Szihalom

Szihalom község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Szihalom
Szihalom címere Szihalom zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	község
Polgármester	Galyasné Dósa Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3377
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	1992 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	55,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 28′ 59″47.772, 20.483
Szihalom Pozíció Heves vármegye térképén
Szihalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szihalom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Eger-patak Szihalomnál

A Rima-patak (más néven Eger-patak) mellett fekszik, sík vidéken, termékeny, kötött talajon. Az Alföld északi peremén, Egertől 20 kilométerre délre helyezkedik el, közvetlenül Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Ostoros és Novaj, északkelet felől Mezőkövesd, délkelet felől Mezőszemere, dél felől Mezőtárkány, délnyugat felől Füzesabony, északnyugat felől pedig Maklár.

Közvetlenül a keleti határa mellett létesült az egyébként Mezőkövesdhez tartozó Zsóry-fürdő, olyan közel Szihalomhoz, hogy a fürdőhely körül kialakult üdülőtelep egy kisebb (mintegy 15 utcányi) része közigazgatásilag hozzá is tartozik, a településközponttól különálló belterületként.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely áthalad a belterületén, így azon könnyen elérhető Budapest-Füzesabony és Miskolc-Mezőkövesd irányából is. Mezőszemerével és Egerfarmossal a 33 102-es számú mellékút köti össze, a többi szomszédjával nincs közvetlen közúti összeköttetése.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Szihalom megállóhely a belterület déli részén helyezkedik el, a 33 102-es út vasúti keresztezése mellett, annak nyugati oldalán.

Szihalmot kerékpárút is összeköti keleti szomszédjával, Mezőkövesddel.^[3]

Története

Szihalom nevét Anonymus Gesta Hungarorumja említette először Zenuhalomu néven: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének…s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték…”

Az eleinte királyi birtok települést később I. István király az egri káptalannak adományozta.

1347-ben Miklós nádor tartott itt nádori országgyűlést Heves és Borsod vármegye nemeseivel.

1417-ben már mint püspöki vámhelyet említették az oklevelekben, ahol az egri püspök szedett sóvámot.

A török hódoltság alatt a falu többször is majdnem elnéptelenedett.

1544-ben a törökök pusztításait csak a falu északkeleti részében vészelte át öt ház, mely helyet azóta is Ötház néven neveznek.

1552-ben, Eger ostroma után az itt átvonuló törökök felégették, két év múlva, 1554-ben pedig a Fülekre telepedett török pasa pusztította el, majd újabb két év múlva, 1556-ban a tatárok égették porrá a falut, de 1596-ban Szihalom már újra a népes települések közé tartozott.

1699-ben a falut ismét a pusztás helyek között említették. Földjeit, rétjeit ekkor az egri vár kapitánya, Butler János bérelte.

Szihalom a 18. század elején ismét benépesült, ekkor mint az egri káptalan jobbágyfaluját említették.

1910-ben 2668 lakosa volt, melyből 2596 magyar, 70 cigány volt. Ebből 2650 volt római katolikus.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Farkas József (MDF)^[4]
• 1994–1998: Farkas József (független)^[5]
• 1998–2002: Farkas József (független)^[6]
• 2002–2006: Zelei András (független)^[7]
• 2006–2010: Zelei András (független)^[8]
• 2010–2014: Bóta József Sándor (független)^[9]
• 2014–2019: Bóta József Sándor (független)^[10]
• 2019–2024: Bóta József Sándor (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2024– : Galyasné Dósa Katalin (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[7]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1938	1911	1899	1976	1982	1986	1992
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (30,4% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 3% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,4% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Római katolikus templom - Jézus Mennybemenetele tiszteletére felszentelt. Barokk. Műemlék.
• Tájház
• Árpádvár
• Kálvária
• Magyar-Tár-Ház

Itt születtek, itt éltek

• Foltinyi János - szihalmi plébános, sümegi prépost, műkedvelő régész 1862-től 1875-ig itt élt a településen.
• Dr. Sári Zsolt - Pulszky-díjas muzeológus.
• Nahóczki Péter többszörös íjászvilágbajnok a falu lakója és 2019 óta díszpolgára.
• Bernáthy Sándor - alkalmazott grafikus, festő, zenész, az A. E. Bizottság tagja, a településen született.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
•