Folyás
magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Folyás község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.
| Folyás | |||
 | |||
| Romtemploma, háttérben a 3315-ös út és a Folyás megállóhelyre vezető 33 317-es számú mellékút elágazásával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúnánási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Győri Viktor Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4095 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 271 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 08′ | |||
Folyás
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Folyás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Folyás témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Hajdú-Bihar vármegye északnyugati részén fekszik, a Tiszától mintegy 7 kilométerre a Nyugati-főcsatorna mellett. A határos települések észak felől Polgár, kelet felől Görbeháza, dél felől Újszentmargita, délnyugat felől Tiszakeszi, északnyugat felől pedig Tiszatarján; közúti kapcsolatban azonban csak Polgárral és Újszentmargitával áll.
Közúton a legegyszerűbben a 35-ös főútról Polgár közelében letérve (vagy az M3-as autópálya Polgár–Nyékládháza-csomópontjánál lehajtva) a 3315-ös úton érhető el. A sztráda egy kisebb szakasza át is halad ugyan a közigazgatási területén, de ott sem lehajtó, sem pihenőhely nem található.
Korábban vonattal is megközelíthető volt a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, amelyen azonban ma már nincs személyforgalom. Folyás megállóhelyet egy rövid mellékút szolgálta ki, amely ma még (a 2020-as állapot szerint) állami közútnak minősül, 33 317-es számozással.
Története
A település 1992-ig Polgár nagyközség része volt, a köztársasági elnök abban az évben nyilvánította önálló községgé, 104/1992. (VI. 16.) KE számú határozatával, 1992. július 1-jei hatállyal.
Közélete
Polgármesterei
| Terminus | Név | Jelölő szervezet(ek) | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | |||
| 1994–1998 | Mirkó Zoltánné | független[3] | |
| 1998–2002 | független[4] | ||
| 2002–2006 | Mályi Lászlóné | független[5] | |
| 2006–2010 | független[6] | ||
| 2010–2010 | független[7] | hivataláról lemondott | |
| 2011–2014 | Magyar Sándor | független[8] | Időközi választás 2011. január 9. |
| 2014–2019 | független[9] | ||
| 2019–2024 | független[10] | ||
| 2024– | Győri Viktor Dávid | független[1] |
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 317 | 304 | 297 | 256 | 274 | 252 | 271 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 9,5% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,8%, református 7,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 43,6% (6,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,4% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,5% volt református, 24,1% római katolikus, 0,7% egyéb katolikus, 34,7% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Romtemplom
A falu külterületén, a közút mentén található romtemplom a második világháború mementója. A történelemben a debreceni, vagy hortobágyi tankcsata (1944. október 9.) néven ismert egyik legnagyobb hazai harci ütközete Folyás környékén zajlott le. Ennek áldozata lett az 1892-ben Pánthy Endre nagyprépost által építtetett kis templom is.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.