2010-es magyarországi önkormányzati választás

From Wikipedia, the free encyclopedia

A 2010-es magyarországi önkormányzati választást október 3-án (vasárnap) tartották. Időpontját Sólyom László köztársasági elnök jelölte ki 2010. július 15-én hozott határozatában. A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről augusztus 19-ig kaptak értesítést, az ajánlószelvényeket szeptember 3-ig lehetett átadni.[1][2] Augusztus 3-i adatok szerint 8 205 967 választópolgár szavazhat 3176 településen 739 polgármesterjelöltre. A megyei/fővárosi közgyűlésben betölthető mandátumok száma 424, a települési önkormányzatokban betölthető képviselői mandátumok száma pedig 16 914.[3][4]

Választási rendszer

A Fidesz-többségű új országgyűlés az elsők között fogadta el az önkormányzati választás jogi hátterének változtatásait.

Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel,[5] az Alkotmány módosításával a hivatásos állományúak passzív választójogát (választhatóságát) korlátozták[6][7] („lex Borkai[8]), a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról[9]).

A passzív választójogot érintő alkotmánymódosítás szerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként többek között a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem.[10]

Csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 35 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem felére csökken. A megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról választásra változó lehet, a népességmozgás függvényében.[10]

A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta. A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.[10]

A nagyobb pártoknak kedvezve nehezítették a választáson való indulás feltételeit. A megyei lista állításához 0,3% helyett 1%-nyi választópolgári ajánlásra van szükség, a főpolgármester-jelöltnek 0,5% helyett 2%-ot kell teljesítenie. A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista állításához az egyéni választókerületek negyede helyett immár a felében kell jelöltet állítani, fővárosi lista indításához 6 helyett 12 kerületben kell kompenzációs listával rendelkezni.[10] Rövidítették a hivatalos kampányidőszak (a választás kitűzése és a szavazás napja közötti időköz) hosszát, 72 napról 60 napra, és a megnövelt számú ajánlószelvény összegyűjtésére 36 nap helyett csak 16 nap áll rendelkezésre a jelöltek számára.[10]

A mandátumkiosztásban a kompenzációs listás mandátumkiosztásnál a módosított Sainte-Laguë formulát a Sainte-Laguë módszer, a megyei és fővárosi lista mandátumosztásánál a D’Hondt-módszer váltja fel. A mandátumszerzési küszöb a megyei és a fővárosi listáról 4%-ról 5%-ra, közös listák esetében 10%-ra, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nő.[10]

A kampánycsendet a választás napjára korlátozták.

A törvények vitájában a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy a választott tisztségviselők számának csökkentése takarékosságot jelent, a további módosítások pedig véleményük szerint a hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálják. Az ellenzék részéről ugyanakkor elhangzott, hogy „a Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján kívánja átírni az önkormányzati választási törvényt, kiiktatva a rendszerből az arányosság elvét”, azt segítve, hogy „az erősek még erősebbek legyenek”.[11]

Jelöltek és listák

Jelöltek száma
Fidesz-KDNP – 8817[12]
Jobbik – 4226[13]
MSZP – 3691[14]
LMP – 1135[15]

Eredmények

(Zárójelben a 2006-os önkormányzati választás részvételi adataival[16])

2010. október 3.
7:00-ig 0,99% (1,12%)
9:00-ig 6,60% (7,70%)
11:00-ig 16,31% (18,53%)
13:00-ig 23,68% (26,98%)
15:00-ig 31,47% (34,77%)
17:30-ig 41,77% (46,53%)
Összesen 46,64%[17] (53,12%)

Fővárosi Önkormányzat

Főpolgármester

A főpolgármester-választás eredménye[18]

További információk Jelölt, Párt ...
Jelölt Párt Szavazatok száma Arány
Horváth Csaba MSZP 177 783 29,47%
Jávor Benedek LMP 059 638 09,89%
Staudt Gábor Jobbik 043 839 07,27%
Tarlós István Fidesz-KDNP 321 908 53,37%
Bezárás

Fővárosi közgyűlés

További információk Párt, Mandátumok ...
Párt Mandátumok
Fidesz-KDNP 17
Jobbik 3
LMP 3
MSZP 10
Bezárás

Fővárosi kerületek

Fővárosi kerületek polgármesterei:[19]

Megyei jogú városok

Thumb
A megválasztott nagyvárosi és fővárosi kerületi polgármesterek pártok szerint
██ = Fidesz (41)
██ = MSZP (4)
██ = Helyi civilszervezet (1)

Megyei jogú városok polgármesterei[19]

Megyei közgyűlések

További információk Jelmagyarázat, Helyezés ...
Jelmagyarázat
Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6.-
vastag betű - közgyűlési többség
Bezárás
További információk A megszerzett megyei közgyűlési helyek, #. ...
A megszerzett megyei közgyűlési helyek
Közgyűlés létszáma19241830202121251520151543162615151815391
#. Lista BAR
BKK
BÉK
BAZ
CSO
FEJ
GYS
HJB
HEV
JNS
KME
NÓG
PES
SOM
SZB
TOL
VAS
VES
ZAL
1. FideszKDNP 12 16 11 17 12 13 15 16 8 11 9 10 26 10 15 10 11 12 10 244
2. MSZP 3 4 4 6 6 4 4 4 4 5 4 3 10 2 5 3 2 4 3 80
3. Jobbik 2 3 3 7 2 3 2 5 3 4 2 2 7 1 4 2 1 2 2 57
LMP 1 1 2
A csak egy
megyében
induló listák
Somogyért 3 2 Összefogás SzSzB 8
1 Baranyai Emberek 1 FETE Szolidaritás 1
Forrás: Nemzeti Választási Iroda[20]
Bezárás
További információk Pártlista, Képviselő ...
Képviselői helyek megoszlása a pártok között
Pártlista Képviselő Megye Helyezés Megjegyzés
1. 2. 3. 4. 5.
FIDESZ-KDNP24462,40%19190000
MSZP8020,46%19016300
Jobbik5714,58%19021610
Somogyért30,77%101000Somogy megye
LMP20,51%200011Baranya és Bács-Kiskun megye
Összefogás20,51%100010Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
FETE10,26%100010Fejér megye
Szolidaritás10,26%100010Vas megye
Baranyai Emberek10,26%100010Baranya megye
Összesen3911961
Bezárás

Érdekességek

  • Túlterheléses támadás érte a választási tájékoztató rendszert a választási eredmények összesítése idején.[21]
  • Az Országos Választási Iroda adatai szerint október 30-án 15 településen volt ismételt önkormányzati választás.[22]

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.