politikus, Budapest főpolgármestere 2010 és 2019 között (*1948) From Wikipedia, the free encyclopedia
Tarlós István (Budapest, 1948. május 26. –) magyar mélyépítő mérnök,[2][3] politikus; 1990 és 2006 között Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, 2010 és 2019 között Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő. A 2019-es önkormányzati választás után országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott.
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: A cikk elfogult. Dicséretek tömkelege, a kritika teljes hiánya mellett. Politikusoknál a kritikát is meg kellene említeni, nem csak népszerűsíteni az illetőt! (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2023 novemberéből) |
| Tarlós István | |
 | |
| Tarlós István 2014-ben | |
| Született | 1948. május 26. (76 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nagy Cecília (h. 1973–) |
| Gyermekei | három gyermek |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Budapest főpolgármestere | |
| Hivatali idő 2010. október 3. – 2019. október 13. | |
| Helyettes |
|
| Előd | Demszky Gábor |
| Utód | Karácsony Gergely |
| Budapest III. kerületének polgármestere | |
| Hivatali idő 1990. szeptember 30. – 2006. október 1. | |
| Főpolgármester | Demszky Gábor |
| Előd | tisztség létrehozva |
| Utód | Bús Balázs |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | |
| Választókerület | Budapest területi lista (2010) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarlós István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Saját megfogalmazása szerint párton kívüli politikus, de a Fidesz–KDNP gondolkodói köréhez és politikai közösségéhez tartozik.[4][5] A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 21. legbefolyásosabb személye.
Édesapja Tarlós István jogász, édesanyja Dienes Hilda főkönyvelő volt, mindkét szülője a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA) dolgozott.[4] Elmondása szerint polgári gondolkodású, vallásos családból származik.[5] Budapest III. kerületében végezte általános iskolai tanulmányait, majd az óbudai Árpád Gimnázium humán tagozatán érettségizett 1966-ban.[4] Ezt követően segédmunkásként kezdett el dolgozni.[4][6] A sikeres főiskolai felvételijét követően előfelvételisként – vagyis felsőoktatási intézménybe felvett, de katonaköteles hallgatóként – Orosháza-Gyopárosfürdőn, a műszaki laktanyában teljesített katonai szolgálatot.[4][7]
Katonai szolgálatának lejárta után a Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait és szerzett mélyépítő mérnöki oklevelet.[2][4] Később gazdasági és szervezői másoddiplomát kapott a Ybl Miklós Főiskolán.[4] Diplomáinak megszerzése után tizenöt éven keresztül az építőiparban tevékenykedett, főként beruházói és kivitelezői feladatokon. Dolgozott az Út- és Vasútépítő Vállalatnál, a FŐBER-nél, az ÉM. Mélyépítő Vállalatnál, a KKMV-nél és a III. kerületi IKV-nál. Munkahelyein többek között művezetői, építésvezető-helyettesi, műszaki ellenőri, építésvezetői, fő-építésvezetői és termelési osztályvezetői posztokon alkalmazták.[4] A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervezőiroda keretében magánvállalkozóként is dolgozott.[2][4]
Tarlós István politikai karrierje 1989-ben kezdődött,[4] amikor – saját megfogalmazása szerint „elsősorban markáns rendszerváltó hangvétele miatt” – belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ).[4][8] Ezután többször is ügyvivőnek választották Óbudán.[4] 1990-ben – a rendszerváltás utáni első magyarországi önkormányzati választás keretében – az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként indult Budapest III. kerületének polgármesteri tisztségéért, amit sikerült elnyernie.[4][8] Polgármestersége alatt történt az 1990-es években sokat emlegetett békásmegyeri robbanás, amelynek során személyesen próbált intézkedni Demszky Gáborral és Göncz Árpáddal a károsultak és az áldozatok megsegítéséről. A robbanással kapcsolatban tette azt a megállapítást, hogy a főváros nincs felkészülve az ilyen katasztrófákra a hiányosságok miatt.[9] 1994 nyarán – alapvető gondolkodási és értékrendi különbségek, elsősorban a Magyar Szocialista Párttal való koalíciókötés következtében – kilépett az SZDSZ-ből.[4][10] 1994-ben – immár pártfüggetlen politikusként – ismét elindult a III. kerület polgármesteri posztjáért, aminek eredményeképpen nagy fölénnyel, a szavazatok közel 60 százalékával újraválasztották.[4][8][11]
