magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Tápiószele város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
| Tápiószele | |||
 | |||
| Tápiószele városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Nagykátai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dobos Imre György (Hajrá Szele Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 2766 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5891 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 158,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″ | |||
 Tápiószele
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Tápiószele weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószele témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ceglédtől észak-északkeletre, Nagykátától délkeletre fekszik, a megye keleti szélén. Kiterjedt külterületei révén határos észak felől Jászberénnyel, északkelet felől Jászboldogházával, kelet felől Tápiógyörgyével, délkelet felől Újszilvással, dél-délnyugat felől Tápiószőlőssel, nyugat felől Tápiószentmártonnal, északnyugat felől pedig Farmossal is, de ezek közül nincs mindegyikkel közvetlen, kiépített közúti kapcsolata.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 311-es főút, ezen érhető el Nagykáta-Farmos és Cegléd-Tápiószőlős felől is. Tápiószentmártonnal a 3112-es, Tápiógyörgyével a 3118-as, Újszilvással pedig a 3119-es út köti össze. Országos közútnak számít még a településen, 31 111-es számozással a város egyik, jelenleg már komolyabb funkció nélküli belső útja, a Jászberényi út is, mely a ma felismerhető nyomvonala alapján nyilvánvalóan Jászberénnyel kötötte össze a települést, Portelek érintésével.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Tápiószele vasútállomás; utóbbi közúti elérését a településközpont és a farmosi határszél felől is a 31 319-es számú mellékút (helyi nevén Rákóczi út) biztosítja.
Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték.
Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Józef Wysocki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky Henrik is. Az első világháborúba 1510 fő vonult be katonának, 207 fő nem tért haza. A második világháborúban 138 tápiószelei halt hősi halált, emlékműveiknél zajlanak a községi ünnepségek.
A környék munkaerőpiacán jelentős tényező a Kohászati Gyárépítő Vállalat, majd Ganz Ansaldo, később Ganz Transelektro néven működő gyár. 2009-től az indiai tulajdonú CG Electric Systems Hungary Zrt, 2021-től Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. ahol nagy teljesítményű transzformátorokat, villamos forgógépeket, nagyfeszültségű hálózati kapcsolókészülékeket állítanak elő.
2009. július 1-je óta város.
A településen 2005. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[7] mert a Parlament – még tisztázást igénylő okból – feloszlatta az előző képviselő-testületet.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de (csekély különbséggel) alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]
Bő tíz évvel később, 2015. augusztus 9-én újból hasonló ok miatt kellett időközi polgármester-választást és képviselő-testületi választást tartani.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[11]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5992 | 6010 | 5827 | 5866 | 5943 | 5928 | 5891 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (18% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 8,4%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,5% (30,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak, szerbnek és horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,7% volt római katolikus, 7% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,2% felekezeten kívüli (48,2% nem válaszolt).[16]
A tápiószelei Blaskovich Múzeum (valójában Közgyűjtemény) az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A berendezés, a műkincsek és a személyes tárgyak által megelevenedik a húszas-harmincas-negyvenes évek vidéki köznemesi életformája. Blaskovich János és György műgyűjtő, régész, irodalmár tevékenységet folytattak és szenvedélyes vadász hírében álltak (ezt azonban csak a természet közelsége és a nemes vadak szeretete inspirálta, nem az "úri divat"). A család tápiószentmártoni birtokán lótenyésztés folyt, innen származik Kincsem, a legyőzhetetlen versenyló.
A szelei kúriában a helybéli emberek dolgoztak, ők művelték a 200 hektárnyi birtokot is a falu körüli területeken. A konyhalány, szobalány és szakácsnő a kúria erre elkülönített részében laktak. A falu lakóival a fivérek hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak, mindketten köztiszteletnek örvendtek. Legfőbb érdemük a kúria megóvása mellett a szelei közművelődésben vállalt vezető szerepük.
A Növényi Diverzitás Központot 2010. november 1-jén alapította a vidékfejlesztési miniszter az 1959-ben létesített Agrobotanikai Intézet jogutódjaként. Az intézet elsődleges feladata a génmegőrzés.
Újtusnád, Románia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
