Budapest XIV. kerülete

kerület Pesten From Wikipedia, the free encyclopedia

Budapest XIV. kerületemap

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

„Zugló” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Zugló (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Budapest XIV. kerülete
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere		 Budapest XIV. kerülete zászlaja
Budapest XIV. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Zugló,
Rákosváros 1935[1][2]–1949[3] között
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekAlsórákos
Herminamező
Istvánmező (egy része)
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[4]
Irányítószám1141-1149
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterRózsa András (Momentum)[5]
Népesség
Teljes népesség118 759 fő (2024. jan. 1.)[6]
Rangsorban3.
Népsűrűség6886 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,13 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIV. kerülete (Budapest XIV. kerülete)
Budapest XIV. kerülete
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″
Budapest XIV. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.
Bezárás
A Hősök tere éjszaka
Zugló városrészei
Anonymus szobra a Vajdahunyad várában

Nevének eredete

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése

A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.

Városrészei

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

A 2022-től épülő zuglói irodanegyed a Bosnyák tér és a Rákospatak között a rendszerváltás utáni Budapest legellentmondásosabb beruházásai közé tartozik.[7][8][9][10]

Népesség

További információk Év, Népesség ...
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 800 —    
1880 3 662 15,21%
1890 14 679 13,88%
1900 21 590 3,86%
1910 36 220 5,17%
1920 45 387 2,26%
1930 67 309 3,94%
1941 91 554 2,80%
1949 92 125 0,08%
1960 115 566 2,06%
1970 143 534 2,17%
1980 168 020 1,58%
1990 143 501 −1,58%
2001 123 510 −1,36%
2011 127 010 0,28%
2022 118 705 −0,61%
Bezárás

A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

További információk Iskolai végzettség ...
Iskolai végzettség[13]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 8094
Általános iskola
  
 12530
Szakmunkás
  
 9123
Érettségi
  
 37293
Diploma
  
 45262
A 2022. évi népszámlálás szerint.
Bezárás

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.[14]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.[15]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.[13]

Jövőbeli tervezett fejlesztések

Tömegközlekedés

  • Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[16]
  • Évtizedek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[17]
  • Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[18]
  • A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történő meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[19]

Politika

A kerület vezetői

További információk Polgármester (1935-1950), Tanácselnök (1950-1990) ...
Polgármester (1935-1950)
1935–1938 dr Schmaderer Oszkár
1942–1944 dr Boros Pál
1944–1945 dr Hanzely József
1945–1946 Horváth Pál
1946–1948 Karczag Géza
1948–1949 Hajós György
1949–1950 Nagy József
Tanácselnök (1950-1990)
1950–1961 Varga Gyula
1961–1963 Horváth Géza
1963–1969 Paulov Iván
1969–1980 Szávó Béla
1980–1988 dr Holl József
1988–1990 Pelyva György
Polgármester (1990-től napjainkig)
Időszak Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna SZDSZ[20]
1994–1998 SZDSZ[21]
1998–2002 SZDSZ–MSZP[22]
2002–2006 Rátonyi Gábor Fidesz–MDF–MKDSZ[23]
2006–2010 Weinek Leonárd SZDSZ–MSZP[24]
2010–2014 Papcsák Ferenc Fidesz–KDNP[25]
2014–2019 Karácsony Gergely Együtt–PM[26]
2019–2024 Horváth Csaba Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[27]
2024– Rózsa András Momentum[5]
Bezárás

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

  • A polgármester-választás eredménye[28]
További információk Jelölt neve, Jelölő szervezet(ek) ...
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Rózsa András Momentum 20 317 36,61%
Borbély Ádám Fidesz – KDNP 17 859 32,18%
Horváth Csaba DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 11 862 21,37%
Czeglédi János Mi Hazánk 2758 4,97%
Vida Attila LMP – Zöldek 2705 4,87%
Összesen 55 501 100%
Bezárás
  • A képviselőtestület-választás eredménye[29]
További információk Párt, Mandátumok ...
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – Magyar Liberális Párt - Liberálisok 11 P                            
  Fidesz – KDNP 6                              
  MKKP 2                              
Mi Hazánk 1                              
  Összefogás Zuglóért 1                              
Bezárás

Országgyűlési képviselők

1990 és 2011 között a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 21. és 22. számú választókerületekhez.[30]

Régi Budapest 21. számú választókerület[31]

Régi Budapest 22. számú választókerület[32]

2011-től szintén két választókerülethez tartozik, a Budapest 8. és 13. számú választókerületekhez.

