Magyar Mezőgazdasági Múzeum
budapest múzeum From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum[2] Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum,[3] a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval. Egyes források szerint Európa legnagyobb mezőgazdaság-történeti gyűjteménye,[4] egyben valószínűleg a világ első (legkorábban alapított) mezőgazdasági múzeuma.[5] A múzeum éveken át állandó, és évente változó több időszaki kiállításon mutatja be 39 szakgyűjteményének 2016-ban 400.000-nél többre becsült[6] műtárgy- és iratállományát. Joggal tekinthető „a magyar vidék leggazdagabb közgyűjteményének”.[6] Programokat szervez, részt vesz a Múzeumok Éjszakáján és a Kutatók Éjszakáján, évtizedek óta komoly szakkönyvkiadást folytat, egyedi művek mellett számos agrártörténeti könyvsorozatot is megjelentet. A tárgyakat, iratokat mélyebben megismerni vágyók részére kutatószolgálatot rendszeresített. Jelen van az elektronikus világ különböző részein, kapcsolatot ápol más múzeumokkal, vidéki kiállítóhelyeket tart fenn, könyvtára pedig körülbelül 250.000 kötettel és a 180.000 folyóirattal (egyéb digitális adathordozókkal együtt 450.000 leltári egységgel)[7] a legkomolyabb agrártörténeti könyvgyűjtemény Magyarországon.
_4.jpg)
Remove ads
1.jpg)
11.jpg)
29.jpg)
31.jpg)
Remove ads
Épületei
Az Alpár Ignác által tervezett különböző stílusú műemléki épületek a Vajdahunyad-vár épületegyüttesének részei. A múzeum a reneszánsz-barokk[8] és a gótikus épületcsoportot használja kiállítóhelynek, emellett gyűjteményraktárak és tudományos kutatóhelyek működnek bennük. A reneszánsz-barokk és a gótikus szárnyat a múzeum végleges épületének tervezésekor Alpár Ignác a kívülről észak-olasz reneszánsz stílusú, úgynevezett „összekötő épülettel” fűzte egy láncolattá, belülről egy épületté. A román épületcsoport nincs megnyitva a nagyközönség előtt, azt a múzeum kizárólag kutatási-tárolási célokra használja.
A váron belül egyedül a Jáki kápolna nem áll a múzeum kezelésében: annak fenntartója a római katolikus egyház.
A múzeum belső berendezését Györgyi Dénes készítette 1912-ben.[9][10]
A múzeum alaprajza ezen a hivatkozáson érhető el.
Remove ads
Története
Előzmények: a Kertészeti- és a Gazdasági Múzeum (1860-as évek–1896)
Magyarország évszázadokon át önállóan, majd a Habsburg Birodalomban is mezőgazdasági országnak számított. A múzeum létrejöttét megelőzte az úgynevezett Kertészeti Múzeum. Az 1860-as években a „Kertész Gazda” folyóirat indítványozta, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) székházában lévő pomológiai gyűjteményt fejlesszék múzeummá. A közvélemény és a magyar gazdák is támogatták az ötletet, 1869-ben pedig létrehozták a Kertészeti Múzeumot. Az OMGE ezt követően megkezdte egy általános gazdasági múzeum terveinek az előkészítését, különös tekintettel az ekkoriban nagy szerepet játszó világkiállítások értékes tárgyaira. Az előkészítési munkálatokat – beleértve külföldi múzeumok tanulmányozását – Máday Izidor végezte. 1871-ben így létrejött a Gazdasági Múzeum.[11]
Az intézmény 20 éven át működött, azonban gyarapodó gyűjtemény rendszerezett kiállításához nem álltak rendelkezésre alkalmas terek, és az intézmény finanszírozásával, illetve a szakembergárdával kapcsolatban is hiányosságok mutatkoztak. Ezekből az okokból kifolyólag 1891-ben az OMGE átadta a gyűjteményt a Földművelésügyi Minisztériumnak. Az múzeum anyagát 1891 és 1892 között Balás Árpád osztotta szét különböző gazdasági tanintézetek között. A kapott tárgyakért az intézeteknek nem kellett fizetniük. (Igen sok tárgy került a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiához, amelynek Balás Árpád ebben az időszakban igazgatója volt.) Megjegyzendő, hogy az így szétosztott anyag később nem került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába.[12]
A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum létrejötte (1896–1907)
