. A hótakaró a tetőkön 90–100 napig, a mélyebb részeken kb. 60 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága 40–50 cm.^[1]

Talaj és növényzet

A kistáj növényborítása zárt erdő. Jellemző növénytársulásai a nagy területen elterjedt szubmontán bükkösök, valamint a legmagasabb csúcsok északi oldalán a magaskórós bükkösök. Kisebb kiterjedéssel jelen vannak a gyertyános-tölgyesek. valamint a sziklás gerincek, völgyek erdei és a nedves völgytalpak égeresei.^[1]

Területhasznosítás[1]	Terület	Területarány
Lakott terület	2,3 ha	0,1%
Szántó	0,0 ha	0,0%
Kert	0,0 ha	0,0%
Szőlő	0,0 ha	0,0%
Rét, legelő	15,9 ha	0,3%
Erdő	4586,4 ha	99,6%
Vízfelszín	0,0 ha	0,0%

Népesség

A kistáj területén nem található önálló település.^[1]

Jegyzetek

1. Dövényi (2010), i. m. 

Források

• Dövényi (2010): szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap