1878

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

1878 más naptárakban
Gergely-naptár	1878
Ab urbe condita	2631
Bahái naptár	34 – 35
Berber naptár	2828
Bizánci naptár	7386 – 7387
Buddhista naptár	2422
Burmai naptár	1240
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1870 – 1871
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1933 – 1934
Shaka Samvat	1800 – 1801
Holocén naptár	11878
Iráni naptár	1256 – 1257
Japán naptár	2538 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4574–4575
Kopt naptár	1594 – 1595
Koreai naptár	4211
Muszlim naptár	1294 – 1296
Szeleukida naptár	2189–2190
Örmény naptár	1327 ԹՎ ՌՅԻԷ
Thai szoláris naptár	2421
Zsidó naptár	5638 – 5639

Évtizedek: 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek

Évek: 1873 – 1874 – 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883

Események

Határozott dátumú események

• január 23. – XII. Alfonz spanyol király házasságot köt első unokatestvérével, María de las Mercedes d’Orléansszal.^[1]
• május 1. – Párizsban megnyílik az Exposition Universelle világkiállítás (november 10-én zár).
• március 3. – Oroszország San Stefanóban békét köt Törökországgal.
• június 4. – A Brit Birodalom és az Oszmán Birodalom megköti a titkos Ciprus-megállapodást, amelyben a britek támogatásukról biztosítják a törököket az oroszok ellen és a háborút követő béketárgyalásokon, cserébe pedig megkapják Ciprust.^[2]
• június 13.–július 13. – Az európai nagyhatalmak berlini kongresszusa. (A kongresszus lezárta az orosz csapatok győzelmével végződő 1877–78-as orosz–török háborút és rendezte az új balkáni hatalmi viszonyokat. Felhatalmazást adott Ausztria-Magyarországnak a török birodalom részét képező Bosznia és Hercegovina, valamint a novibazári szandzsák katonai megszállását.)
• július 29. – Az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdi Bosznia és Hercegovina megszállását. (A császári és királyi XIII. hadtest báró Joseph Philippovich von Philippsberg táborszernagy irányításával Boszniában, báró Stephan von Jovanović altábornagy vezette 18. közös gyaloghadosztály Hercegovinába kezdi meg a bevonulást.)
• augusztus 19. – A Monarchia csapatai elfoglalják Szarajevót.
• augusztus 31. – Árvíz Miskolcon, amely Magyarország legtöbb emberéletet követelő áradása lett.
• augusztus 31. – Árvíz az Eger-patakon, amely a legpusztítóbb árvíz volt Egerben.
• október 15. – Miközben a horvát-szlavón határőrvidék felszámolása keretében átszervezik a határőrezredeket, a horvát szábor feliratban követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
• október 20. – A Monarchia befejezi Bosznia-Hercegovina okkupálását és pacifikálását. (A nehézségek miatt végül 300 ezres osztrák-magyar hadsereg 3300 katonát veszít csatában. A megszállt területen horvát jogrendet vezetnek be.)
• november 4. – A Zirc-Pilis-Pásztó apátsághoz kötik a szentgotthárdi ciszterci apátságot.
• december 5. – Tisza Kálmán átalakítja kormányát.^[3]

Határozatlan dátumú események

• Tiszasüly határában, Sajfoknál megépül Magyarország első belvízszivattyú-telepe. (A várakozással ellentétben a szivattyúk nem voltak képesek rövid időn belül maradéktalanul átemelni a belvizeket, így a vállalkozás csődbe ment.)^[4]
• Dzsombe Szudi mohéli királynő halála után másodszülött fia, II. Abdul Rahman lesz Mohéli szultánja (királya) (uralkodik a haláláig, 1885-ig).

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1878-ban

1878 az irodalomban

1878 a tudományban

1878 a vasúti közlekedésben

1878 a jogalkotásban

• Lásd: az 1878 a jogalkotásban című szócikkben.

Születések

• január 9. – Rudnay Gyula festőművész († 1957)
• január 12. – Molnár Ferenc író, drámaíró († 1952)
• január 29. – Flandorfer Ignác földbirtokos, gazdasági tisztviselő, országgyűlési képviselő († 1948)
• január 30. – Pierre Vaillant(wd) francia festő († 1939)
• február 1. – Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó, építész († 1955)
• február 14. – Barta Ernő magyar festő és grafikus († 1956)
• április 9. – Grossmann Marcell matematikus († 1936)
• május 7. – Erdős Renée költő, író († 1956)
• május 8. – Pentelei Molnár János festőművész († 1924)
• június 5. – Pancho Villa, a mexikói forradalom egyik vezéralakja († 1923)
• július 6. – Eino Leino finn költő, újságíró († 1926)
• július 19. – Balatoni Károly úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető († 1945)
• augusztus 19. – Plósz István gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († ?)
• augusztus 28. – Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, főrendiházi, majd felsőházi tag († 1959)
• szeptember 19. – Sipőcz Jenő ügyvéd, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere († 1937)
• szeptember 19. – Stromfeld Aurél vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a Magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke († 1927)
• október 10. – Julier Ferenc katonatiszt, 1919-ben vezérkari főnök, katonai szakíró († 1944)
• október 21. – Krúdy Gyula író († 1933)
• november 9. – Szemere Árpád magyar operaénekes, rendező († 1933)
• november 15. – Reinitz Béla magyar zeneszerző, zenekritikus († 1943)
• november 17. – Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikusnő († 1968)
• november 30. – Márffy Ödön magyar festőművész, grafikus († 1959)
• december 18. (vagy december 6.) – Joszif Sztálin Dzsugasvili († 1953)
• december 21.
  • Jan Łukasiewicz lengyel matematikus, logikus és filozófus († 1956)
  • Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő († 1953)

Halálozások

• január 8. – Dömötör János királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy Társaság tagja, költő (* 1843)
• január 24. – Pieter Bleeker holland orvos és ichthiológus (* 1819)
• január 25. – Chappon Lajos vívómester, honvédtiszt (* 1802)
• február 7. – IX. Piusz pápa (eredeti neve: Giovanni Mastai-Ferretti) az eddigi leghosszabb pontifikátusú pápa (* 1792)
• február 8. – Elias Magnus Fries svéd botanikus, mikológus (* 1794)
• március 7. – Alfred Donné(wd) francia orvos, bakteriológus (* 1801)
• március 28. – Darmay Viktor költő, író (* 1850)
• május 17. – Kovács Sebestény Endre orvos, sebész, az MTA tagja (* 1814)
• június 5. – Balás Teofil Ferenc Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató (* 1795)
• június 9. – Szkalnitzky Antal építész (* 1836)
• június 9. – Balogh Zoltán földbirtokos, költő (* 1833)
• június 10. – Fogarasi János nyelvtudós (* 1801)
• június 13. – Carl Stål svéd entomológus volt, aki a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) tanulmányozására specializálódott (* 1833)
• augusztus 8. – Baldácsy Antal országgyűlési képviselő (* 1803)
• augusztus 23. – Adolf Fredrik Lindblad(wd) svéd zeneszerző (* 1801)
• november 3. – Medve Imre magyar festő és író (* 1813)
• november 27. – Kovachich József Miklós jogtörténész, levéltáros, forráskutató (* 1798)
• Dzsombe Szudi mohéli királynő (* 1836/37)

Jegyzetek

1. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 116. oldal
2. Spyridakis 1977. 159-165. old.
3. Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 196. oldal, ISBN 963 05 8106 X
4. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880.” 6-7. szám, 43. o, Kiadó: História folyóirat.

Források

• ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]

A Wikimédia Commons tartalmaz 1878 témájú médiaállományokat.