Az 1896-os millenniumi ünnepségek idejére az OMGE ismét felvetette a múzeum gondolatát, hogy igyekezzenek emléket állítani a múlt és a jövő értékeinek, a magyar mezőgazdaságot is reprezentatív gyűjteménnyel mutassák be. 1896 januárjában az OMGE felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez a múzeum állami költségen történő megszervezése és fenntartása ügyében. A leendő múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án (13.352/1896. F.M.sz. rendelet) írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter.[13] A gyűjtemény létrehozásának céljaként azt nevesítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A múzeum fenntartója a Földművelésügyi Minisztérium lett.[14]
A múzeumra a milleneumi ünnepsége lezajlása után az Alpár Ignác által tervezett úgynevezett „Történelmi Épületcsoportot” (azaz a mai Vajdahunyad várat) jelölték ki, az épületeket 10 aranykorona jelképes árért engedte át a főváros a múzeum intézményének. Maga a múzeum 1897. szeptember 12-én nyílt meg. Az épület azonban a kiállításnál felhasznált gyenge alapanyagok miatt néhány év múlva életveszélyessé vált, és már 1899. július 27-én be is kellett zárni, majd elbontani.[15][16]
A múzeum a bontást követően a múzeum a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72.-be költözött az úgynevezett Stern-féle bérházba (tervezte Schmahl Henrik, lebontották 1956-ban).[17] Ugyanakkor több művész, muzeológus, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, és Darányi a vár második megépítését szorgalmazta.[16] Kezdeményezésük sikerrel járt, és 1900-ban a magyar kormány döntése értelmében pénzügyi fedezet nyílt az új, végleges vár felépítésére.[18] A munkálatokat ismét Alpár Ignác irányította. 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny, 1908-ra pedig a román stílusú épületegyüttes. A múzeum 1904-ben a román épület átépítése előtt visszaköltözött az épületbe.[16]
A múzeum újranyitása (1907–1918)
Az éveken át tartó munkálatok után 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint – a megkoronázásának 40. évfordulójára Budapestre jövő – I. Ferenc József magyar király nyitotta meg az új múzeum kiállításait a nagyközönség előtt.[18]
A Földművelésügyi Minisztérium a múzeum feladatává tette mindannak bemutatását, „ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert- szőlő- vagy erdőgazdaság megbízható és gyakorlati tanulságot meríthet”. Az első néhány évtizedben az intézmény leginkább olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, amelyben az érdeklődő a mezőgazdaság szinte minden ágazatában részletesen megismerhette a termelés korszerű eljárásait.
A múzeum első fellendülő periódusát az első világháború kezdetéig élte. Ebben az időszakban folyamatosan nőtt a látogatók száma, olykor meghaladta az évi 150.000 főt is. A múzeum sikerrel volt jelen a nemzetközi kiállításokon is tárgyaival. Az első világháború idején azonban anyagi forrásai lecsökkentek, dolgozóinak egy része katonai szolgálatot is töltött.[18]
A két világháború közötti időszak (1918–1945)
Az első világháborút követő infláció a gyűjteményeket nem nagyon tudta a múzeum tovább fejleszteni, új tárgyakat is csak adományozás révén tudtak szerezni.[18] Jelentős esemény volt ugyanakkor 1926-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének megalapítása a múzeum támogatására. 1933-ban megindult a múzeum modernizálása, átrendezése, és 1934. június 14-én megtörtént az új kiállítások ünnepélyes megnyitása.[19]
A múzeumot a második világháború során 1944-ben több bombatalálat érte, berendezésének jelentős része elpusztult.[20][21]
A szocializmus alatt (1945–1990)
A múzeum 1944 és 1949 között bizonytalan állapotban volt. A megsérült részek újjáépítésére 1950-ben került sor.[20] A helyreállítási munkálatok Hajós Alfréd vezetésével zajlottak.[16] Az 1951. február 12-i döntés értelmében a Vajdahunyadvár visszakapta eredeti rendeltetését, viszont a Természettudományi Múzeum Növénytári Osztálya „társbérlőként” beköltözött. Ez a helyzet 1981-ig állt fenn.[20]
Az 1956-os forradalom idején belövések érték az épületet, és súlyos károk keletkeztek a halászati, erdészeti, és vadászati kiállításban.[22]
A múzeum fenntartója 1967-től a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt.[3]
