Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 ( szökőévekben 365) nap van hátra.
Az újévet köszöntő tűzijáték 2007. január 1-jén, az ausztráliai Sydney -ben
Gyakran újév napjának is nevezik.
Névnapok : Fruzsina + Aglája , Algernon , Álmos , Bazil , Csoma , Csombor , Csomor , Eufrozina , Konkordia , Odiló , Ruzsinka , Tóbiás , Vazul
Politikai események
431 – Az efezusi zsinat dogmaként mondja ki, hogy Szűz Mária Istenszülő (Theotokosz = Istenanya).
1438 – Habsburg Albertet a feleségével, Luxemburgi Erzsébettel együtt magyar királlyá és királynévá koronázzák Székesfehérvárott .
1463 – Mátyás király és Podjebrád Katalin eljegyzése (tényleges esküvőjükre 1463 . május 1-jén kerül sor).
1515 – I. Ferenc francia király trónra lép.
1523 – A rhodoszi hadjárat befejezése: a johanniták egyezséget kötnek Rhodosz átadásáról az Oszmán Birodalommal .
1661 – Kemény Jánost az országgyűlés Erdély fejedelmévé választja
1776 – Gróf Batthyány Józsefet kinevezik esztergomi érsekké .
1801 – Megalakul az Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága , Nagy-Britannia és Írország egyesülésével.
1808 – Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolga kereskedelmet .
1877 – Viktória , Nagy-Britannia és India királynője , felveszi az India császárnője címet.
1898 – Manhattan , Bronx , Brooklyn , Queens és Staten Island New York City része lett.
1912 – Megalakul a Kínai Köztársaság .
1919 – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba .
1923 – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi vármegyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
1925 – Norvégia fővárosának nevét Christiania -ról Oslóra változtatják.
1938 – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka –féle szlovák párt kormánybalépését és a Német Birodalommal való megegyezést sürgeti.
1945 – Nagy-Miskolc létrejötte a történelmi Miskolc , Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével.
1950 –
1958 – Kihirdetik az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió elődje) megalakulását.
1959 – Győz a kubai forradalom. Fidel Castro csapatai élén bevonul Havannába.
1977 – Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
1979 – Az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
1980 – Romániában létrehozzák az agrár-ipari tanácsokat.
1993 – Csehszlovákia felbomlik, létrejön Csehország és Szlovákia .
1994 – Kitör a zapatista felkelés Mexikóban .
2000 – A magyar koronázási jelvényeket ; a Szent Koronát , az országalmát , a jogart és a kardot átszállítják a Nemzeti Múzeumból a Parlament épületébe.
2004 – Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia ) a NATO főtitkára.
2007 – Románia és Bulgária új tagjai az Európai Uniónak .
2008 –
Szlovénia adja az Európai Tanács elnökét elsőként az új tagállamok közül.
Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert beleolvad a Magyar Rendőrség kötelékébe.
Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
2011 – Magyarországon megalakul a Médiaszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA ).
2013 – Balatonvilágost Veszprém megyéből Somogy megyéhez csatolták.
2017 – António Guterres hivatalosan is az ENSZ főtitkára lett.
Tudományos és gazdasági események
i. e. 45 – A Julián naptár bevezetése
1502 – Felfedezik azt a helyet, ahol később felépül Rio de Janeiro városa.
1622 – A Gergely-naptárban január 1-jét jelölik ki az év kezdetének, eltérően például az angliai március 25-étől .
1700 – A Julián naptár bevezetése az Orosz Birodalomban .
1801 – Giuseppe Piazzi olasz csillagász felfedezi az első kisbolygót , a Cerest .
1806 – I. Napóleon császár kezdeményezésére Franciaországban a forradalmi naptár helyett visszatértek a Gergely-naptár használatára
1866 – Megnyílik a Bethesda Kórház , mint a pesti német református egyház kórháza.
1873 – Meidzsi japán császár átveszi a Gergely-naptárt .[1]
1876 – Egységes mértékrendszer bevezetése az Osztrák–Magyar Monarchiában .
1880 – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
1923 – Megkezdte működését a BSZK RT („Beszkárt”), a BKV elődje.
1923 – Nagy-Britanniában életbe lépett a vasúti törvény, amely négy nagyvállalatba olvasztotta a vasúttársaságokat.
1927 – A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengő .
1948 – A British Railways létrehozása.
1966 – Életbe lép a magyar közutak új számozási rendszere. Az „E” jelű nemzetközi útvonalak magyar „M” jelzést is kapnak (például az „E5” út Budapest -Hegyeshalom közti szakasza „M1” jelzést kap). „M” jelzésű közúton csak motoros hajtású jármű közlekedhet.
1968 – A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot .
1970 – Megkezdődik a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
1973 – A Magyar Posta bevezeti az irányítószámok használatát.
