magyar politikai párt From Wikipedia, the free encyclopedia
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,[2][16][17] euroszkeptikus,[2][18] nemzeti konzervatív párt. Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010 óta Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal. Elnöke Orbán Viktor.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Fidesz – Magyar Polgári Szövetség | |
 | |
| Mottó: "Nekünk Magyarország az első!" | |
| Adatok | |
| Elnök | Orbán Viktor |
| Alapító | Orbán Viktor Fodor Gábor Kövér László Bajkai István Bayer Zsolt Deutsch Tamás Németh Zsolt Szájer József |
| Szövetség | Fidesz–KDNP (2005–) |
| Alelnök | |
| Frakcióvezető | Kocsis Máté |
| Országos Választmány elnöke | Kövér László |
| Szóvivő | Horváth László Zsigó Róbert Szentkirályi Alexandra |
| Alapítva | 1988. március 30. |
| Eredeti név | Fiatal Demokraták Szövetsége |
| Székház | 1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza) |
| Ifjúsági tagozat | Fidelitas |
| Tagok száma |  35 000[1] (2015) |
| Ideológia | populizmus[2][3] szélsőjobboldali populizmus[4] nacionalizmus nemzeti konzervativizmus antikommunizmus kereszténydemokrácia keresztény nacionalizmus[5][6] euroszkepticizmus[4][2] illiberalizmus[7][8] globalizációellenesség Korábbi ideológiák: liberalizmus, liberális konzervativizmus |
| Politikai elhelyezkedés | jobboldaltól a szélsőjobbig[9][10][11][12][13] |
| Parlamenti mandátumok | 135 / 199 |
| Megyei közgyűlési mandátumok | 227 / 381 |
| Európai parlamenti mandátumok | 10 / 21 |
| Nemzetközi szövetségek |
|
| Európai párt | Európai Néppárt (2000–2021) Patrióták (2024–) |
| EP-frakció | EPP képviselőcsoport (2004–2021)[14] Függetlenek (2021–2024) Patrióták Európáért (2024–)[15] |
| Hivatalos színei | narancssárga |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat. | |
| Névváltozatok | |||||||||
| |||||||||
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988-ban alakult liberális aktivista mozgalomként, amely szembeszállt a kormányzó marxista–leninista kormánnyal. 1990-ben jegyezték be politikai pártként, amelynek vezetője Orbán volt. Az 1990-es parlamenti választást követően bekerült az Országgyűlésbe; azonban az 1994-es választások után két mandátumot vesztett. A választásokat követően liberális konzervativizmust fogadott el, aminek következtében a liberális tagok kiléptek és csatlakoztak a Szabad Demokraták Szövetségéhez (SZDSZ). Ezután igyekezett kapcsolatot kialakítani más konzervatív pártokkal, és az 1998-as választások után jobbközép kormányt alakított. A 2000-es évek elején átvette a nacionalizmust, de népszerűsége kissé visszaesett a korrupciós botrányok miatt. 2002 és 2010 között ellenzékben volt, közben 2006-ban koalíciót kötött a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). A 2006-os őszödi beszéd után (amit tömegtüntetések követtek) helyreállt a népszerűsége, aminek köszönhetően a Fidesz szupertöbbséget szerzett a 2010-es választásokon. Miután visszatért Magyarország kormányzásához, nemzeti konzervatív politikát folytatott, és tovább tolódott jobbra. Az Európai Unióval szemben is kritikusabbá vált és a pártot euroszkeptikusnak minősítették. 2011-ben elfogadtatta a parlamentben az új magyar alkotmányt, amely 2012-ben lépett hatályba, de az alkotmány a Fidesz hatalmának megszilárdítása miatt viták tárgyát képezte. Kétharmados parlamenti többsége a 2014-es választás után is megmaradt, és a 2015-ös migránsválság eszkalálódását követően jobboldali populista és bevándorlóellenes retorikába kezdett. Megalakulása óta politikai pozíciója drasztikusan megváltozott, a Fidesz mára jobb- és szélsőjobboldal közötti pártként pozicionálódik.[10][12][13] Politológusok illiberálisnak vagy autokratának minősítették a párt kormányzását,[19] míg Orbán pedig "keresztény illiberális demokráciának" jellemezte a kormánymodelljüket. 2022-ben az Európai Parlament a demokrácia visszaesése nyomán választási autokráciának minősítette a párt uralma alatt álló országot.[20] 2024-ben a Fidesz az EP-ban a jobboldali–szélsőjobboldali[21][22][23] Patrióták Európáért nevű képviselőcsoporthoz csatlakozott.
A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, abban szocializálódott és többségében valamilyen közéleti, politikai szerepet is vállaló személy alapította. Az új politikai szervezetet 37 radikális reformer, főiskolás-egyetemista fiatal hozta létre, az 1980-as évek végén.[24][25][26]
A csoport magja az ELTE jogi karának egy ún. szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg az egykori NÉKOSZ-ra emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A fiatalok nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet.
A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a „bibósok” alkották. Később ők vették át a vezető szerepet.
Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták a működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mind a hárman, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Székesfehérváron, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén „bibós” Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultáltak, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst.
Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érte el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette.
A rendszerváltás fontos eseménye volt az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes képviselte, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor.
1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba.
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[27] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kilépett a Fideszből, az országgyűlési képviselői mandátummal tagjai egyúttal lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)
A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[28] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.
A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.
A 2002. évi választási vereség utáni XV., rendkívüli, nem tisztújító kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.
2002. július 3-án lemondott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, parlamenti frakcióvezetője, mert tudomást szerzett édesapja állambiztonsági múltjáról. A párt vezetését attól kezdve Áder János ügyvezető alelnök látta el egészen 2003. május 17-ig.
A választási vereséget követően Orbán Viktor őszig a háttérben maradt. A 2002. októberi önkormányzati választási vereség széleskörű mozgósításra és a pártirányítás szerkezetének átalakítására ösztönözte. Figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította Hende Csaba operatív irányításával.
2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.
A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.
A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[29] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében az érvényesen szavazók több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.
A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt, a hatalmas parlamenti erővel a háta mögött, élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével és számos kritika és az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá. 2012-ben Schmitt Pált Áder János követte a köztársasági elnöki székben.
A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett Orbán Viktor lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. A 2014-es európai parlamenti választás és a 2014-es önkormányzati választás szintén a Fidesz-KDNP győzelmét hozta.
2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. A Fidesz-KDNP a migrációt negatív folyamatnak tekinti.
A 2017 novemberében tartott tisztújító kongresszuson az elnökségben Novák Katalin került alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére. Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt.[30] A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.
A 2019-es európai parlamenti választáson a szavazatok nem egészen 53%-ával a mandátumok 62%-át (13 helyet) szerezte meg.
Miután a pártszövetség kilenc tagpártja kérte a Fidesz kizárását,[31] 2021. március 3-án a Fidesz bejelentette, hogy ki fog lépni az Európai Néppárt frakciójából.[32] 2021. március 18-án Novák Katalin bejelentette, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból.[33] Azóta függetlenként politizáltak az Európai Unió parlamentjében.