A tudományos kutatásokat illetően jelentős előrelépések történtek az időszakban. Ezek közé tartozott a magyar agrártudományi bibliográfiák összeállítása (1952-től), a „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei”-nek megindítása (1962-től), a Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok című sorozat (1964), illetve a Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis nemzetközi agrártörténeti bibliográfia (1964-től). Az 1980-as években a magyar mezőgazdasággal összefüggő neves személyek életrajzait gyűjtötték össze először az egy kötetes Agrártörténeti életrajzok (1985),[20] majd a három kötetes Magyar agrártörténeti életrajzok (1987–1989) című lexikonokban.[23]
1959-ben létrejött a múzeum adattára, majd 1963-tól a múzeum bekapcsolódott a régészeti ásatásokba. Nagy fokú tárgygyűjtési utak indultak (szőlészeti munkaeszközök, növénymagok, állatcsontok, gép- és épületmodellek). 1961 és 1966 között átrendezték a kiállításokat a szocialista termelés bemutatására. 1970-től kezdték kiépíteni a vidéki tájházak, „filiálék” rendszerét, és felújították a Baráti Körök intézményét is.[24] Utóbbi támogatta A magyar élelmiszeripar története című szintézis megjelenését.[25][26] 1971-ben, a múzeum létrejöttének 75. évfordulóján rendezett szimpóziumon alapították meg a régészeti állattan (archeozoológia) világszervezetét (International Council for Archaeozoolgy).[27]
1974-ben dr. Pál Istvánné muzeológus vezetése mellett, a Szegedi Fűszerpaprika Termelési Rendszer és az szegedi Új Élet Mezőgazdasági TSZ támogatásával Szeged-Mihálytelken, a korábbi Lábody-féle paprikamalomban állandó paprikatörténeti kiállítás nyílt.[28] Kalocsán 1977-ben nyílt meg a Paprikamúzeum, szintén a Mezőgazdasági Múzeum munkájával, amelyet a Kalocsai paprikagyár segített.[29] 1975-ben a Mezőgazdasági Múzeum segítette a Soroksári Sváb Tájház életrehívását.[30]
1978 és 1985 között teljes külső és belső felújítást végeztek a múzeumon, elsősorban az évtizedek óta elavult közműhálózatot cserélték ki. A munkálatok ideje alatt a múzeum nyitva tartott.[14] Az 1980-as években megújultak a kiállítások, és 1979-től megindultak a múzeumpedagógiai programok, és 1980-tól a nagyközönségnek szánt filmvetítések. Az országban található agrártörténeti műemlékek nyilvántartási kötelezettségéről egy 1977-es miniszteri rendelet döntött.[25] Erősödtek a múzeum külföldi kapcsolatai, elsősorban csehszlovák, dán, és NDK múzeumokkal. 1984-ben a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (AIMA) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum akkori főigazgatóját, Szabó Lórándot három évre elnöknek választotta meg.[3]
Az 1949-ben állami intézkedésből elvett 40.000 kötetes múzeumi könyvtár helyébe az évek során új könyvtár lett létrehozva, amely az 1980-as évekre már 80.000 kötettel rendelkezett.[31]
A rendszerváltás után (1990–től)
A Mezőgazdasági Múzeumot – más hasonló intézményekhez hasonlóan – károsan érintették a rendszerváltás utáni forráskivonások. Az 1990-es években fel is merült a múzeum Vajdahunyad várából való kiköltöztetésének gondolata.[32] Két évtizeddel később, 2014-ben ismét felvetődött ez a Liget projekt kapcsán,[33][34] azonban napjainkig (2024) ez nem valósult meg.
A múzeum azonban ennek ellenére népszerű maradt a nagyközönség előtt. 1997-ben 128.000 főre tették a látogatók számát.[35] 1991-ben a Vajdahunyad várát műemlékké nyilvánították.[36]
Maga a múzeum régi (állandó) és új (időszaki) kiállításokkal, alkalmi programokkal kedveskedik a látogatóknak. Újabb kezdeményezései közé tartozik a blogos-[37] és a Facebookos formájú[38] megjelenés. Honlapja[39] folyamatos fejlesztés alatt áll, ezen többek közt az egyes gyűjteményekről is rövid összefoglalók olvashatóak.[40] Az elektronikus megjelenési formák nem szorították ki a nyomtatott kiadványokat sem: folyamatosan jelennek meg az újabb kutatások eredményei, de készülnek népszerű-ismeretterjesztő művek is.[41] A kiadványok a múzeum pénztárában vásárolhatóak meg. Régi könyvsorozatok újabb kötetekkel gyarapodnak (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok), új sorozatok indulnak (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Tárgykatalógusai).