1995. július 28-án Óbudán halálra gázolt egy gyereket. Tarlós nem ment gyorsan, nem fogyasztott alkoholt közvetlenül a vezetés előtt. A politikust a rendőrségi vizsgálatok után felmentették.[12]
1997-ben a Sziget Fesztivál színpadán – arra hivatkozva, hogy a fesztiválról kiszűrődő igen nagy hangerejű zene zavarja az óbudai lakosok nyugalmát – kilátásba helyezte a rendezvény leállítását. Később megváltoztatta szándékát, és beleegyezett, hogy kisebb hangerővel folytatódhat a fesztivál.[13][14][15][16][17][18][19][20] Tarlós tette széles körű visszhangot váltott ki a sajtóban és meghozta számára az országos ismertséget;[13][18] 1998-ban Hangszigetelés címmel dokumentumfilm is készült az esetről.[14] Az események hatására a fesztivál szervezői a következő évtől a tizenegy óra utáni koncerteket hangszigetelt sátrakban tartották meg.[13][16][17][20] 1998-ban indult a kerületi polgármesteri tisztségért, amit ismét elnyert; ő szerezte meg a szavazatok több mint háromnegyedét.[4][8][11]
2001. július 10-én megállapodást kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel – az aláírók között volt Tarlós, Gerendai Károly, Müller Péter és két rendőrezredes[21] –, amely tartalmazta azt a kitételt, hogy a „Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek”,[13][22] valamint napvilágot látott egy Gerendainak írt állítólagos magánlevele, amely szerint „[s]ajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne”.[19][23] Az ügy heves reakciókat váltott ki a média és a közélet, a Sziget fellépői, valamint a jogvédő és melegszervezetek részéről egyaránt,[3][13][19][21][24][25][26][27][28][29][30] emellett több panaszt és feljelentést is benyújtottak Tarlós ellen.[25][26][27] Az eset hatására a szervezők később semmisnek tekintették a korábbi megállapodást,[13][21] a melegszervezetek pedig csendes demonstrációt tartottak a III. kerületi polgármesteri hivatal és a fesztivál irodája előtt.[21][27][28] A II–III. kerületi bíróság július 23-án egy ideiglenes intézkedés keretén belül hatályon kívül helyezte,[13][29][30] 2002 márciusában pedig diszkriminatív és alkotmánysértő jellege miatt megsemmisítette a vitatott szerződéskiegészítést.[13][30]
2002 februárjában a polgármester kezdeményezte Andres Serrano amerikai fotográfus egyik kiállítását népszerűsítő plakátok levételét, ezzel kisebb botrány vette kezdetét. Tarlós közszeméremsértésre hivatkozott, mivel a plakát egy idős meztelen nő fényképét ábrázolta. Később több kerületi budapesti polgármester is csatlakozott hozzá. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) felszólította a reklámot kihelyező Euro AWK közterületi céget, hogy távolítsa el a hirdetéseket. A kezdeményezés eredményeképp a tárlat plakátjai végül lekerültek.[31][32][33]
A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) közös jelöltjeként Tarlós István indult a 2002 áprilisában megtartott országgyűlési választáson az óbudai – budapesti 3. számú – egyéni választókerületben, azonban 41–59 százalékos arányban alulmaradt Orosz Sándorral, a Magyar Szocialista Párt jelöltjével szemben.[11][34] Később így értékelte választási vereségét: „[h]ála istennek nem lettem képviselő, és nem veszítettem el a függetlenségemet.”[34] Ugyanezen év októberében az önkormányzati választáson a szavazatok 53 százalékát gyűjtötte be, ezzel újra megválasztották a III. kerület polgármesterévé, így már a negyedik ciklusát kezdte meg ezen a poszton.[4][8][11] Korábban az is felmerült, hogy a Fidesz őt indítja Budapest főpolgármesteri tisztségéért, azonban végül visszalépett Schmitt Pál javára.[35]
