Hajdúhadház

Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház^[3]) város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járás központja.

Hajdúhadház
Hajdúhadház madártávlatból
Hajdúhadház címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúhadházi
Jogállás	város
Polgármester	Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4242
Körzethívószám	52
Testvértelepülései	Lista Łęczna
Népesség
Teljes népesség	13 073 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	145,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	151 m
Terület	87,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 40′47.683333333333, 21.666666666667
Hajdúhadház Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Hajdúhadház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúhadház témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye északi részén fekszik, Debrecentől 19 kilométerre. Közigazgatási területe 8780 hektár (87,8 négyzetkilométer).

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Téglás, északkelet felől Bököny és Geszteréd, délkelet felől Hajdúsámson, dél felől Bocskaikert, nyugat felől Hajdúböszörmény; dél-délnyugat felől egy rövid szakaszon határos még Debrecennel is.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely belterületének nyugati széle mellett halad végig dél-északi irányban. Az M35-ös autópálya és a 33-as főút felől a 354-es főúton érhető el.

A környező kisebb települések közül Hajdúviddel a 3506-os, Hajdúböszörmény központjával a 3507-es, Hajdúsámsonnal a 4902-es út köti össze; határszélét nyugaton érinti még a 3509-es út is. Kucik nevű, különálló külterületi városrészébe és a keleti határszéle közelében fekvő honvédségi létesítményekhez pedig a 49 101-es számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Hajdúhadház vasútállomás a belterület északkeleti részén helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története

Az ásatások tanúsága szerint a rézkor óta lakott. Népvándorláskori szarmata leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A honfoglalás idején a kabar törzsek telepedtek meg itt. A települést először 1312-ben említik. A területen kialakult falvak a török megszállás alatt kihaltak.

Bocskai István 1605. december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató hajdúk letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. 1876-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú város, ekkor lett Hajdú vármegye része. 1891-ben feladta városi rangját, nagyközség lett, 1924 és 1934 között ismét város, majd ismét község.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Béres László	nem ismert
1994–1998		MSZP-SZDSZ-MSZDP-LPSZVP[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010		független[7]
2010–2014	Csáfordi Dénes	Fidesz[8]
2014–2019		Fidesz-KDNP[9]
2019–2024		Fidesz-KDNP[10]
2024–		Fidesz-KDNP[1]

Népesség

A városban folyamatosan zajló fejlesztések miatt megnőtt a település népszerűsége, amely a népességi mutatókon is jól látható:

• 1900-ban 8 395 fő
• 1910-ben 9 821 fő
• 1920-ban 10 480 fő
• 1930-ban 11 608 fő
• 1949-ben 13 026 fő
• 1993-ban 13 287 fő
• 2001-ben 12 713 fő
• 2005-ben 12 724 fő
• 2019-ben 13 394 fő

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	12 762	12 800	12 669	12 811	12 648	13 057	13 073
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,8%, református 33,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 36% (18,2% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,9% volt református, 1,8% római katolikus, 1,5% görög katolikus, 4,2% egyéb keresztény, 33,7% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).^[12]

