közigazgatási területi reform Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.
A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mind népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.
A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.
1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától megszűnt.
Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.
Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.
A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest.
Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának meghatározására.
A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei, illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.
E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti rendjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.
A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét (Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Esztergom, Gyula, Makó, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentes, Szikszó), 5 város pedig ekkor szerezte meg (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Salgótarján, Tatabánya).
1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három (Berettyóújfalu, Mátészalka, Szikszó). 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.
Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.
Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.
Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.
Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.
| Megye | Székhely | Hatálybalépés |
|---|---|---|
| Baranya megye | Pécs | 1950. február 1. |
| Bács-Kiskun megye | Kecskemét | 1950. február 1. |
| Békés megye | Békéscsaba | 1950. március 16. |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Miskolc | 1950. március 16. |
| Csongrád megye | Hódmezővásárhely | 1950. március 16. |
| Fejér megye | Székesfehérvár | 1950. február 1. |
| Győr-Sopron megye | Győr | 1950. március 16. |
| Hajdú-Bihar megye | Debrecen | 1950. március 16. |
| Heves megye | Eger | 1950. február 1. |
| Komárom megye | Tatabánya | 1950. március 16. |
| Nógrád megye | Salgótarján | 1950. február 1. |
| Pest megye | Budapest | 1950. február 1. |
| Somogy megye | Kaposvár | 1950. február 1. |
| Szabolcs-Szatmár megye | Nyíregyháza | 1950. március 16. |
| Szolnok megye | Szolnok | 1950. február 1. |
| Tolna megye | Szekszárd | 1950. február 1. |
| Vas megye | Szombathely | 1950. február 1. |
| Veszprém megye | Veszprém | 1950. március 16. |
| Zala megye | Zalaegerszeg | 1950. március 16. |
Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:
A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.
Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.
Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.
Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.
Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:
A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.
Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:
Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.
Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:
Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben a sokkal népesebb Szegedre került át Csongrád megye székhelye Hódmezővásárhelyről. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával (például Bakonycsernye 1956-ban Veszprémtől Fejér megyébe került), az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978. december 31-én.
1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.
1990-ben négy megyeátnevezés történt: Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopronra, Szolnoké Jász-Nagykun-Szolnokra módosult, Komárom megyének Komárom-Esztergom, míg Szabolcs-Szatmárnak Szabolcs-Szatmár-Bereg lett az új neve. Emellett ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet, és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, 2006-ban még egy, végül 2022-ben további kettő. Napjainkban megyei jogú város az összes megyeszékhely (Budapest kivételével) és még hét nagyobb város. 2020-ban egy újabb megyeátnevezés történt: Csongrád megye június 4-től (a trianoni békeszerződés 100. évfordulója napjától) a Csongrád-Csanád nevet viseli.
1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe három hullámban: 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 1999-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől Szárligetet 1999-ben. 2013-ban pedig szintén Veszprém megyétől Somogy megyéhez csatolták Balatonvilágost.
Az Alaptörvény 11. módosításával 2023. első napjától ismét vármegyéknek nevezik a megyéket.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
