Polgár (település)
magyarországi város Hajdú-Bihar vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Polgár város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban, a Polgári kistérség székhelye.
| Polgár | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúnánási | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tóth József (LME)[1] | ||
| Irányítószám | 4090 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7841 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 81,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 97,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 51′ 59″, k. h. 21° 07′ 27″ | |||
 Polgár
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Polgár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Polgár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város Hajdú-Bihar megye északnyugati peremén található. Nyugaton és északnyugaton, a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó települések Tiszapalkonya, Tiszaújváros, Hejőkürt – irányában a Tisza a természetes határvonala, északkeleten és délen pedig a valamikor még a városhoz tartozó Tiszagyulaháza, Újtikos, illetve Újszentmargita és Görbeháza határolják. Keleten külterülete Hajdúnánással is érintkezik.
Környezetének megyei jogú városai közel azonos távolságra találhatóak. Közülük legtávolabb a megyeszékhely, Debrecen fekszik (57 kilométerre), Nyíregyháza 51, Miskolc pedig 49 kilométerre található. A legközelebbi várostól, Tiszaújvárostól mindössze 10 kilométer választja el.
Megközelítése
Közlekedésföldrajzi helyzete jó, hiszen a város közvetlen közelében húzódik (a központot északról elkerülve) a nagy forgalmú 35-ös főút (mely korábban a belterületén is áthaladt), és ebből itt ágazik ki a 36-os főút, mely Nyíregyházával biztosít összeköttetést Polgár számára.
A környező települések közül Hajdúnánással a 3501-es, Tiszacsegével és azon át Tiszafüreddel a 3315-ös út kapcsolja össze, a 35-ös főút régi belterületi szakasza pedig ma (nagyrészt) mellékútként a 3324-es útszámozást viseli.
Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala az M3-as autópálya, mely közvetlenül a déli határa mellett halad el. Nem túl távol húzódik hozzá még a 3-as főút sem (mintegy 30 kilométer távolságra északnyugatra), így az ország távolabbi részei felől az is aránylag fontos útvonal a megközelítése tekintetében.
A város vasútállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon van, amelynek Ohat-Pusztakócs–Polgár közötti szakaszát 1891-ben építették meg, ezt 1894-ben Tiszalök–Görögszállás irányába meghosszabbították. Forgalmi teljesítménye kicsi, műszakilag elhanyagolt pályaszakasz, súly- és sebességkorlátozással működik, megszüntetésének gondolata többször felvetődött már. 2009 decemberében az Ohat-Pusztakócs és Tiszalök közti szakaszon a személyforgalom megszűnt.
A településhez 14 külterületi lakott hely és szórvány tartozik, összesen 174 fős népességgel.
Geológiai tekintetben hazánk fiatal területei közé tartozik a város határa. A természetföldrajzi tájbeosztás alapján külterületének kisebb, nyugati része a Tisza, "Borsodi Ártérnek" vagy más terminológia szerint a "Hortobágyi Tiszamentének" eleme, nagyobb része a Hortobágy zömében holocén, tiszai üledékekkel takart síkján terül el. Ez utóbbi fejlődéstörténetét tekintve sajátos területe az Alföldnek. Az Ös-Sajó-Hernád által lerakott, döntően finom szemcse átmérőjű pleisztocén üledékek 100-200 méteres vastagságot is elérhetnek helyenként. Bár ezek a felszínközeli rétegek tartalmaznak homokot, futóhomokot csak a magasabban fekvő, szárazabb részekről fújt ki a szél. Buckás, löszös homokkal, illetve homokos lösszel fedett területeket találhatunk a város határában. A környező nagy hordalékkúpok miatt mélyebb fekvésű és nedvesebb részekre 4-5 méteres vastagságú, iszapos-agyagos löszréteg települt. A löszös-iszapos felszín mélyedéseibe az óholocén sarán a Tisza sok helyütt rakott le öntésiszapot is. Jellemző még a réti agyagos laposok és a változatos mikroformakincsű szikesek jelenléte is. A Tisza holocén kalandozásainak emlékeként előrehaladott feltöltődésben lévő morotvák, 1-2 méter magas hátak figyelhetők meg.
