Bakonybél

Bakonybél község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Bakonybél
A bencés Szent Mauríciusz-monostor
Bakonybél címere Bakonybél zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Márkus Zoltán (független)[1]
Irányítószám	8427
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1108 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	50,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″47.25285, 17.729580555556
Bakonybél Pozíció Veszprém vármegye térképén
Bakonybél weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Öreg-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy közelében, a Gerence-patak völgyében fekszik. A legközelebbi város a 16 kilométerre lévő Zirc.

Megközelítése

Csak közúton, a Zirc és Pápa térségét összekötő 8301-es úton közelíthető meg, amely végighúzódik a község központján.

Története

Első fennmaradt írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít nekik.

A török időkben teljesen elpusztult, majd a pannonhalmi apátság birtokába került, amely a török kiűzése után újratelepítette. A 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.

2018-ban felújították a Szent Mauríciusz Monostort.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Baky György (SZDSZ)^[3]
• 1994–1998: Kuti Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Kuti Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Baky György (független)^[6]
• 2006–2010: Baky György (SZDSZ)^[7]
• 2010–2014: Baky György Sándor (független)^[8]
• 2014–2019: Márkus Zoltán (független)^[9]
• 2019–2024: Márkus Zoltán (független)^[10]
• 2024– : Márkus Zoltán (független)^[1]

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1264	1240	1221	1204	1127	1106	1108
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,1%-a cigánynak, 0,1%-a szlováknak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,8% volt római katolikus, 2,8% református, 1,2% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).^[12]

Képek

• 
  A település látképe madártávlatból
• 
  Bakonybél látképe a Köves-hegyről
• 
  A bencés monostor épületegyüttese
• 
  A bencés monostor a felújítás előtt
• 
  Bakonybél temploma
• 
  Nepomuki Szent János-szobor
• 
  Tájház
• 
  Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára

Nevezetességei

Turisztikai látványosságai

• Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
• Szent Mauríciusz Monostor:^[13] barokk stílusú, 18. század
• Szentkút-kápolna
• Pannon Csillagda^[14]
• Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
• Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok
• Hubertlaki-tó, a bakonyi „Gyilkos-tó”^[15] – Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, de leégett.^[16]
• Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza^[17]
• Hamuházi-rét, ahol az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya, a Hubertlak állt, ma pedig vadászház és egy kulcsosház.^[18]

Nevezetes emberek

• Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja, 1832 és 1839 között bakonybéli apát
• Utolsó éveiben itt működött és itt is halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
• Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, akit 2009. április 18-án Bakonybél díszpolgárává választottak. A faluban, amely indiántáborok kiindulópontja is, saját birtokkal rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében Bakonybél állandó lakosa volt.^[19]
• Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola egykori igazgatója, 1921–1938 között Bakonybél apátja