A Népszabadság szerint habár Tarlós polgármestersége alatt „a III. kerület nem fejlődött robbanásszerűen”, mégis továbbra is Budapest egyik legélhetőbb városrésze maradt;[20][36] a Pók utcai lakótelep abban az időben a főváros egyik legkedveltebb lakótelepe volt, az egykori ipari területek helyén bevásárlóközpontok és lakóparkok épültek, és részben megmaradt Óbuda egykori jellegzetes hangulata, „bár a Kolosy térnek és környékének rendezése nem a legjobban sikerült”.[20] Tarlós elmondása szerint polgármestersége egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy Óbuda a rendszerváltás idejétől 2006-ig megőrizte működőképességét, ugyanis az évente húszmilliárd forintból gazdálkodó városrész költségvetése egyensúlyban volt, hitelfelvételre nem szorult. Csaknem négymilliárd forintot fordítottak olyan kerületi beruházásokra, mint például az aranyhegyi vízvezeték-hálózat kiépítése, a külső városrészek csatornázása és a kerületi mellékutak felújítása.[20] Tarlós a kerületben elért legnagyobb eredményei közé sorolta a graffitimentesítési programot, az ebrendeletet, a szemetelés büntetését, a hajléktalankérdés kezelését, valamint az engedély nélküli plakátozással szembeni fellépést.[36] Főbb eredményei között említette meg továbbá az intézményrendszer stabil működtetését, az önkormányzati segítséggel létrehozott rendőrségi térfigyelő rendszert, a 2002 januárjában indult Békás-buszt, illetve a bevezető utak mellett kialakult új szolgáltatóövezeteket.[34]
Tarlós a III. kerületben eltöltött négy polgármesteri ciklusa során a helyi ügyek jelentős részében együttműködést alakított ki a Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum, majd a Fidesz frakcióival.[3] Ennek a stratégiának köszönhetően a helyi képviselő-testület majdnem minden évben teljes konszenzus mellett – az összes frakció támogatásával – fogadta el a költségvetési rendeleteket,[3][34] és Tarlós tizenhat éven keresztül polgármester tudott maradni úgy, hogy az őt támogató pártok sosem voltak többségben a helyi képviselő-testületben.[3][4] A polgármester a következőképpen foglalta össze vezetési módszerét: „Egy önkormányzatban mindazokkal, akik a településért tenni akarnak, együtt kell működni.”[34] Egy fideszes munkatársa elmondása szerint „felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy”, míg az MSZP egyik tagja szerint „minden párt igényeit igyekezett kielégíteni az észszerűség határáig”.[3]
2007 májusában – az indoklás szerint „a kerület életében és fejlődésében kifejtett múlhatatlan érdemeinek elismeréseként” – megválasztották Óbuda-Békásmegyer díszpolgárává.[37][38][39][40]
.svg){kind=logo}
A 2006-os önkormányzati választáson a Fidesz, a KDNP és több civil szervezet által szerződésben[41][42][43] szabályozott módon, a Jobbik és további civil szervezetek által szóban, ellentételezettségi kötelezettség nélkül[44][45] támogatott független főpolgármester-jelölt volt. A budapesti főpolgármester-választáson 1,7%-kal maradt el a győzelemtől. A főpolgármester-választáson több szavazatot szerzett, mint az őt támogató pártszövetség. Demszky Gábort még senki nem szorította meg ennyire, annak ellenére, hogy az MSZP-nek is Demszky volt a jelöltje, továbbá az MDF is indított egy főpolgármester-jelöltet. Az óbudai helyi MDF-szervezet – szemben pártja vezetésével – határozatot hozott főpolgármesteri jelölésének támogatásáról.[forrás?] Sőt, az MDF-pártközpont jelölési eljárása óbudai MDF-körökben tiltakozásokat, vezetői szinten pártból való kilépést is maga után vont[forrás?].
2006 októberétől a Fővárosi Közgyűlés tagja és ott a Fidesz-frakció vezetője, valamint a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke. 2007–2008-ban a Fidesz által kezdeményezett „szociális népszavazás 2008” kampányfőnöke volt, melyet sikerre vezetett. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról nyert mandátumot, az október 3-ai önkormányzati választáson pedig a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármesterévé választották.[46]
Az országgyűlési mandátumáról alig pár hónappal annak elnyerése után, főpolgármesteri teendőire hivatkozva 2010. december 3-i hatállyal lemondott, helyére a Fidesz budapesti területi listájáról Szalay Pétert hívta be az országgyűlésbe.
Tarlós először 2006-ban indult a főpolgármesteri székért, akkor viszont alulmaradt a tisztséget 1990 óta betöltő Demszky Gáborral szemben. A 2010-es önkormányzati választáson azonban már győzni tudott, így 2010. október 3-án Budapest főpolgármestere lett.
Főpolgármesteri tevékenységének egyik jelmondata a város rendezettségének megteremtése volt, ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítanak az aluljárók rendjére, biztonságára és tisztaságára: szankcionálhatják, ha valaki oda tartósan berendezkedik, azt életvitelszerűen használja.[47] Módosították 2013. június 12-én az elavult fővárosi taxirendeletet, egységesítették a korábban visszaélésre alkalmat adó, különböző tarifákat, a taxik színét és műszaki követelményeit.[48][49] A 2010-ben hivatalba lépett városvezetés megállította Budapest eladósodásának folyamatát, a kormány az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében átvállalta a főváros adósságállományát.[50] Hosszas tárgyalási folyamat lezárásaként visszavásárolták a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagját, valamint megszüntették az 1997-ben kötött menedzsmentszerződést.[51] Visszavették külföldi kézből az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként 2010-re elkészült Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetését.[52] Több évtizedes előkészítést követően 2014. március 28-án elkészült Budapest negyedik metróvonala, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István adott át a nagyközönségnek.[53][54] Megkezdődött Budapest legfontosabb gyűrűirányú villamosvonalainak[55] – az 1-esnek és a 3-asnak – a felújítása,[56] valamint a budai fonódó villamoshálózat kiépítése.[57] 2013. július 20-tól a Fővárosi Önkormányzat közvetlen igazgatása alá került a Margit-sziget, ahol 2013. július 1-jén felavatták Európa egyik legnagyobb zenélő szökőkútját.[58]
Miután újra megválasztották a főpolgármestert, 2014. november 7-től 2019. október 13-ig Szalay-Bobrovniczky Alexandra (jelenlegi nevén: Szentkirályi Alexandra) főpolgármester-helyettes átvette a volt Szentes Tamás helyét Tarlós István mellett.
A 2019. október 13-i önkormányzati választáson is indult a főpolgármesteri székért, de végül alulmaradt (44,1%) az ellenzéki Karácsony Gergellyel (50,86%) szemben. A választás után az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lett.[59]
1999 és 2003 között – a többi budapesti kerületi polgármester megbízásából – Tarlós a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöki tisztségét töltötte be.[4][36][60] Több alkalommal járt Brüsszelben és Milánóban, az Európai Unió szervezeteinél tapasztalatszerzés, tanulás és előadások tartásának céljából. Ebben az időszakban a Regionális Fejlesztési Tanács Stratégiai Tervezési Bizottságát is vezette.[4]
Alapító tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak,[4] továbbá a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaságnak,[4][61] tagja az Országos Széchenyi Körnek. Tiszteletbeli elnöke a Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Tanácsnak,[4] elnöke Óbudán a Braunhaxler Egyesületnek[4][62][63] és a helyi Széchenyi Körnek, elnökségi tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének.[4] Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként is tevékenykedett.[2] Tarlós a Gundel művészeti díj életműdíj kategóriája kuratóriumának tagja.[64][65]
2008 októberében mutatták be Vendégjárás Budapesten című kötetét, amelyben Tarlós 27 interjú keretében beszélget magyar közéleti szereplőkkel, üzletemberekkel és politikusokkal; a könyvben megszólal többek között Kovács Zoltán, Molnár Gyula, Bőhm András, Havas Henrik, Albert Flórián, Gerendai Károly, Demján Sándor, Széles Gábor, Csányi Sándor és Köves Slomó.[66]
2010 decemberében jelent meg az Éghajlat Kiadó gondozásában Tarlós önéletrajzi könyve Otthonom – Budapest cím alatt.[67][68] Indoklása szerint azért írta meg a művet, hogy árnyalja a róla kialakult képet, véleménye szerint ugyanis a média „bizonyos tulajdonságokat kidomborít, másokat elhallgat”. Elmondása szerint emellett az is motiválta a könyv megírásakor, hogy beszéljen „arról a városról, amit hagyatékul kaptunk”.[68] Vincze Barbara, az Origo újságírója könyvkritikájában úgy fogalmazott, hogy a műben kettősség áll fenn, mivel „a joviális életszemlélet és a politikai keménység egyszerre jellemzi” az írást.[67]
| Hónap | Ismertség | Népszerűség |
|---|---|---|
| 2008. január[69] | 68% | 38% |
| 2008. február[69] | 74% | 32% |
| 2010. augusztus[70][71] | 80% | 39% |
| 2010. szeptember[71] | 81% | 47% |
| 2010. október[72] | 88% | 48% |
| 2010. november[72][73] | 86% | 49% |
| 2010. december[73] | 86% | 47% |
| 2011. január[74] | 86% | 44% |
| 2011. február[74][75] | 89% | 41% |
| 2011. április[75][76] | 86% | 39% |
| 2011. május[76][77] | 87% | 35% |
| 2011. június[77][78] | 89% | 36% |
| 2011. július[78][79] | 85% | 36% |
| 2011. szeptember[79][80] | 86% | 31% |
| 2011. október[80][81] | 86% | 33% |
| 2011. november[81][82] | 88% | 25% |
| 2011. december[82][83] | 87% | 30% |
| 2012. január[83][84] | 89% | 30% |
| 2012. február[84][85] | 91% | 28% |
| 2012. március[85] | 86% | 31% |
| 2012. július[86] | 87% | 32% |
| 2012. szeptember[86] | 88% | 29% |
| 2012. október[87] | 90% | 28% |
| 2012. november[87][88] | 90% | 28% |
| 2013. január[88][89] | 91% | 30% |
| 2013. február[89][90] | 90% | 27% |
| 2013. március[90][91] | 90% | 26% |
| 2013. április[91][92] | 89% | 28% |
| 2013. május[92][93] | 86% | 29% |
| 2013. július[93][94] | 88% | 31% |
| 2013. október[94][95] | 91% | 32% |
| 2013. november[95] | 90% | 32% |
| 2013. december[96] | 93% | 33% |
| 2014. január[96] | 92% | 34% |
| 2014. március[97] | 92% | 34% |
| 2014. április[97] | 90% | 38% |
Több felmérés eredménye azt mutatja, hogy Tarlós István a III. kerületi polgármesterségének idején Budapest legismertebb kerületi polgármesterének számított.[11][20] A Népszabadság újságírója, Schmidt Gábor szerint ezt „nem elsősorban a kerületfejlesztésnek köszönheti, hanem annak, hogy képes adott helyzetben és pillanatban fölhívni magára a figyelmet, ráadásul úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.[20] A Magyar Narancs újságírója, Miklósi Gábor 2002 júliusában megjelent írása szerint „néhány, a közvéleményt […] felkavaró megnyilvánulásának köszönhetően Tarlós egyike a településük határain túl is ismert helyi politikusoknak”.[34] A HVG 2006-os cikke szerint „antiliberális akcióinak” eredményeként vált széles körben ismertté.[11] 2010 augusztusa – budapesti főpolgármesterré választása – óta folyamatosan szerepel a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett havi felmérésen, amely a 25 legismertebb vezető beosztású magyarországi politikusra terjed ki. Ebben az időszakban a megkérdezettek körében ismertségi mutatója általában több mint 80%-os volt.
Tarlós István III. kerületi polgármesteri tevékenységével több felmérés szerint alapvetően elégedettek voltak a helyi lakosok.[34] A Medián Intézet közvélemény-kutatásaiban havonta közzétett népszerűségi mutatója – amelyet a politikust ismerő emberek körében az arra a kérdésre adott felelet határoz meg, hogy „szívesen látná-e fontos politikai szerepben” – 2010 és 2014 között 25 és 50 százalék között alakult.
Tarlós személyiségére és nézeteire való utalásként Miklósi Gábor „egyfelől különc, másrészt nagyon is konzervatív” polgármesternek nevezte.[34] Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés elnöke 2010-ben olyan „reálpolitikusként” jellemezte, aki az élet, a valóságos világ és a tények nagy tisztelője, és Tarlós konzervatív ízlésére rámutatva azt is hozzátette, hogy „[n]em mondja azt a házfalakra firkált graffitire, hogy művészet”.[67] Nyíri Csaba, Óbuda-Békásmegyer korábbi MDF-es alpolgármestere elmondása szerint „pozitív, erős, integráló személyiségnek” tartja,[34] míg Csire János, a III. kerületi SZDSZ-frakció volt vezetője szerint „[kerületi polgármesterként] ügyesen politizál, jól össze tudja fogni a testületet és a hivatalt, és ha autokratikusak is olykor az eszközei, az a hierarchikus irányítás céljait szolgálja”.[34]
Vincze Barbara, az Origo munkatársa – Tarlós 2010-es önéletrajzának kritikájában – úgy fogalmazott, hogy „[a könyv soraiból] öniróniára képes, szimpatikus ember képe rajzolódik ki.”[67] A politikus önéletrajzában a következőképp írja le nézeteit: „[…] én pedig egy úgynevezett »szekunder műszaki értelmiségi« vagyok, akitől semmi sem áll távolabb, mint az anarchia és a káosz.”[67]
1973 óta nős, felesége Nagy Cecília okleveles építőmérnök.[4] Három felnőtt gyermekük – két lány és egy fiú – és összesen hat unokájuk van.[98]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