A táj jelenlegi vonásait csak a Tisza-szabályozás, őrvízmentesítési, lecsapolási munkálatai óta viseli. Az addigi vizenyős, mocsaras jelleget váltotta fel a száraz, szikes kép. Az antropogén felszínformálás nyomaként kunhalmokat is találhatunk. Döntően emberi tevékenység nyomai ezek a kerekded vagy ovális alaprajzú, a népnyelvben "laponyagnak" nevezett képződmények, melyek megtörik a táj egyhangúságát. A nomád népek táborai mellé emelt őrdombok, vagy temetkezési helyek voltak, magasságukat az árvizek által összehordott növényi maradványok is növelték. (Ásotthalom, Bata-halom, Bivaly-halom stb.)
A Hortobágyi Tiszamentéhez tartozó területet elhagyott folyómedrek, morotvák hálózzák be. Ez egy 88–93 m közötti tengerszint feletti magasságú, egyhangú felszínű ártéri szintű, tökéletes síkság. Gyenge lejtésviszonyai miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek, a kiterjedt vizenyős laposak. Felszínén némi változatosságot a maximum 5-6 méteres magasságú, egymásba nőtt futóhomok formák, illetve a kunhalmok jelentenek.
A vízhálózat meghatározó eleme a Keleti-főcsatornából kiágazó, 7m³-es vízhozamú[3] Nyugati-főcsatorna vízrendszere. Az Alsóselypes-Hataj-Völgyes-Árkuséri-főcsatorna (89 km, 630 km~) tiszai átvezetésekkel erősen befolyásolt vízhozama kihat az összes vízfolyás vízjárására. A felszíni vizek közül kiemelkedik méreteivel a mesterséges eredetű, 309 hektáros Polgári tározó.
A hőmérséklet sokévi átlaga 9,8-9,9 °C, a tenyészidőszaké 17,0 °C. A napfénytartam 1950 óra körüli. A fagymentes időszak hossza 187-190 nap (április 12-14 és október 18-19 között). Április 11-12 és október 12-14 között a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A csapadék évi összege 550–600 mm között változik. Évente 34-36 hótakarós nap várható, mintegy 16–18 cm-es átlagos maximális hóvastagsággal. Leginkább ÉK-i és DNy-i szél jellemzi.
Természetes növényzete a Tiszántúli flórajárás (Crisicum) része. A Hortobágyhoz tartozó részek jellemző erdőtársulásai a pusztai tölgyesek (Festuco Ouercum roboris), sziki tölgyesek (Festuco psedivinae Ouercetum roboris) csak kisebb foltokban fordulnak elő. Nyílt társulásai közül az ecsetpázsitos sziki rétek, és az ecsetkákai sziki rétek (Agrosti - Alopecuretum pratensis- illetve geniculati) területi kiterjedése jelentős. Az ártéren bokorfüzesek (Salicetum triandrae), fűz-nyárégerligetek (Salicetum albaefragilis), kőris-mézgás éger láperdők (Fraxino-pannonicce-Alnetum hungaricum), tölgy-kőris ligeterdők (Querco-Ulmentum) a legjellemzőbbek. A város határa 5,2%-bon erdősült. Mellettük mocsárrétek (Alopecuretum pratensis), iszaptársulások (Dichotyli-Gnaphalietum uliginosi) és a szikes puszták (Achilleeto - Festucetum pseudovinae) is előfordulnak. A Tisza alluviumán réti öntés, réti és nyers öntéstalajok dominálnak. A Hortobágy területén a felszín közeli (2-2,5 m átlagos mélységű) talajvíz miatt mozaikos elrendeződésben szikes talajok képződtek. Általában réti szolonyecek, amit a jobb adottságú területeken – például a peremeken szolonyeces réti talajok, mélyben sós csernozjomok váltanak fel.
Állatvilágából legnagyobb értéket a madarak képviselik. A Hortobágyon őshonos szikipacsirta és a túzok mellett vízi- és gázlómadarak, ragadozók figyelhetik meg. Turisztikai szempontból nagy a jelentősége a vadászható állatfajoknak (fácán, vadkacsa, fogoly, vaddisznó, nyúl, őz), és a vizek gazdag halállományának. Kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai miatt általában legelőként, kaszálóként, helyenként szántóként vagy lágylombos erdőkkel hasznosítható a terület, és jól felismerhetően inkább a ritka növénytársulások, gazdag állatvilág adja a táj igazi értékét.
Polgár az eddig feltárt és múzeumokban látható, gazdag régészeti leletek tanúbizonysága alapján igen régi település, amely már az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt.