A város épületei

• Városháza: Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért 1915-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. 1965–1973-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. 1998-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.
• Református templom: A főteret az impozáns megjelenésű neoromán stílusú református templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek 1847-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. 1868-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet 1872. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A második világháborúban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, 1986-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom 1982-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.
• Csokonai Művelődési Ház: Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, 1912-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. 1954-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont 1955 februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.
• Rendőrkapitányság: A rendőrkapitányság épülete régen pártház volt. A rendszerváltás után a pártbizottság épületébe a rendőrkapitányság költözött. A pártépület erre a célokra szűknek, és funkciójában alkalmatlannak bizonyult. 2003-ban a kapitányság épületét egy új épületszárnnyal bővítették ki. A Bocskai tár egy szép épületegyüttessel lett gazdagabb.
• Egykori Hajdúsági Áruház: A rendőrkapitányság északi szomszédja. Az áruház a hatvanas évek végén az egykori piactér közepére épült. Az áruház földszintjén háztartási műszaki cikkeket, ajándékokat és papírféleségeket árultak. Az emeleten cipő, textil-és lakástextil osztály volt.
• Hunyadi utcai üzletház: 1905-ben bank volt. A pénzintézet meggyengült, ezért el kellett adni. Az 1917-ben megalakult Hangya Szövetkezet a takarék épületét megvásárolta, és boltot alakított ki benne. A banképület eredeti homlokzatát az átalakítás során teljesen eltüntették. A sarkát levágták, az ablakok helyére kirakatok kerültek. A Nagyhangyában fűszert és vegyes áruféleséget árultak. A szomszédos épületben volt a Hangya Vendéglő. A háború után jelentősen megváltozott a Hangya. Boltjai Földműves Szövetkezet tulajdonába kerültek. Az épületen még egy ideig fennmaradt a Hangya felirat. A boltok profilja állandóan változott. Hentesüzletből leértékelt áruk boltja, a vendéglőből kocsma lett. Az épület Földi János utcai oldalán háztartási bolt lett. A boltot megnövelték majd önkiszolgáló bolttá alakították. A hadháziak „Önki”-nek hívták. Ma az épület magántulajdonban van, üzlethelyiségeit kereskedők és szolgáltatók bérlik.
• Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria: Földi János 1791-ben költözött Hajdúhadházra, mert a Hajdúkerület orvosának választották. Földi János halála után a lakóházát a község elöljárósága átengedte a Veszprémy családnak postaház céljára. Az egykori lakóház tetejét egy nagy hóesés összeroppantotta. Helyére 1941-ben új emlékház épült. Az emlékházat a hetvenes években kiállítás céljára felújították. A kilencvenes évek végére az emlékház nagyon rossz állapotban volt. A város önkormányzata 2002-ben leromboltatta. Ma már az új Földi János Emlékház, a könyvtár és kiállító terem épülete áll a helyén. Eredetileg nem könyvtárnak csak múzeumnak és galériának szánták.
• Vadas Csárda: Egykor a település utolsó épülete volt a Vadas Csárda. Az épületet valamikor az 1700-as évek közepén építhették. Szemben az út túlsó oldalán volt a csárda állása. (ez egy nagy terület lehetett, ahol az utazók etették és pihentették jószágaikat). A város egykori csárdái közül a Vadas az egyedüli, amelyik vendéglátóhely maradt.
• Égerházi Imre Alkotóház: A festő életében az alkotóház minden érdeklődő előtt nyitva állt. Égerházi Imre munkásságát több kitüntetéssel ismerte el a szülővárosa, majd a művészt díszpolgárává fogadta.
• Dr. Földi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A felső épületét 1896-ban, az alsót pedig 1897-ben a református egyház elemi iskolának építette. A felső épület volt a fiúiskola, az alsó épület pedig a lányiskola. Az alsó épületben, az 1925-26-os tanévben délutáni órákkal kezdte meg működését a polgári iskola. A polgári iskolának cserkészcsapata is volt. A hetvenes években a gyerekek száma megnövekedett, az iskola férőhelye pedig kevésnek bizonyult. A Jókai utcai frontra új, egyemeletes iskolaszárnyat, hozzá tornatermet, konyhát és éttermet építettek. Ebben az évben az iskolaépületet felújították és ezzel együtt az épület egy új szint ráépítésével bővült.1991-ben a felújítási munkálatok alatt a betonbontó légkalapács megrezegtette az épületet és váratlanul a födémszerkezet megrogyott. Az iskola épületet le kellett bontani. Helyére 1992-ben új, nyolc tantermes iskola és tornaterem épült. 1994. szeptember elsején kezdte meg működését a város első gimnáziuma és szakközépiskolája. A középiskola 1996-ban új helyre költözött. A Földi János Általános Iskola pedig birtokba vehette a korszerű épületet.
• Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola: Valamikor a Bocskai téren a zsidóknak mikvéjük (rituális fürdőjük) volt. Erre a helyre építették az iskolát. 1996 szeptemberében adták át az iskolát.

Nevezetességei

• Földi János Emlékkiállítás
• Védett természeti értékei: az Emléktölgy és a Nagy nyárfa.
• Othello Borház
• Néprajzi gyűjtemény állandó kiállítása
• Az egyház-, iskola és helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítása
• Faragott népművészeti kerítés
• Sillye Ferenc hajdúkapitány legendája
• ördögárok
• jelzett turista út
• Kígyóösvény erdei Bringapark

Szobrok

• Bocskai mellszobra
• Bocskai István lovas szobra
• 1956-os emlékmű
• Világháborús szobor
• Testvérvárosi kapcsolat emlékoszlop
• Múzsaszobor
• Dr. Földi János szobra
• Szilágyi Dániel szobra

Híres emberek

• Itt született 1876-ban dr. Hadházy Zsigmond ügyvéd, politikus és főispán.
• Itt élt gyerekkorában Takács Nóra Diána színésznő.
• Itt élt gyerekkorában Tóth Szabolcs költő, slammer.
• Dr. Földi János
• Égerházi Imre festőművész
• É. Kiss Sándor nyelvész
• Szilágyi Dániel orientalista, turkológus
• Pély Nagy Gábor hajdúkerületi főkapitány

Gasztronómia

• Hadházi hurkatészta, vagy görcsös galuska leves
• Hadházi lapos káposzta
• Hadházi savanyú káposzta
• Hadházi toroskáposzta
• Hadházi töltött káposzta
• Hadházi kukó-leves

Hagyományok

• Hadházi lakodalom
• a káposztatermelés és a savanyítás hagyományai
• Káposztás napok
• szüreti hagyományok

Testvérvárosai

Łęczna (Lengyelország)

1996 áprilisában a lublini vajdaság képviselői jártak Hajdú-Bihar megyében. Ekkor látogatott Łęczna város alpolgármestere Hajdúhadházra. Megtetszett neki a város, és viszontlátogatásra hívta a város vezetőségét. Júniusban már a testvérvárosi kapcsolat felvételének szándékával látogattak Łęcznára. A hajdúhadházi testvérvárosi kezdeményezést az ottani közgyűlés elfogadta. A következő évtől a két város fiataljai között rendszeres cseretáborozások indultak.

Bihardiószeg (Románia)

Nagyváradtól 31 kilométerre északra, az Ér bal partján fekszik. A község néhány kilométerre található a magyar-román határtól, közvetlen összeköttetése van közúton a Létavértes-Sacuieni (Székelyhíd) határátkelővel.