2022. szeptember 22-én Navracsics Tibor bejelentette, hogy átül a KDNP frakciójába, ezzel a KDNP-nek 19 mandátuma lett az országgyűlésben.[34]
2024. június 30-án Orbán Viktor, Andrej Babis, és Herbert Kickl megalapították a Patrióták Európáért nevű jobboldali szövetséget.[35]
| # | Kép | Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Forrás |
|---|---|---|---|---|---|
 |
kollektív elnökség (szóvivői testület, majd országos választmány) |
1988. március 30. | 1993. április 18. | ||
 |
Orbán Viktor | 1993. április 18. | 2000. január 29. | ||
 |
Kövér László | 2000. január 29. | 2001. május 6. | ||
.JPG) |
Pokorni Zoltán | 2001. május 6. | 2002. július 3. | ||
 |
Áder János ügyvezető elnök |
2002. július 3. | 2003. május 17. | ||
|
Orbán Viktor | 2003. május 17. | hivatalban | [36] | |
| Választás |
Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) [37] |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma |
Mandátumok aránya |
Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 439 481 | 8,95% | 63 0641 | 1,85%1 | 21 / 386 |
5,44% | ellenzék |
| 1994-es | 379 295 | 7,02% | 29 3911 | 0,69%1 | 20 / 386 |
5,18% | ellenzék |
| 1998-as | 1 263 522 | 28,18% | 187 609 | 38,80% | 148 / 386 |
38,34% | kormánypárt |
| 2002-es2 | 2 306 763 | 41,07% | 2 196 524 | 49,97% | 164 / 386 |
42,49%2 | ellenzék |
| 2006-os3 | 2 272 979 | 42,03% | 1 511 176 | 46,65% | 141 / 386 |
36,53%3 | ellenzék |
| 2010-es4 | 2 706 292 | 52,73% | 620 138 | 53,81% | 227 / 386 |
58,80%4 | kormánypárt |
| 2014-es5 | 2 264 780 | 45,04% | – | – | 117 / 199 |
58,79%5 | kormánypárt |
| 2018-as6 | 2 824 647 | 49,60% | – | – | 117 / 199 |
58,79%6 | kormánypárt |
| 2022-es7 | 3 060 706 | 54,13% | – | – | 117 / 199 |
58,79%7 | kormánypárt |
1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult.
5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
6: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
7: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 18 tagú KDNP frakció alakult.
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | +/- | Európai parlamenti csoport | Európai párt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 1 457 750 | 47,40% | 12 / 24 |
 12 |
Európai Néppárt (EPP) | Európai Néppárt (EPP) |
| 2009-es1 | 1 632 309 | 56,36% | 13 / 22 |
1 | ||
| 2014-es1 | 1 193 991 | 51,48% | 11 / 21 |
2 | ||
| 2019-es1 | 1 824 220 | 52,56% | 12 / 21 |
1 |
Európai Néppárt (EPP)
(2021-ig) Függetlenek (2021-től) |
Európai Néppárt (EPP)
(2021-ig) Függetlenek (2021-től) |
| 2024-es1 | 2 048 211 | 44,82% | 10 / 21 |
2 |
Patrióták Európáért (PfE) | Függetlenek |
1 - A KDNP-vel közös listán
A párt 2010-es hatalomba visszatérése óta a kritikusai szerint a párt fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson 2014-ben kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.[38][39][40][41] Ezzel szemben Orbán Viktor szerint „az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.”[42]
Gyakori kritika, hogy a párt a cél elérése érdekében jogszabály-módosításokkal átrendezte a tulajdonviszonyokat, amelynek eszközeként a pártközeli gazdasági érdekcsoport számára testreszabott törvényeket fogadtak el, és célzott támogatásokat nyújtottak az Orbán-kormányhoz közelálló üzleti körök számára. Egyes esetekben szektorális különadókat (például: reklámadó) vezettek be azért, hogy a fideszes üzleti és politikai csoportok számára versenyelőnyt nyújtsanak.[43] Az angol nyelvű szakirodalom ezt a nepotista jelenséget „crony capitalism” névvel illeti, melynek lényege, hogy az állam, a szabályozói hatalmával visszaélve, mások tulajdonát nem közérdekből, hanem magánszemélyek javára korlátozza vagy kisajátítja és a barátai kezére játssza. Magyarul ezt haveri kapitalizmusnak nevezik.[44][45][46]
Az ellenzék jellemzően az alább felsorolt intézkedéseket nevezi mutyinak (korrupció):
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