Polgár neve először 1229-ben fordul elő írásos formában a Váradi regestrumban. Ebben az időszakban szolganépek lakták. A tatárjárás idején Polgár területe teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Az 1440-50-es években a Hunyadiak népesítették be újra. 1501-ben Bakócz Tamás érsek, a tulajdonába került Polgárt és Szentmargitát, Ároktővel együtt az egri káptalannak adományozta, ezután mindkét helységet királyi jóváhagyással Borsod megyéhez csatolták. Ide is tartozott egészen 1511-ig. A kutatók által eddig feltárt és a Polgár története című könyvben megtalálható adatok bizonysága szerint Polgár már a tatárjárás után, a 15-16. század fordulóján a mezővárosias fejlődés útjára lépett. A 16. század derekán ugyanis hiteles adat szól Polgárról és Szentmargitáról, mint "oppidum"-ról. A 16. század végén a török hódoltság, a tatár és a német pusztítások következtében mindkét település (Polgár és Szentmargita) majdnem teljes elnéptelenedése következett be. Ez az állapot 1559-től 1608-ig tartott, amikor a katonáskodó hajdúk letelepedésével, illetve 1614-ben történt beiktatásával Polgár is a hajdúvárosok sorába lépett.
A rendelkezésünkre álló hiteles adatok szerint Polgár 1613-tól 1692-ig volt önálló, különleges jogállással (separata porta) rendelkező hajdúváros. Ebben az időszakban Polgár a hajdúkiváltság jogcímét biztosító katonai szervezet formain fennállása mellett, olyan széles körű autonómiával rendelkező, szabad paraszti mezővárossá alakult át, amelynek anyagi létét elsősorban a paraszt-polgári életformára való áttérés: a nagyarányú pusztai állattartás, kisebb mértékben a földművelés, a vásártartási jog, a gabona- és marhakereskedelem, valamint az 1630-ban megkapott révjog jövedelme biztosította.
Polgár az 1718. február 11-én hozott határozata alapján kivált a hajdúvárosok közösségéből. Ezután ismét egy elnéptelenedési korszak következett, amely alapjában véve a polgáriak egyik tiltakozási formája volt az elviselhetetlen kettős adózás ellen. Ezzel ért véget a 110 éves hajdúvárosi korszak. Az 1718-tól 1848-ig terjedő új szakaszban Polgárnak az egri káptalan által más megyékből betelepített lakói teljesen jobbágyokká váltak, de nem mondtak le a földesúri terhek csökkentéséért és különleges jogállásuk a separta porta visszaállításáért folytatott harcról. 1802-ben az országgyűlés határozatával végleg megszüntette ezt. Azonban ez egyrészt a jobbágyterhek fokozódásához, másrészt pedig az antifeudális küzdelmek erősebbé válásához vezetett. 1848-tól 1852-ig javult a volt polgári jobbágyok sorsa is, amennyiben több földhöz jutottak, azonban a káptalani nagybirtok szorító közelsége nagymértékben akadályozta terjeszkedésüket, illetve gazdálkodásukat. Polgár további fejlődését az I. világháborúig terjedő korszakban a népesség számának nagyarányú további növekedése jellemezte. A világháborúk közötti időszak a nagyközség népének is sok kárt és szenvedést okozott. Változott a társadalmi rétegződés, növekedtek a vagyoni különbségek. Megnőtt a földet követelő, valamint az alkalmi munkákból élő cselédek és szegényparasztok száma. A lakosság 75%-a foglalkozott földműveléssel. A földosztással sorsdöntő változások kezdődtek meg mind a gazdasági élet, mind pedig a helyi közigazgatás átszervezése terén. 1947. január 1-jével a 165.550/1946.BM. számú rendelet alapján önálló nagyközség alakult Újszentmargita néven.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.343/1949. (XII. 14.) M.T. számú rendelete alapján a belügyminiszter az 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B.M. számú rendeletével Polgárt Szabolcs megyétől az ekkor alakuló Hajdú-Bihar megyéhez csatolta át 1950. március 16. napjával, továbbá az alábbiakat is elrendelte: „Polgár község székhellyel új járást szervezek. Az új járáshoz Egyek, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita nagyközségeket, valamint az újtikosi körjegyzőség községeit osztom be.”
