Porpác
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Porpác község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
| Porpác | |||
 | |||
| Mária Szeplőtelen Szíve templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schimmerné Schweiger Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9612 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 166 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,2 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Gyöngyös-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 31″, k. h. 16° 48′ 08″ | |||
 Porpác
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Porpác weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Porpác témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Gyöngyös-sík keleti részén, Sárvártól 10 kilométerre nyugatra, Bögöttől 3 kilométerre nyugatra található.
Megközelítése
Zsáktelepülés, közúton csak Bögötön keresztül érhető el a 88-as főútról Sárvár nyugati határszélénél letérve, a 8458-as úton.
Közigazgatási területén áthalad a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal és a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal közös szakasza, de megállási pontjuk nincs a községben; a település nevét viselő Porpác vasútállomás valójában Bögöt és Csénye határvonala közelében, de előbbi területén helyezkedik el, Porpác központjától a távolsága körülbelül 3,5 kilométer.
A Savariából Arrabonába vezető római hadiút porpáci szakaszát már az 1870-es években említik. Ugyanekkortól fogva ismertek voltak a határban emelkedő sírhalmok, amelyekről a 20. század elején végzett feltárás alapján lehetett megállapítani, hogy a kora vaskorból származnak. Ezen kívül csak egy véletlenszerűen előkerült kőkoporsóról lehetett tudni.
Porpác neve esetleg szláv származású. Először 1321-ben fordul elő Kápolnafölde határjárásában. 1329-ben a király pecöli Zarka Miklósnak adományozta. Az ekkor elvégzett határjárásban említik a római utat is (Vtteuim = öttevény néven). A középkorban sokáig a Zarka volt a fő birtokosa, velük nyilván rokonságban álló egyéb köznemesi családok is előfordulnak itt. 1548-ban Porpác Erdődy Péteré volt. Az ekkor feltűnő Nemesporpácon kisnemesek laktak. Utóbbi a 17. században a porpáci Darázs (Darás) családé lett. Darázs (Darás)- és Pórporpác közigazgatásilag csak 1863-ban egyesült.
A két középkori – kora újkori falucska régészeti maradványait még nem ismerjük, feltehetően a mai belterületek alatt kereshetők. A helyi hagyomány szerint a darázsporpáci Felsőtemetőben valamikor templom volt. Ennek bizonyítására még további kutatásokra van szükség.
Pórporpác: A településrész valószínűleg középkori eredetű. A gazdasági központja a ma is különálló Csókakő major volt. A majorban található jelentős számú, ma már romos cselédlakás, a nyugati részén pedig a gazdatiszti lakás áll. Az északnyugati sarokban pedig korszerű gazdasági épületek sorjáznak. A Csókakő major kezdete nem ismeretes, de a feltételezések szerint a 17. századig nyúlhat vissza.
Pórporpác gyakorlatilag a Rátka-patak bal partjának magaslatára települt, melyet a templom és a volt iskola zár le. Eredeti kiterjedése a Kossuth utca volt, mely a 20. század elején a Dózsa utcával bővült.
Darázsporpác urai: A porpáczi Darás família régi Vas vármegyei nemesi család volt, első ismert őse porpáczi Darás Imre volt, akinek fiait, Mátét és Vendelt 1470-ben említették egy okiratban. Darás Benedek és fiai, Darás Imre, Oarás Máté – valamint a szintén itt birtokos Porpáczy család tagjai – 1555-ben kaptak nádasdi és fogarasföldi báró Nádasdy Tamás nádortól új adománylevelet darázsporpáci (más néven kisporpáci) birtokaikra. Rudolf király 1583-ban Darás Máténak adománylevelet állított ki a Vas vármegyei Felsőpatyra. A família darázsporpáci birtokadományát 1748-ban Mária Terézia királynő is megerősítette. Az 1754-55-ös országos nemesi összeírás alkalmával a Darás család 12 tagját említették Vas vármegyei birtokos nemesként.[4]
Porpác község fejlődése a Vép felőli útkapcsolat kiépítésének elmaradásával jelentősen visszaesett, ma csak Sárvár felől érhető el a zsákfalu. Az út visszaállítására tervek készültek, anyagi forrás hiányában azonban elmaradt.
A település határában Vát községgel közösen repülőtér építését tervezték Savaria Airport néven.[5] A repülőtér kérdéséről népszavazást tartottak 2009. április 5-én, melyben a többség támogatásáról biztosította a beruházást.[6] A kormány 2009. december 30-án kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a projektet. A repülőtér-építésről üzleti tervet soha sem hoztak nyilvánosságra és tényleges befektető sem akadt a projektre. A szakmailag és gazdaságilag is teljesen megalapozatlan terv néhány év múlva elhalt, a kormány a projektet 2012 augusztusában törölte a kiemelt jelentőségű projektek közül.[7]
Polgármesterei
- 1990–1994: Süle Ferenc (független)[8]
- 1994–1998: Boros Béla (független)[9]
- 1998–2002: Boros Béla (független)[10]
- 2002–2006: Boros Béla (független)[11]
- 2006–2008: Boros Béla (független)[12]
- 2008–2010: Poócza Tamás (független)[13]
- 2010–2012: Joós Attila (független)[14]
- 2012–2014: Tóth Teodóra Erzsébet (független)[15]
- 2014–2019: Tóth Teodóra Erzsébet (független)[16]
- 2019–2021: Tóth Teodóra (független)[17]
- 2022–2024: Schimmerné Schweiger Katalin (független)[18]
- 2024– : Schimmerné Schweiger Katalin (független)[1]
A településen 2008. december 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[19] Ugyanilyen okból kellett időközi választást tartani Porpácon nem sokkal a következő önkormányzati ciklus félideje előtt, 2012. május 20-án is.[15][20] 2022. június 26-án ismét ugyanilyen okból került sor időközi polgármester-választásra, Tóth Teodóra 2021. augusztus 17-én ugyanis lemondott.[21] A veszélyhelyzet megszűnése után lehetett kiírni a választás időpontját.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 135 | 128 | 132 | 148 | 158 | 162 | 166 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,7%, református 2,8%, evangélikus 0,7%, felekezet nélküli 2,1% (9,9% nem nyilatkozott).[22]
- Mária Szeplőtelen Szíve templom
- Út menti kőkeresztek
- Darázsporpáci temető szép táji környezetben, kőkeresztekkel
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