2013-tól a múzeum kezeli a bezárt (de nem elbontott) Malomipari Múzeum tárgy- és irategyüttesét.[42] 2016-tól a múzeumhoz tartozik a megszűnt Húsipari Múzeum tárgyanyaga is.[43]
2015-ben megnyitották a múzeum két, korábban látogatók elől elzárt részét (Kaputorony, Apostolok tornya).[44] Ugyanebben az évben egy elfalazott szobára bukkantak az épületben, amelyben 120 éves, eredeti, Alpár Ignáctól származó terveket találtak.[45]
2015-ben a múzeum könyvtárát összevonták az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központtal, 2019/2020-ban pedig a Vajdahunyadvári könyv- és iratállományt az Országos Mezőgazdasági Könyvtár telephelyére, a Budapest I. kerületi Attila út 93. szám alá költöztették.[46] Az összevont, új intézmény Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtár néven alatt működik.
Jelentősége
Mára a múzeum több százezer tárgyas gyűjteménye egyedülállóan reprezentálja a magyar mezőgazdaság történetét. Itt található például az első, (1852-ben) Magyarországra került gőzlokomobil, továbbá számos, hazánkban, illetve külföldön gyártott mezőgazdasági eszköz és gép. Világhírű trófeagyűjteménye időrendi sorrendben mutatja be az egykor vagy még ma is világrekorder szarvas-, dámvad-, őz- és vaddisznó-trófeákat. A múzeum nagy értéke a 19. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekciója. Ugyancsak becsesnek tartják a szürkemarha-koponyák gyűjteményét, a remek kézműves lószerszámokat, a vadászfegyvereket, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlékeit.
Remove ads
Vidéki kiállítóhelyek
A múzeum több vidékre kihelyezett kihelyezett kiállítóhellyel (filiálé) rendelkezik. Ezek a következők:
- Georgikon Majormúzeum — Keszthely, Bercsényi u. 65–67.
- Lajosmizsei Tanyamúzeum — Lajosmizse, Alsó Lajos u. 71.
- Tájház (Cece) — Cece, Árpád utca 16.
- Blaskovich Múzeum — Tápiószele, Múzeum út 13.
A múzeum feladatai
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum – más múzeumokhoz hasonlóan – sokrétű feladatot lát el. Múzeumi alapfeladata a mezőgazdaság tárgyi és írott emlékeinek gyűjtése, megőrzése, kutatása, bemutatása.
Gyűjtemények
A múzeum tárgy- és irategyütteseit gyűjteményeknek nevezik, tárolásuk raktárakban történik, kiállítva csak egy részük látható. Jelenleg (2024) a következő 39 gyűjtemény található a múzeum területén:[40]
- Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye (AI)
- Agrártörténeti Műemlékek Gyűjteménye (AM)
- Agrobotanikai Gyűjtemény (AG)
- Állatcsontgyűjtemény (ÁCS)
- Állattenyésztési Gyűjtemény (Á)
- Állattenyésztési Törzskönyvgyűjtemény (AT)
- Archeobotanikai Gyűjtemény (AR)
- Erdészeti és Faipari Gyűjtemény (E)
- Eredeti Fényképek Gyűjteménye (EF)
- Filmarchívum (FA)
- Fogatolt Járműgyűjtemény (FJ)
- Fonás-szövés Eszközei Gyűjtemény (FSz)
- Fonotéka-gyűjtemény (F)
- Fotónegatív és Diapozitív Gyűjtemény (FD)
- Halászati Gyűjtemény (H)
- Képzőművészeti Gyűjtemény (KM)
- Kerámiagyűjtemény (K)
- Kertészeti Gyűjtemény (KT)
- Kézieszköz-gyűjtemény (KE)
- Kéziratgyűjtemény (KI)
- Kismesterségek-gyűjtemény (KIS)
- Lószerszámgyűjtemény (LSz)
- Makett- és Modellgyűjtemény (MM)
- Méhészeti Gyűjtemény (M)
- Mezőgazdasági Erő- és Munkagépgyűjtemény (MEM)
- Mezőgazdasági Munkaeszköz-történeti Archívum (MMA)
- Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteménye (MD)
- Numizmatikai Gyűjtemény (N)
- Plakát- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény (PA)
- Régészeti Gyűjtemény (R)
- Regeszta- és Másolatgyűjtemény (RM)
- Szakoktatás-történeti Gyűjtemény (SzO)
- Személyi Emlékanyag-gyűjtemény SzE
- Szőlészeti és Borászati Gyűjtemény (SzB)
- Térképgyűjtemény (TK)
- Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok Gyűjteménye TSz
- Textilgyűjtemény (T)
- Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások regesztái) (UC)
- Vadászati Gyűjtemény (V)
Kutatószolgálat
A gyűjtemények a múzeum vezetőinek írásos engedélyével kutathatók, a tevékenységet kutatószolgálatnak hívják. Kutatási időpontok (2024):
- hétfő, szerda: 9-15 óra
A kutatási szabályzat a múzeum honlapjáról letölthető.
