Hajós Alfréd

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1.^[2] – Budapest, 1955. november 12.)^[3][4] magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Hajós Alfréd
Született	Guttmann Arnold 1878. február 1. Budapest
Elhunyt	1955. november 12. (77 évesen) Budapest
Beceneve	Magyar delfin
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Blockner Vilma
Szülei	Guttmann Jakab és Löwy Rozália
Foglalkozása	építészmérnök
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (2010)
Halál oka	tüdőbetegség
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (B.121 (sírbolt))[1]
Úszópályafutása
Versenyszám	gyors
Klub	Magyar Úszó Egyesület (1894–1896)
Labdarúgó-pályafutása
Klub	Budapesti TC (1898–1904)
edzőként	Szövetségi kapitány Magyarország (1906)
Labdarúgó-játékvezetői pályafutása
Hazai szereplés	NB I. (1897–1907)
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Aranybika szálló Nemzeti Sportuszoda Millenáris Sportpálya Weidlich-palota
Díjai	Ybl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok arany 1896, Athén 100 m gyors arany 1896, Athén 1200 m gyors Művészeti versenyek Olimpiai játékok ezüst 1924, Párizs építészet

Élete

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab zsákhordó, édesanyja Löwy Rozália.^[2] 1899 októberében egyéves önkéntes tiszthelyettes-képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez.^[5] Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.

1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.^[6]

Hajós Alfréd sportsikereinek köszönhetően a zsidótörvények hatálya alól kezdetben mentességet élvezett. A nyilasuralom idején viszont már bujkálnia kellett. Mégsem elsősorban magán, hanem a többi zsidó származású sportolón próbált segíteni. Vitéz Halassy Olivér vízilabdázó és úszó olimpiai bajnok – aki házában több zsidó sportolót bújtatott – segített neki ebben.^[7]

Halálát specifikus tüdőbaj okozta 1955-ben.

Sportolóként

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

Úszóként

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben^[8][9] megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Sikereit a magyar tempónak nevezett úszóstílusnak köszönhette, ami gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszó stílussal.^[10] 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

Labdarúgóként

Klubcsapatban

Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

A válogatottban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Labdarúgó-játékvezetőként

Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1903. május 17.	Margitszigeti Sportpálya, Budapest,	első NB I-es mérkőzése	Postás SE–MTK	13– 0	Zárt kapus
1908. február 16.	Millenáris Sportpálya, Budapest	utolsó NB I-es mérkőzése	Ferencvárosi TC–MAC	4 – 2	Zárt kapus

A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1907. április 7.–1907. április 7.) találkozóval tartják nyilván.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1907. április 7.	Millenáris Sportpálya, Budapest	11. válogatott mérkőzés	Magyarország–Csehország	5 – 2	1000

Sportvezetőként

Hajós Alfréd emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Báthori utca 5. szám alatt

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, három mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 2 döntetlen.^[11]

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Ismert épületei

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

1920 előtt

Leírás	Helység, cím	Építés éve	Megjegyzés	Kép
Bencés gimnázium[12][13]	Kőszeg, Hunyadi János u. 10.	1907–1908	ma: Jurisich Miklós Gimnázium
Dozzi József Szalámigyár Rt. gyárépülete[14]	Budapest, Dembinsky (ma Wysocki) u. 1.	1908–1910	ma: REAGENS Fejlesztő Gyártó és Ker. Kft.
Református Egyház Zsinati Központja[15][16]	Budapest, Abonyi utca 21.	1908–1909	ma: Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala; belső berendezését is ő tervezte[12]
Vakok Intézete[12]	Szombathely, Dózsa György utca 4.	1910	ma: Nagy Lajos Gimnázium
Füzesséry-bérház[17][18]	Budapest, Gerlóczy utca 7.	1910–1911
Krämer-bérház[19]	Budapest, Csanády u. 16.	1910	homlokzata átalakítva
Római katolikus gimnázium[20]	Lőcse, Kláštorská číslo 37	1911–1913
Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének Székháza[21][22]	Budapest, Alkotmány u. 29.	1911–1912
Weidlich-palota	Miskolc, Széchenyi utca 19.	1911
Magyar Általános Hitelbank palotája[23]	Szabadka, Köztársaság tér 2.	1911–1912		Archiválva 2023. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lichtenstein-palota	Miskolc, Hunyadi út 5.	1912
Vakok Intézete[12][24]	Szeged, Alsó Kikötő sor 1.	1912
Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza[22][25]	Budapest, Hermina út 7.	1912	ma: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
Szombathelyi Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt.[22][26][27]	Szombathely, Király u. 17.	1913
Hitelintézeti palota[28]	Miskolc, Széchenyi utca 29.	1913
Aranybika Szálló	Debrecen, Piac u. 11-15.	1915	ma: Grand Hotel Aranybika