A Hajdú-Bihar megyei tanács határozata alapján Polgár 1970 óta nagyközség. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 17/1970. számú határozata megszüntette a polgári járást, ezzel egyidejűleg valamennyi községét – így Polgárt is – a debreceni járáshoz csatolta. Ezen túlmenően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 19/1970. számú határozatának 6/b. pontjával közös tanácsot hozott létre Polgár, Újtikos és Tiszagyulaháza részére. Ez a közigazgatási forma fennmaradt egészen 1990-ig, az első önkormányzati választás óta Újtikos és Tiszagyulaháza önálló önkormányzattal rendelkezik.
1992-ben újabb jelentős közigazgatási változás történt. A Köztársaság Elnökének 104/1992. (VI. 16.) KE számú határozata Polgár község Folyás nevű településrészét Folyás néven községgé nyilvánította 1992. július hó 1-jei hatállyal.
Polgár nagyközség (1993 óta város) Hajdú-Bihar megye északnyugati szélén található és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén fekvő Tiszaújváros vonzáskörzetéhez tartozik. A településen a nagy forgalmú 35-ös számú másodrendű főútvonal halad át. Polgár elhelyezkedéséből adódóan, jelentős távolságra van minden nagyobb környékbeli várostól, Debrecentől 55, Miskolctól 49, Nyíregyházától 51, Hajdúnánástól 25 kilométerre fekszik. Polgár, a vonzáskörzetéhez potenciálisan hozzászámítható környékbeli községek szempontjából nézve, hagyományosan kiemelt hely, természetes gazdasági-igazgatási központ.
Úthálózata a helyzetének és fejlettségének megfelelő. Minden szomszédos községével szilárd burkolatú út köti össze, amelyeken menetrend szerinti rendszeresen közlekedő autóbuszjáratok bonyolítják le a helyközi forgalmat. A város rendelkezik saját vasútállomással is. Az országos úthálózattal az M3-as autópálya, valamint a 35-ös és a 36-os főközlekedési út köti össze. Ez az út három megyével is kapcsolatot biztosít. Miskolc, Tiszaújváros, valamint a környéken fekvő többi város forgalma részére itt van felhajtási, becsatlakozási lehetőség az M3-as autópályára. Polgár 1999-ben nyerte el az Ipari Park címet is. A város rövid távú fejlesztési tervei között szerepel a környező településekkel történő együttműködésével a mentőállomás megépítése, valamint az 1999-ben átadott szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna-hálózat építésének folytatása. A közeljövőben lehetőség nyílik a Polgár és Térsége Regionális Vállalkozási Övezet kiépítésére is.
Polgármesterei
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Struba József | független[4] | |
| 1994–1998 | Oláh József | FKgP[5] | |
| 1998–2002 | FKgP[6] | ||
| 2002–2004 | független[7] | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
| 2005–2006 | Polgáriak A Városért Egyesület[8] | Időközi választás 2005. január 8. | |
| 2006–2010 | Tóth József | MSZP[9] | |
| 2010–2014 | MSZP[10] | ||
| 2014–2019 | DK[11] | ||
| 2019–2024 | DK[12] | ||
| 2024– | Lokálpatrióta Mozgalom Egyesület[1] | ||
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 8062 | 8025 | 7889 | 8044 | 7953 | 7914 | 7900 | 7841 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 22,6% (24,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 0,1% románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,5% volt református, 24,2% római katolikus, 1,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 21,9% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[15]
- Kálvária-domb
- Csirketelep (Veterán jármű megmentő, felújító, restaurátor)
Csirketelep a magasból
Ikarus 55 újjáépítése
Csirketelep Ikarus 55 újjáépítése
Ikarus 250 MALÉV Air Tours újjáépítése
A híres BABA
A világ legerősebb Ikarus 260-asa.
- Strandfürdő (gyógyvizes)
- Régészeti Park
- Gumiabroncs-égető üzem (Magyarország épülő, harmadik legnagyobb direkt égető berendezése.[16])
- Itt született Némethy Géza (1865–1937) klasszika-filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja
- Itt született 1906. december 13-án Barankovics István politikus, újságíró, a Magyar Keresztény Népmozgalom egyik vezetője, a Demokrata Néppárt főtitkára.
- Itt született Sugár János, 1936-ig Stern János (1922 – 2010) patológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1969).
- Itt született 1940. május 21-én Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas színész, rendező
- Itt született 1941. február 4-én Klacsmányi Sándor újságíró, műfordító.
- Itt született 1945. február 5-én Görömbei András irodalomtörténész, az MTA levelező tagja, Kossuth-díj-as (2000).
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
