Ácsteszér
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ácsteszér (németül: Tesier vagy Zierndorf szlovákul: Tesárské) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
| Ácsteszér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Kisbéri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vuts Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2887 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 667 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 24′ 32″, k. h. 18° 00′ 22″ | |||
 Ácsteszér
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Ácsteszér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ácsteszér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó-patak forrásvidékén, Komárom-Esztergom vármegye délnyugati szegletében fekszik. A község főutcája a Bakonycsernye és Mezőörs között húzódó 8208-as út, amely a belterület déli szélén két másik úttal is találkozik: ott ágazik ki belőle, a 10,450-es kilométerszelvényénél nyugatnak a Csatka felé vezető 82 117-es út és alig pár lépéssel északabbra, a 10,500-as kilométerszelvényénél beletorkollik kelet felől a Bakonysárkányról induló, Akát is feltáró 8227-es út. A legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Kisbér.
A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a fekete-víz-pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról elénk tárul a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, a másik irányban pedig a pannonhalmi apátság sziluettje. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas- és kerékpártúrákra és gyalogos természetjárásra is nagyon alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.
Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.
Polgármesterei
- 1990–1994: Klupács András (független)[3]
- 1994–1998: Klupács András (független)[4]
- 1998–2002: Klupács András (független)[5]
- 2002–2006: Klupács András (független)[6]
- 2006–2010: Lunk György (független)[7]
- 2010–2014: Lunk György (független)[8]
- 2014–2017: Lunk György (független)[9]
- 2017–2019: Vuts Norbert (független)[10]
- 2019–2024: Vuts Norbert (független)[11]
- 2024– : Vuts Norbert (független)[1]
A településen 2017. augusztus 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 704 | 688 | 696 | 721 | 635 | 658 | 667 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 2,3%, evangélikus 3,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,7% (21,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 3% evangélikus, 2% református, 0,5% ortodox, 0,3% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[14]
A falu első fennmaradt írásos említése 1392-ben kelt (Alch Thezer). Eredetileg vándormesterséget űző ácsok lakták.
A középkorban népes település volt, de a törökök elpusztították; 1543-tól fokozatosan elnéptelenedett.
A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be.
1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal.
A településen 1772-től németek és magyarok laktak, valamint néhány szlovák család.
1799. április 21-én itt született s húszéves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkájában írja le itt töltött éveit.
A falu lélekszáma a 20. század elején volt a legnagyobb. Lakói ekkor főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak.
A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén.
A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.
- Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
- Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