1983 – Az ARPANET hivatalosan átáll az internetprotokoll használatára, létrejön az internet .
1986 – Az ÁFOR és Shell benzinkutak megkezdik az ólommentes benzin árusítását.
1988 – A Magyar Népköztársaságban hatályba lép a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvény. A külföldi utazás állampolgári joggá válik, az útlevél a világ összes országába, többszöri utazásra jogosít
1989 – A Magyar Népköztársaságban bevezetik a munkanélküli-segélyt .
1991 – Megalakul a Lupis Brókerház , az első magyar magántulajdonú tőzsdei alkuszcég.
1997 – Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát, megszűnik a „turistakeret”.
1999 – Bemutatják az eurót , mint számlapénzt. A pénzügyi unió 11 tagjának nemzeti valutája továbbra is forgalomban marad, az értékpapírok árfolyamát euróra konvertálják. A magyar forint valutakosarában a német márka helyét az euró veszi át.
2000 – A magyar forintot teljesen az euróhoz kötik (árfolyamát az addigi valutakosár helyett 100%-ban az euróhoz képest határozzák meg).
2001 – Görögországban (számlapénzként) bevezetik az eurót.
2002 – Az euró -bankjegyek és -érmék hivatalos fizetőeszközzé válnak 12 európai országban.
2007 – Szlovénia bevezeti az eurót .
2008 – Ciprus és Málta bevezeti az eurót .
2009 – Szlovákiában bevezetik az eurót .
2011 – Észtországban bevezetik az eurót.
2014 – Lettországban bevezetik az eurót.
2015 – Litvániában bevezetik az eurót.
2019 – A New Horizons űrszonda elhalad a Kuiper-övben található 486958 Arrokoth kisbolygó mellett. A kisbolygó az Ultima Thule becenevet kapta, mivel jelenleg ez a legtávolabbi objektum, amely mellett ember készítette űreszköz elhaladt.[2] [3]
2023 - Horvátországban bevezetik az eurót.
Kulturális események
Irodalmi, színházi és filmes események
1431 – VI. Sándor pápa († 1503 )
1449 – Lorenzo de’ Medici firenzei fejedelem († 1492 )
1467 – I. (Öreg) Zsigmond lengyel király († 1548 )
1484 – Ulrich Zwingli svájci teológus , reformátor , protestáns vezető († 1531 )
1557 – Bocskai István erdélyi fejedelem († 1606 )
1618 – Bartolomé Esteban Murillo spanyol festőművész († 1682 )
1729 – Edmund Burke angol író , esztéta , államférfi († 1797 )
1752 – Betsy Ross varrónő, az amerikai nemzeti lobogó tervezője († 1836 )
1755 – Gróf Festetics György († 1819 )
1756 – Boráros János Pest város főbírája, alpolgármestere († 1834 )
1766 – Antoine-Vincent Arnault francia költő, drámaíró († 1834 )
1774 – André Marie Constant Duméril francia zoológus († 1860 )
1767 – Maria Edgeworth angol-ír írónő († 1849 )
1811 – Albert Ferenc bölcsész, királyi tanácsos († 1883 )
1815 – Charles Renouvier francia katolikus filozófus († 1903 )
1822
1823 – Petőfi Sándor magyar költő († 1849 )
1839 – Ouida angol író († 1908 )
1842 – Valentiny János magyar festőművész († 1902 )
1851 – Ábrányi Emil, ifj. magyar író, költő , újságíró, műfordító († 1920 )
1853 – Koessler János magyar zeneszerző , zenepedagógus († 1926 )
1857 – Wojciech Kossak lengyel festőművész († 1942 )
1860 – George Washington Carver afro-amerikai botanikus , oktató, feltaláló († 1943 )
1863 – Pierre de Coubertin francia történész , sportpedagógus, († 1937 )
1872 – Somogyi Szilveszter várospolitikus, polgármester († 1934 )
1876 – Harriet Brooks kanadai atomfizikus († 1933 )
1878 – Máté Olga magyar fényképész , fotóművész († 1961 )
1879
1887 – Wilhelm Canaris német admirális, a náci katonai kémelhárítás vezetője († 1945 )
1889 – Bencs Zoltán magyar minisztériumi tisztviselő, kultúrpolitikai és filmes szakember, országgyűlési képviselő († 1961 )
1890 – Anton Melik szlovén geográfus († 1966 )
1892 – Lénárd Béla magyar színész († 1959 )
1894 – Satyendra Nath Bose bengáli indiai matematikus († 1974 )
1895 – John Edgar Hoover az FBI igazgatója († 1972 )
1897 – Catherine Drinker Bowen amerikai írónő († 1973 )
1899 – Kemény László magyar színész, érdemes művész († 1970 )
1900 – Xavier Cugat katalán –kubai zenész († 1990 )
1909
1912 – Kim Philby brit diplomata, szovjet kém, († 1988 )
1917 – Jule Gregory Charney amerikai meteorológus († 1981 )
1919 – Jerome David Salinger amerikai regényíró († 2010 )
1920 – Gordon Henderson dél-afrikai autóversenyző († 1998 )
1921 – Suka Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes- és kiváló művész († 1993 )
1922
1923 – Tamási Lajos magyar költő († 1992 )
1925 – Sárosi Bálint Széchenyi-díjas magyar népzenekutató († 2022 )
1927
1928
1933
1938 – Frank Langella amerikai színész
1940 – Sáry László magyar zeneszerző
1943 – Orbán Tibor magyar színész, rendező († 1983 )
1949 – Ádám Veronika magyar orvos , biokémikus
1951 – Hans-Joachim Stuck német autóversenyző
1954 – Finta Éva kárpátaljai magyar költő
1957 – Kertesi Ingrid magyar opera-énekesnő
1959 – Kulcsár Lajos magyar színész, író
1961 – Mark Wingett angol színész
1963
1968
1970 – Paul Thomas Anderson amerikai filmrendező , író , producer
1971 – Deborah Chow kanadai rendező, forgatókönyvíró, producer
1972
1974 – Szabó P. Szilveszter Jászai Mari-díjas magyar színművész
1975 – Babári Netti magyar írónő
1976 – Mile Smodlaka horvát vízilabdázó
1977 – Hasan Salihamidžić bosnyák labdarúgó
1981
1982
1983
1984 – José Paolo Guerrero perui labdarúgó
1985 – Steven Davis északír labdarúgó
1986 – Colin Morgan brit színész
1989 – Meritzer Williams saint kitts-i atléta
1992
2002 – Tusse Chiza kongói származású svéd énekes
898 – Párizsi Odo (Eudes) francia király (* 860 körül)
1433 – Peter von Rosenheim német szerzetes, prédikátor, költő (* 1380 körül)
1560 – Joachim du Bellay francia költő (* 1522 körül)
1748 – Johann Bernoulli svájci matematikus (* 1667 )
1782 – Johann Christian Bach német zeneszerző (* 1735 )
1817 – Martin Heinrich Klaproth német kémikus (* 1743 )
1835 – Godina Mátyás szlovén evangélikus lelkipásztor, tanító és irodalmár (* 1768 )
1861 – Kállay Ferenc művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja (* 1790 )
1886 – Nyáry Albert történész, levéltáros, heraldikus, az MTA tagja (* 1828 )
1894 – Heinrich Hertz német fizikus (* 1857 )
1922 – Kühár István magyarországi szlovén katolikus pap (* 1887 )
1931 – Sipőcz Jenő jogász , Budapest polgármestere , főpolgármestere (* 1878 )
1943 – Rejtő Jenő magyar író (* 1905 )
1972 – Maurice Chevalier francia színész , énekes (* 1888 )
1976 – Balázs István magyar színész (* 1902 )
1980 – Tamkó Sirató Károly magyar költő, író , műfordító (* 1905 )
1984 – Alexis Korner angol gitáros , énekes (* 1928 )
1988 – Sipos Anna magyar asztaliteniszező (* 1908 )
1992 – Grace Hopper admirális, amerikai matematikus (* 1906 )
1995 – Wigner Jenő magyar származású amerikai fizikus , Nobel-díjas (* 1902 )
1995 – Kovalik Károly újságíró, riporter, televíziós műsorvezető (* 1927 )
1997 – Kőrösy Ferenc izraeli magyar vegyészmérnök, az MTA tagja (* 1906 )
2005 – Fáy Zsuzsa a Magyar Rádió bemondója, műsorvezető (* 1943 )
2007 – Darrent Williams amerikai NFL -játékos (* 1982 )
2007 – Mihályfy Sándor filmrendező , forgatókönyvíró (* 1937 )
2007 – Leonard Fraser queenslandi sorozatgyilkos (* 1951 )
2009 – Robert Prince amerikai katonatiszt, aki levezényelte a cabanatuani rajtaütést (* 1919 )
2012 – Bob Anderson olimpikon angol vívó, film-harckoreográfus (* 1922 )
2016 – Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar operatőr (* 1930 )
2020 – Tandori Ágnes magyar író, műfordító , Tandori Dezső felesége (* 1942 )
2022 – Homonnay Gergely magyar író , újságíró , tanár, a Demokratikus Koalíció (Magyarország) aktivistája (* 1969 )
Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon . 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5 , 365. oldal
1967 óta a katolikus egyház ünnepe (World Day of Peace) . 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban nemzetközi békenapot tartanak, kezdetben One Day in Peace , ma pedig Global Family Day néven (azaz „a globális család napja”, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért), lásd: en:Global Family Day , One Day in Peace honlapja Archiválva 2009. január 25-i dátummal a Wayback Machine -ben