Nagykátai járás

A Nagykátai járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Nagykáta. Területe 710,12 km², népessége 74 168 fő, népsűrűsége pedig 104 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Nagykáta, Sülysáp és Tápiószele) és 13 község tartozott hozzá.

Nagykátai járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Nagykáta
Települések száma	15
városok	3
Népesség
Teljes népesség	73 346 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	710,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Nagykátai járás elhelyezkedése Magyarországon

A Nagykátai járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Kecskeméti felső járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Nagykáta volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Nagykáta	járásszékhely város		Nagykátai	12 576	81,61
Sülysáp	város		Nagykátai	8 188	47,19
Tápiószele	város		Nagykátai	5 992	36,99
Tápiószecső	nagyközség		Nagykátai	6 162	38,38
Tápiószentmárton	nagyközség		Nagykátai	5 298	102,91
Farmos	község		Nagykátai	3 507	40,12
Kóka	község		Nagykátai	4 316	44,36
Mende	község		Nagykátai	4 133	27,15
Szentlőrinckáta	község	Tóalmás	Nagykátai	1 915	20,15
Szentmártonkáta	község		Nagykátai	4 905	52,18
Tápióbicske	község		Nagykátai	3 331	48,48
Tápiógyörgye	község		Nagykátai	3 461	53,31
Tápióság	község		Nagykátai	2 586	33,54
Tóalmás	község	Tóalmás	Nagykátai	3 219	39,35
Úri	község		Nagykátai	2 573	22,19

Története

A Nagykátai járás elődje a 19. század közepén az addigi Kecskeméti járás feldarabolásával létrejött Kecskeméti felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Nagykáta volt a székhelye.

A járás határai fennállásának 85 éve alatt alig változtak, csupán 1913-ban és 1914-ben csatoltak át hozzá egy-egy községet az Abonyi járástól. Az 1950-es megyerendezés során Pest megyéhez került.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Nagykáta városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Nagykátai járás két községét a Ceglédi városkörnyékhez, a többit a Nagykátai nagyközségkörnyékhez osztották be.

Községei 1898 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja a Nagykátai járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Farmos	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Kóka	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Nagykáta	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	városi jogú nagyközséggé alakult
Pánd	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Szentlőrinckáta	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Szentmártonkáta	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápióbicske	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiógyörgye	1914	Abonyi járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápióság	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószecső	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószele	1913	Abonyi járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószentmárton	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Tápiószőlős	1947	Tápiószele határából	1983	Ceglédi városkörnyékhez
Tóalmás	1898	Kecskeméti felső járásból	1983	Nagykátai nagyközségkörnyékhez
Újszilvás	1950	Tápiógyörgye és Tápiószele határából	1983	Ceglédi városkörnyékhez

Történeti adatai

Az alábbi táblázat a Nagykátai járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás	Terület	1890-ben	1900-ban	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben	1960-ban	1970-ben	1980-ban	2001-ben
1898–1913 között	517 km²	29	34	39	42	47	47	53	51	50	50
1913–1914 között	607 km²	35	40	47	52	57	58	62	60	58	59
1914–1983 között	684 km²	39	45	52	58	63	64	70	67	65	65

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH

1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)