Zürich
Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye. Lakosainak száma 385 468 (2014. június[2]), többségük német ajkú.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Zürich | |||
 | |||
| Látkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Zürich | ||
| Kerület | Zürich | ||
| Gépkocsijel | ZH | ||
| Polgármester | Corine Mauch (2009. május 1. – nincs) | ||
| Irányítószám | 8000–8099 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 447 082 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4066,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 408 m | ||
| Terület | 91,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 22′ 28″, k. h. 8° 32′ 28″ | |||
 | |||
| Zürich weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zürich témájú médiaállományokat. | |||
A Zürichi-tó partján, 406 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ahol a Limmat folyó kilép a tóból. Nyugati irányban középhegységek (például Uetliberg) veszik körül a dombos városrészeket.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 16,9 | 19,3 | 23,2 | 31,3 | 32,4 | 36,4 | 37,7 | 36,2 | 32,5 | 28,7 | 23,8 | 17,0 | 37,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,9 | 4,6 | 9,5 | 13,8 | 18,5 | 21,6 | 24,0 | 23,3 | 18,8 | 13,7 | 7,2 | 3,7 | 13,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,0 | −1,6 | 1,7 | 4,5 | 8,8 | 11,9 | 14,0 | 13,8 | 10,5 | 7,0 | 2,0 | −0,7 | 5,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −20,8 | −24,2 | −14,4 | −6,5 | −2,0 | 0,9 | 5,3 | 4,0 | −0,3 | −5,5 | −11,0 | −18,5 | −24,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 63 | 64 | 78 | 83 | 122 | 128 | 124 | 124 | 99 | 86 | 79 | 83 | 1133 |
| Havi napsütéses órák száma | 55 | 81 | 124 | 153 | 175 | 189 | 215 | 200 | 150 | 102 | 59 | 42 | 1545 |
| Forrás: MeteoSwiss[3] | |||||||||||||
A Római Birodalom idején a település neve Turicum volt. Német Lajos, Nagy Károly unokája itt épített fel egy palotát 835-ben.
1218-ban a várost a Zähringer család uralta. 1230-ban Zürich területe 38 hektár.
Zürich 1351-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz, annak 5. tagjaként.
A reformáció Svájcban Zürichből indult el, Ulrich Zwinglinek, a székesegyház plébánosának vezetésével, az 1510-es évek végén.
A második koalíciós háború során 1799-ben a francia és osztrák hadsereg a város közelében ütközött meg (első zürichi csata és második zürichi csata). Június 4-én az osztrák csapatok, szeptember 25-én pedig a franciák foglalták el.
1847-től van vasútja a városnak a Spanisch-Brötli-Bahn vonalon, ez a vasútvonal kötötte össze Badent Svájccal. A mai főpályaudvar 1871-től szolgálja az utasokat.
A hivatalos és írott nyelv a német. A város lakosságának 77,7% német anyanyelvű. Az olaszok aránya 4,7%, a jugoszláv utódállamokból származóké 2,4%, a spanyoloké 2,2%, a franciáké 2,1%.
A katolikusok aránya ma 33,3%. 12000 fő ortodox vallású. 5000 zsidó él a városban.
A legnagyobb nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központ Svájcban. Gépipara, elektronikai ipara, porcelánipara és vegyipara jelentős.
A városi forgalomban autóbuszok mellett kék színű villamosok is működnek.
A zürichi repülőtér, Svájc legnagyobb nemzetközi repülőtere, a várostól kb. 8 km távolságra, Kloten közelében található. A város pályaudvara is hatalmas forgalmat bonyolít le.
A Zürichi repülőtér (németül: Flughafen Zürich; angolul: Zürich Airport vagy Kloten Airport) Svájc legforgalmasabb[4] repülőtere. Innen a világ 5 kontinense elérhető közvetlen járatokkal. Ez a repülőtér a Swiss svájci légitársaság bázisrepülőtere.
A repülőtér a város északi részénél fekszik, közvetlen tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik a város központi részével.
Távolsági
A város fő pályaudvara a Zürichi főpályaudvar (németül: Zürich Hauptbahnhof), amely Svájc legnagyobb pályaudvara is egyben. Belföldi és nemzetközi vonatok egyaránt érintik az állomást. Átlagosan napi 2.900 vonatot szolgál ki. 26 vágánya van és napi közel 340.000 utas fordul meg itt. A nagy forgalom és az S-Bahn szerelvények miatt a peronok egy része a föld alatt található. Nemzetközi vonatok tekintetében érintik: CNL (CityNightLine), TGV, EC (EuroCity), EN (EuroNight) és ICE (InterCityExpress) szerelvények.
S-Bahn
Zürich városát átszövik az S-Bahnok. A 22 S-Bahn vonal mindegyike megáll Zürich központjában. Fontosabb megállóhelyek az S-Bahn hálózaton:
1833 óta egyetemi város. Műszaki főiskolája, az Eidgenössische Technische Hochschule sok Nobel-díjassal büszkélkedhet. Zenei főiskolája is van.
Zürich városában a polgármesteri cím (Bürgermeister) 1803-ig létezett, a városnak 1803-tól elnökei vannak (Stadtpresident ill. nő esetén Stadtpresidentin).
Svájci televízió (SRF) a városban székel. A helyi televíziók többek között a TeleZüri, Tele 24 (egész Svájcban fogható). Magántelevíziók: TV Star, U1 TV
Svájci rádió (DRS), ennek 3 adója DRS 1, DRS 2, DRS 3. Ezeket az adókat a régióban foghatják a hallgatók. A híreket Bernből sugározzák.
Helyi rádióadók: Radio 24, Energy Zürich, Radio LoRa és a Radio Tropic.
A Neue Zürcher Zeitung napilap, a Blick bulvárlap.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