Kiállítások
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó és időszaki kiállításokban tárja kincseit a nagyközönség elé. Tekintve azonban a több mint egy évszázad alatt összegyűlt tárgyak, iratok nagy mennyiségét, ugyanakkor a kiállítóterek korlátolt számát – a tárgyaknak csak egy részét tudja nyilvánosan bemutatni, a tárgyak jelentős része a gyűjteményi raktárakban van.
- A múzeum állandó kiállításai (2024):
- Időszaki kiállítások:
- A múzeumban rendszeresek a valamilyen eseményhez vagy évfordulóhoz kapcsolódó időszaki kiállítások. Erről bővebb információt a múzeum honlapja szolgáltat.
- Látogatási idő (2024):[47]
- hétfő: zárva
- kedd–péntek: 10:00 – 17:00,
- szombat és vasárnap: 10:00 – 17:00.
- Belépődíjak (2024):[48]
- felnőtt: 2500 Ft,
- gyermek és nyugdíjas: 1200 Ft.
Kiadványok
A múzeum kutatói a tárgyak gyűjtése és karbantartása, restaurálása mellett komoly publikációs tevékenységet is folytatnak. A múzeum kezdettől fogva számos kiadványt jelentett meg a magyar mezőgazdaság történetével kapcsolatban. A jelenleg kapható kiadványok a múzeum honlapján tekinthetőek meg, és a múzeum jegypénztárában vásárolhatók meg. Korábbi könyveik gyakran csak antikváriusi forgalomban fordulnak elő. A legnagyobb magyar elektronikus antikvárium honlapján számos ilyen mű érhető el.
Kiadványaiknak teljes listája Perjámosi Sándor 120 év kiadványai. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyomtatott önálló és időszaki kiadványai című tanulmányában olvasható (In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum közleményei 2016–2017, A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kiadása, Budapest, 2017). A múzeum 1896-tól 2017-ig 260-nál több kiadványt jelentetett meg.[49] Egyéb áttekintés: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fontosabb kiadványai In: Agrármuzeológiai Füzetek I., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1980, 92-95. o.
Egyedi kiadványok
Sorozatszerű kiadványok
- Online elérhető kiadványok:
Remove ads
Elektronikus megjelenés
A múzeum éve óta saját honlapot működtet (https://www.mezogazdasagimuzeum.hu/). Ezen megtalálhatók többek között az aktuális nyitvatartási idők[47] és jegyárak[48] mellett az állandó[47] és időszaki kiállítások,[47] kisebb események[77] rövid bemutatói, de a korábbi kiállítások összefoglalói is visszakereshetők.[47] Emellett részletesen bemutatásra kerülnek a múzeum gyűjteményei.[40]
Itt lehet az érdeklődőknek múzeumpedagógiai programokra jelentkezni,[78] vagy a külső rendezvények céljára kiadható termeket átnézni.[79] A múzeum könyvtára[80] és fiókmúzeumai (keszthelyi Georgikon Majormúzeum,[81] tápiószelei Blaskovich Múzeum,[82] Lajosmizsei Tanyamúzeum,[83] Cecei Tájház)[84] önálló honlapokkal rendelkeznek.
A múzeum videóit YouTube felületen teszi közzé.[85] Jelen van a Facebook közösségi oldalon is.[38] Nagyobb lélegzetű bejegyzések számára blog felület alakított ki.[37]
Remove ads
Néhány számszerű adat a múzeumról
A múzeumban igen nagy mennyiségű műtárgyat és iratot őriznek. 1996-ban a múzeum egyik kiadványa kb. 110.000 darabra becsülte csak a műtárgyak számát, iratok nélkül.[86] Ezek a szám az azóta eltelt 30 év alatt a tervszerű gyűjtések és adományozások miatt jelentősen növekedett. 2016-ban 400.000-nél többre becsülték a tárgyak számát, amellyel a múzeum „a magyar vidék leggazdagabb közgyűjteménye”.[6][87] Néhány szám a teljesség igénye nélkül:
Remove ads
Igazgatóinak listája
A lista forrásai:[112][113][114][115]
|
|
Remove ads
Jegyzetek
Források
Egyéb irodalom
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads