2010-es magyarországi önkormányzati választás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2010-es magyarországi önkormányzati választást október 3-án (vasárnap) tartották. Időpontját Sólyom László köztársasági elnök jelölte ki 2010. július 15-én hozott határozatában. A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 19-ig kaptak értesítést, az ajánlószelvényeket szeptember 3-ig lehetett átadni.[1][2] Augusztus 3-i adatok szerint 8 205 967 választópolgár szavazhat 3176 településen 739 polgármesterjelöltre. A megyei/fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok száma 424, a települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok száma pedig 16 914.[3][4]
Választási rendszer
A Fidesz-többségű új országgyűlés az elsők között fogadta el az önkormányzati választás jogi hátterének változtatásait.
Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel,[5] az Alkotmány módosításával a hivatásos állományúak passzív választójogát (választhatóságát) korlátozták[6][7] („lex Borkai”[8]), a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról[9]).
A passzív választójogot érintő alkotmánymódosítás szerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként többek között a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem.[10]
Csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 35 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem felére csökken. A megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról választásra változó lehet, a népességmozgás függvényében.[10]
A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta. A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.[10]
A nagyobb pártoknak kedvezve nehezítették a választáson való indulás feltételeit. A megyei lista állításához 0,3% helyett 1%-nyi választópolgári ajánlásra van szükség, a főpolgármester-jelöltnek 0,5% helyett 2%-ot kell teljesítenie. A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista állításához az egyéni választókerületek negyede helyett immár a felében kell jelöltet állítani, fővárosi lista indításához 6 helyett 12 kerületben kell kompenzációs listával rendelkezni.[10] Rövidítették a hivatalos kampányidőszak (a választás kitűzése és a szavazás napja közötti időköz) hosszát, 72 napról 60 napra, és a megnövelt számú ajánlószelvény összegyűjtésére 36 nap helyett csak 16 nap áll rendelkezésre a jelöltek számára.[10]
A mandátumkiosztásban a kompenzációs listás mandátumkiosztásnál a módosított Sainte-Laguë formulát a Sainte-Laguë módszer, a megyei és fővárosi lista mandátumosztásánál a D’Hondt-módszer váltja fel. A mandátumszerzési küszöb a megyei és a fővárosi listáról 4%-ról 5%-ra, közös listák esetében 10%-ra, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nő.[10]
A kampánycsendet a választás napjára korlátozták.
A törvények vitájában a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy a választott tisztségviselők számának csökkentése takarékosságot jelent, a további módosítások pedig véleményük szerint a hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálják. Az ellenzék részéről ugyanakkor elhangzott, hogy „a Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján kívánja átírni az önkormányzati választási törvényt, kiiktatva a rendszerből az arányosság elvét”, azt segítve, hogy „az erősek még erősebbek legyenek”.[11]
Jelöltek és listák
Eredmények
(Zárójelben a 2006-os önkormányzati választás részvételi adataival[16])
| 2010. október 3. | |
|---|---|
| 7:00-ig | 0,99% (1,12%) |
| 9:00-ig | 6,60% (7,70%) |
| 11:00-ig | 16,31% (18,53%) |
| 13:00-ig | 23,68% (26,98%) |
| 15:00-ig | 31,47% (34,77%) |
| 17:30-ig | 41,77% (46,53%) |
| Összesen | 46,64%[17] (53,12%) |
Fővárosi Önkormányzat
Főpolgármester
A főpolgármester-választás eredménye[18]
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| Horváth Csaba | MSZP | 177 783 | 29,47% |
| Jávor Benedek | LMP | 59 638 | 9,89% |
| Staudt Gábor | Jobbik | 43 839 | 7,27% |
| Tarlós István | Fidesz-KDNP | 321 908 | 53,37% |
Fővárosi közgyűlés
Fővárosi kerületek
Fővárosi kerületek polgármesterei:[19]
Megyei jogú városok
██ = Fidesz (41)
██ = MSZP (4)
██ = Helyi civilszervezet (1)
Megyei jogú városok polgármesterei[19]
Megyei közgyűlések
| Jelmagyarázat | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6.- |
| vastag betű - közgyűlési többség | ||||||
| A megszerzett megyei közgyűlési helyek | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Közgyűlés létszáma | 19 | 24 | 18 | 30 | 20 | 21 | 21 | 25 | 15 | 20 | 15 | 15 | 43 | 16 | 26 | 15 | 15 | 18 | 15 | 391 | ||
| #. | Lista | BAR |
BKK |
BÉK |
BAZ |
CSO |
FEJ |
GYS |
HJB |
HEV |
JNS |
KME |
NÓG |
PES |
SOM |
SZB |
TOL |
VAS |
VES |
ZAL |
∑ | |
| 1. | Fidesz–KDNP | 12 | 16 | 11 | 17 | 12 | 13 | 15 | 16 | 8 | 11 | 9 | 10 | 26 | 10 | 15 | 10 | 11 | 12 | 10 | 244 | |
| 2. | MSZP | 3 | 4 | 4 | 6 | 6 | 4 | 4 | 4 | 4 | 5 | 4 | 3 | 10 | 2 | 5 | 3 | 2 | 4 | 3 | 80 | |
| 3. | Jobbik | 2 | 3 | 3 | 7 | 2 | 3 | 2 | 5 | 3 | 4 | 2 | 2 | 7 | 1 | 4 | 2 | 1 | 2 | 2 | 57 | |
| LMP | 1 | 1 | 2 | |||||||||||||||||||
| A csak egy megyében induló listák |
Somogyért | 3 | 2 | Összefogás SzSzB | 8 | |||||||||||||||||
| 1 | Baranyai Emberek | 1 | FETE | Szolidaritás | 1 | |||||||||||||||||
| Forrás: Nemzeti Választási Iroda[20] | ||||||||||||||||||||||
| Pártlista | Képviselő | Megye | Helyezés | Megjegyzés | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | |||||
| FIDESZ-KDNP | 244 | 62,40% | 19 | 19 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| MSZP | 80 | 20,46% | 19 | 0 | 16 | 3 | 0 | 0 | |
| Jobbik | 57 | 14,58% | 19 | 0 | 2 | 16 | 1 | 0 | |
| Somogyért | 3 | 0,77% | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | Somogy megye |
| LMP | 2 | 0,51% | 2 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | Baranya és Bács-Kiskun megye |
| Összefogás | 2 | 0,51% | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
| FETE | 1 | 0,26% | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | Fejér megye |
| Szolidaritás | 1 | 0,26% | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | Vas megye |
| Baranyai Emberek | 1 | 0,26% | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | Baranya megye |
| Összesen | 391 | 19 | 6 | 1 | |||||
Érdekességek
- Túlterheléses támadás érte a választási tájékoztató rendszert a választási eredmények összesítése idején.[21]
- Az Országos Választási Iroda adatai szerint október 30-án 15 településen volt ismételt önkormányzati választás.[22]
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.