január 1. – Csehszlovákiában érvénybe lép a föderációról szóló törvény. Az államalakulat két egyenjogú ország, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségévé alakul át.[1]
január 16. – Prágában egy 20 éves egyetemista, Jan Palach benzinnel leönti és felgyújtja magát a kommunista rendszer elleni tiltakozásul.[2]
január 20. – A 17 éves Bauer Sándor Budapesten végiglocsolja benzinnel és meggyújtja a testére csavart nemzeti színű zászlót. (Búcsúlevelében a következőket írta: „Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”)
január 20. – Elfoglalja hivatalát az 55 éves Richard Nixon, a megválasztott új republikánus párti amerikai elnök. (Alelnöke Spiro Agnew, a külügyminiszter William P. Rogers.)[3]
január 25. – Az ülésrendre és technikai kérdésekre vonatkozó viták után kezdetét veszi a Vietnámról szóló párizsi tanácskozások második szakasza.
február 1. – Kairóban tartják az Arab Liga ülését, melyen a palesztin politikai tömörülések összefoglaló szervezete, a Palesztin Nemzeti Tanács is részt vesz. (A Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökévé Jasszer Arafatot, az Al Fatah nevű szervezet vezetőjét választják.)
A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) újra foglalkozik Rákosi Mátyás hazahozatala ügyében és úgy dönt, hogy azt a Központi Bizottság (KB) elél terjeszti.[5]
Négy arab terrorista Zürichben támadást intéz az El-Al izraeli légitársaság Tel-Avivba induló gépe ellen. (Az izraeli kormány 24-én légitámadást hajt végre az Al Fatah két szíriai tábora ellen.)
február 23. – Nixon elnök európai körútra indul; látogatást tesz Brüsszelben, Londonban, Nyugat-Berlinben és a Vatikánban is.
február 25. – A Központi Kerületi Bíróság a vádlottak távollétében hazatérés megtagadásáért Varga Zoltán labdarúgót ötévi, feleségét két és fél évi szabadságvesztésre, és mindkettőjüket teljes vagyonelkobzásra ítéli.
március 2. – A szovjet–kínai határon, az Usszuri folyó mentén több napos tűzharc alakul ki a szovjet és a kínai határőrök között.[6]
március 4–7. – Prágában a szakszervezetek VII, kongresszusán még megpróbálnak szembeszállni az erősödő „konszolidációs” és „normalizációs” nyomással.[7]
március 6. – Az MSZMP Központi Bizottságában többen fenntartásokkal élnek Rákosi hazatérésével kapcsolatban, ezért a testület csak elvben járul hozzá a hazaköltözéshez, a konkrét időpont kijelölését a PB-re bízza.[5]
március 11–15. – A JKSZ IX. kongresszusa, ahol elfogadják a párt új szervezeti szabályzatát, amivel növelik a tagpártok önállóságát.[8]
március 14. – Újabb szovjet–kínai határincidens robban ki az Usszuri-folyó Csenpao (Damanszkij)-szigeténél.[6]
A politikai elégedetlenség nyílt lázadásba megy át Pakisztánban. Új kormány alakul, amely a hónap végén ostromállapotot vezet be.
A 70 éves Golda Meir alakít kormányt Izraelben. (Ő lett az ország negyedik miniszterelnöke, és mindeddig ő az egyetlen nő, aki ezt a tisztséget betöltötte.)[9]
március 28. – A stockholmi jégkorong világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában.[10]
március 29. – Madridban rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. A 16 induló ország dalai közül négy is (a brit, a francia, a holland és a spanyol) azonos pontszámmal végez az első helyen. Amszterdam kapja a rendezés jogát a következő, 1970-es évre.
március 31. – Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. (Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket.)[6]
július 23. – János Károly elnyeri Spanyolország hercege címet, aki aláírja az örökösödési törvényt, és a cortes elé járul, hogy esküt tegyen az állam vezetőjének a Nemzeti front eszméire, valamint a királyság minden alapvető eszméjére.[15]
Augusztus
augusztus 19–21. – A megszállás első évfordulóján Prágában és más csehszlovák városokban tömegtüntetések zajlanak, amelyeket a belügyiek erőszakkal oszlatnak szét.[16]
szeptember 25–29. – A CSKP KB ülésén visszavonják a pártvezetés „szovjetellenes” határozatait, és illegálissá nyilvánítják a CSKP XIV. kongresszusát.[17]
szeptember 29. – A csehszlovák köztársasági elnök kinevezi az Oldřich Černík vezette új szövetségi kormányt.[18]
december 8–10. – Először ülésezik a Modern Társadalom Kihívásainak Bizottsága (CCMS).
december 12. – Az Ordine Nuovo fasiszta szervezet bombamerényletet hajt végre az olasz Mezőgazdasági Nemzeti Bankmilánói székháza ellen. (A merénylet 17 ember halálát és 88 ember sérülését okozza.)
december 31. – Budapesten Rákosi Mátyás nyugdíjazása ügyében eljárni igyekvő Bíró Ferencet – Rákosi fivérét – rendőri figyelmeztetésben részesítik.[5]
augusztus 9. – Sharon Tate és gyermeke Paul Richard Polanski, valamint a Polanski házaspár barátai Jay Sebring, Abigail Folger és Voytek Frykowski életüket veszítették a Benedict Canyon béli Cielo Drive-ban Charles Manson követőinek keze által.
Feitl István: A száműzött Rákosi. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN978-963-09-8458-4