Dunafalva
magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dunafalva (németül: Donaudorf;[3] horvátul: Topolovac[4]) község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
| Dunafalva | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Arató Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6513 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 812 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 57,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 60″, k. h. 18° 46′ 60″ | |||
 Dunafalva
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Dunafalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunafalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Duna főágának bal partján, pontosabban a Mohácsi-sziget területén fekszik, Bács-Kiskun és Baranya vármegyék határán.
A szomszéd települések: észak felől Báta, északkelet felől Szeremle, kelet felől Bátmonostor, délkelet felől Nagybaracska, dél és délnyugat felől a Mohácshoz tartozó Sárhát és Újmohács, nyugat felől pedig Bár és Dunaszekcső.
Közúton két irányból közelíthető meg: az 51-es főút nagybaracskai szakasza felől az 5107-es, majd az 51 145-ös számú mellékúton, vagy Dunaszekcső felől kompon.
A község 1954-ben alakult meg Dunaszekcsőnek a Duna bal parti oldalán fekvő külső részeiből.
1996. január 1-jéig Baranya megyéhez tartozott, azóta Bács-Kiskun megye, később vármegye része.[5] Az átsorolás révén ez utóbbi megye és egyben a Dél-Alföldi régió legnyugatibb fekvésű településévé vált.
A településen 2003. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.[15]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 905 | 900 | 919 | 870 | 825 | 837 | 812 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 10,5% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,8%, evangélikus 0,6%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10% (13,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 12,1% németnek, 1,9% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,6% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,6% volt római katolikus, 1,3% református, 1,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[17]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