1920–1945

Leírás	Helység, cím	Építés éve	Megjegyzés	Kép
UTE Stadion[12]	Újpest (ma: Budapest), Megyeri út 13.	1921–1922
Népkerti Vigadó[29]	Miskolc, Görgey Artúr utca 23.	1926	az Adler Károly tervezte épület (1902-1903) átépítése
Népkerti sporttelep	Miskolc	1926
Selyemréti Strandfürdő	Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky 58.	1927
Millenáris Sportpálya[30]	Budapest, Szabó József u. 3.	1928
Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE)[31]	Szeged, Torontál tér 10.	1930	2009-ben lebontották
Nemzeti Sportuszoda[32]	Budapest, Margit-sziget	1930
Győri Versenyuszoda[33]	Győr	1931
lakóépület[34]	Budapest, Attila út 119. (régebben Attila út 81.)	1932
Balassagyarmati strandfürdő és 33 m-es uszoda[35][36]	Balassagyarmat	1934–1935
a Pünkösdfürdői Strandfürdő 50 m-es versenymedencéje és a 25 m-es tanmedencéje[35][37]	Budapest, Királyok útja 272.	1935
a Pesti Izraelita Hitközség szállodabérháza[38][39]	Budapest, Andrássy út 111.	1937–1938
Verőfény Ház- és Lakásépítő Szövetkezet társasháza[40]	Budapest, Kresz Géza utca 51.	1943

1945 után

Leírás	Helység, cím	Építés éve	Megjegyzés	Kép
Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő[41]	Hajdúszoboszló, Szent István park 1.	1946	ma: Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt.
Tüdőbetegkórház[35]	Budapest, Amerikai út	1950
Szabolcs utcai kórház szülészeti és nőgyógyászati épülete[35]	Budapest, Szabolcs utca	1952

1945 után a budapesti Vajdahunyad vára, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette.^[12] 1946-ban Weichinger Károllyal a hajdúszoboszlói fürdőváros szabályozási és beépítési tervét készítettel el.^[35]

Építési év kérdéses

• Színház, Debrecen^[12]
• Leányiskola, Pozsony^[12]
• Szegedi Gyógypedagógiai Intézet
• Lőcsey Gimnázium (Debrecen)
• Pápai sporttelep^[12]
• Szegedi sporttelep^[12]
• Kaposvári sporttelep^[12]
• Felsőbb leányiskola (Pozsony)
• PSC Sporttelep (Pécs)
• Vakok Intézete, Vác^[22]

További lakóépületek a fővárosban, a Napraforgó utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton. De több ipari épület is öregbíti munkásságát, mint például a Déva utcában a Rotor felvonógyár épületei. Töretlenül folytatódott az úszósporthoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a svábhegyi szanatórium uszodája és strandja, a IV. kerületi, újpesti uszoda és strand. Lakóházat tervezett a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc utcában is.^[35]

Tervben maradt épületek

• 1905: Kultuszminisztérium, Budapest^[22]
• 1906: VI. kerületi főgimnázium, Budapest^[22]
• 1907: Erzsébetvárosi Igazságügyi Palota, Budapest^[42]
• 1913: Nemzeti Stadion, Budapest, Margit-sziget^[22]
• 1913: erdőigazgatósági székház, Besztercebánya^[43]
• 1914: Vakok Intézete, Kolozsvár^[22]

Sikerei, díjai

Hajós Alfréd síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: B-18-11.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Abban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.

• Építész Aranydiploma
• Sztahanovista oklevél
• Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
• A magyar úszósport halhatatlanja (2013)^[44]

Írásai

• Így lettem olimpiai bajnok; ill. Újvári Dezsőné; Sport, Bp., 1956

Statisztika

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
	1901. április 13.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	1 – 6	Surrey Wanderers	barátságos	-
1.	1902. október 12.	Bécs, WAC-pálya	Ausztria	5 – 0	Magyarország	barátságos	-
	Összesen			1	mérkőzés		0	gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1906. április 1.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	1 – 1	Csehország	barátságos	-
2.	1906. október 7.	Prága, Slavia-stadion	Csehország	4 – 4	Magyarország	barátságos	-
3.	1906. november 4.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	3 – 1	Ausztria	barátságos	-
	Összesen			-	mérkőzés		-	gól