Budapesti 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület:

Budapesti 13. sz. országgyűlési egyéni választókerület:

Fontosabb közterületek

Utak

Thumb
Varsó utca
Thumb
A zuglói irodanegyed építkezése 2024 szeptemberében

Terek

Jelentős, és fontos épületek

  • Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[35]

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás

Thumb
A Földtani Intézet a Stefánia úton

Sportlétesítmények

Thumb
Papp László Sportaréna

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Egyéb létesítmények a kerületben:

  • Papp László Budapest Sportaréna
  • Városligeti Műjégpálya
  • BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
  • Postás Sport Egyesület (Róna utca)[36]
  • Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
  • Kövér Lajos utcai Sporttelep
  • A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.
  • Budapest Sportcsarnok (1982–1999)

Művelődési házak

  • Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ[37]
  • Petőfi Csarnok (Elbontották 2017-ben)
  • Lipták Villa (egykor Zeg-Zug Zuglói Gyermekház)[38] Pákozdi Antal Úttörőház
  • Cserepesház[39] Vezér u 28/b
  • Civil ház, Csertő park 12.
  • Liget Galéria
  • Zuglói Ifjúsági Centrum, Uzsoki utca 57. (a Szabó Ervin könyvtár emelete)
    • Az utolsó 5 egyesült 2012-ben Zuglói Cserepes Non-Profit Kulturális Közhasznú Kft. néven.

Kórházak

Könyvtárak

  • Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Csertő Park 10. (A Rákosfalva park 1-3.-ból ideiglenesen átköltözött)
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
  • Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok

Thumb
Széchenyi gyógyfürdő

Egyházi épületek, templomok

Thumb
Hermina út 19. Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, 1957

Zoborhegy tér 18.)

  • Herminamezői Kassai téri Szentlélek templom
  • Rákosfalvi Szent István király templom
  • Zuglói Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom
  • Budapest-Zuglói Egyházközség temploma (Református egyház)
  • Hermina-kápolna
  • Hermina úti rendház Ferences Mária Missziós nővérek temploma (fehér apácák temploma) (Hermina út 19.)
  • Rózsafüzér Királynéja Plébániatemplom (Thököly út)
  • Városligeti Vajdahunyad vár Szent László Jáki kápolna
  • Budapest-Baross téri Református Egyházközség temploma
  • Zuglói Evangélikus Egyházközség temploma
  • Thököly úti zsinagóga
  • Amerikai úti zsinagóga (a Mazsihisz Szeretetkórházában)

Oktatási intézmények

Felsőfokú oktatási intézmények

Középfokú oktatási intézmények

Thumb
A Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (HOŠIG) épületének részlete (bal szélen Knezić Károly mellszobra látható)

Általános iskolák

  • Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény[54]
  • Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
  • Csanádi Árpád Általános Iskola
  • Heltai Gáspár Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola[55]
  • Horvát Óvoda, Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Jókai Mór Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Kaffka Margit Általános Iskola
  • Liszt Ferenc Általános Iskola
  • Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Németh Imre Általános Iskola
  • Ovisuli Budapest
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
  • Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.[56]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Óvodák

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

  • Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
  • Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.[57]
  • Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
  • Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
  • Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.[58]
  • Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.[59]
  • Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
  • Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
  • Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
  • Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
  • Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
  • Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
  • Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
  • Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[60]
  • Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[61]
  • Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
  • Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
  • Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
  • Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
  • Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
  • Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
  • Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
  • Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
  • Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
  • Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények

  • Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[62]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[63]
  • Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[64]

Lebontott, lerombolt épületek, építmények

Eltűnt uszodák

  • ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
  • Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák

  • Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
  • Emergé-pálya a Dózsa György úton
  • Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
  • A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
  • Nova-pálya
  • Postás pálya (régi lóversenytér)
  • Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
  • A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
  • Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)

Média

  • Zugló TV
  • Zuglói Lapok (a kerületi önkormányzat havonta 71 ezres példányszámban megjelenő ingyenes újsága)

Zugló díszpolgárai

Bővebben: Budapest XIV. kerülete díszpolgárainak listája

Híres zuglóiak

Zugló közösségi közlekedése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Testvérvárosok

Légifotó galéria

  • Thumb
    Légifotó az Örs vezér teréről
  • Thumb
    A Kassai téri templom
  • Thumb
    A Földtani Intézet a levegőből
  • Thumb
    A Vajdahunyad vára légifotón
  • Thumb
    A Műjégpálya légifotón
  • Thumb
    Katasztrófavédelem főigazgatóság, Róna utca - Mogyoródi út kereszteződés
  • Thumb
    Nagy Lajos király útja - Bonyhádi út kereszteződés
  • Thumb
    Budapesti Metropolitan Egyetem
  • Thumb
    Nagy Lajos király útja
  • Thumb
    Mogyoródi út - Csernyus utca kereszteződés
  • Thumb
    Mogyoródi úti sportpálya
  • Thumb
    Herminamezői Szentlélek-templom, Kassai tér
  • Thumb
    Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Tihany tér
  • Thumb
    Budapesti Gazdasági Egyetem - PSZK
  • Thumb
    Uzsoki kórház, Róna utca

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.