1958
év From Wikipedia, the free encyclopedia
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
| 1958 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1958 |
| Ab urbe condita | 2711 |
| Bahái naptár | 114 – 115 |
| Berber naptár | 2908 |
| Bizánci naptár | 7466 – 7467 |
| Buddhista naptár | 2502 |
| Burmai naptár | 1320 |
| Dzsucse-naptár | 47 |
| Etióp naptár | 1950 – 1951 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2013 – 2014 |
| Shaka Samvat | 1880 – 1881 |
| Holocén naptár | 11958 |
| Iráni naptár | 1336 – 1337 |
| Japán naptár | 2618 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4654–4655 |
| Kopt naptár | 1674 – 1675 |
| Koreai naptár | 4291 |
| Muszlim naptár | 1377 – 1378 |
| Szeleukida naptár | 2269–2270 |
| Örmény naptár | 1407 ԹՎ ՌՆԷ |
| Thai szoláris naptár | 2501 |
| Zsidó naptár | 5718 – 5719 |
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963
Események
Január
- január 1.
- Hatályba lép a római szerződés, ezzel megalakul az Európai Gazdasági Közösség.[1]
- A hadilevéltár és múzeum egyesülésével megalakul a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
- január 24. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) módosítja az előző évi döntését, és Rákosi Mátyást meghatározatlan időre száműzi.[2]
- január 28. – Megkezdi működését a Münnich-kormány.[3]
- január 31. – Föld körüli pályára áll az első amerikai műhold, az Explorer–1.
Február
- február 1. – Egyiptom és Szíria politikai uniójaként kikiáltják az Egyesült Arab Köztársaságot, melynek államfője Gamal Abden-Nasszer. (Az unió 1961-ig állt fenn, amikor is Szíria egy katonai puccsot követően függetlennek nyilvánította magát Egyiptomtól.)[4]
- február 6. – A British European Airways 609-es számú járata a München-Riem reptéren végzetes kimenetelű balesetet szenvedett.
- február 26.–28. – Lengyelországban megtartja I. nemzetközi kongresszusát a Parasztifjúság Egyesülete.[5]
Március
- március 1. – A Magyar Televízió megkezdi rendszeres adásait.[6]
- március 20. – Dombóváron megalakul az ország első vízközműtársulata.[7]
- március 23. – Parlamenti választások Jugoszláviában. (A népfront jelöltjei kapják a szavazatok 96,7%-át.)[8]
- március 25. – A Bundestag elhatározza, hogy a Bundeswehrt atomrakétákkal szereli fel; a robbanófejek az Amerikai Egyesült Államoknál maradnak.[9]
- március 26–29. – A NATO Tudományos Bizottsága megtartja első ülését.
- március 27. – A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadja Nyikolaj Bulganyin lemondását és Nyikita Hruscsovot nevezi ki miniszterelnöké.[10]
Április
- április 1. – A csehszlovák kormány memorandumban tiltakozik a nyugatnémet hadsereg nukleáris fegyverekkel való felszerelése ellen.[11]
- április 2–3. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén döntés születik a szocializmus építésének „történelmileg rövid idő” alatti befejezéséről.[11]
- április 15–17. – A NATO tagállamok védelmi miniszterei megerősítik a NATO hadászat védelmi jellegét.
- április 17. – I. Baldvin belga király hivatalosan is megnyitja az Expo '58 világkiállítást, más néven Expo 1958-at Brüsszelben, amelynek az Atomium jelzi a középpontját.
- április 22–26. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) VII. kongresszusa Ljubljanában új pártprogramot fogad el, amelyet Moszkva és szövetségesei revizionistaként élesen elítélnek.
Május
- május 23. – A Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottsága megszavazza a „nagy ugrás” programot.[12]
- május 24. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének moszkvai ülése. Bejelentik a szovjet csapatok kivonását Romániából és a Varsói Szerződés területén állomásozó fegyveres erők létszámának csökkentését.[10]
Június
- június 16. – Nagy Imre korábbi miniszterelnök és társai kivégzése.[13]
- június 18–21. – Prágában a CSKP XI. kongresszusán a Novotný-vezetés irányvonalát tükröző határozatok értelmében a szocializmus építését már csak be kell fejezni. (A kongresszus ismét Antonín Novotný-t választja első titkárrá.)[11]
- június 19–23. – Az RMP Központi Vezetősége – a párt ülésén – veterán kommunistákat zárnak ki, mivel azt követelik, hogy a párt első titkára adjon számot a vezetés hibáiról.
Július
- július 1. – Viliam Široký csehszlovák kormányfő Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett levelében a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolja.[11]
- július 5. – Andrew Kauffman és Peter Schoening hegymászók elsőként másszák meg a Gesherbrum I csúcsot.
Augusztus
- augusztus 29. – Népi kommunák alakításának kezdete Kínában, a nagy ugrás terv részeként.[10]
Szeptember
- szeptember 1. – A Szoboszlay-per elítéltjeinek kivégzése Aradon.[14]
- szeptember 19. – Kairóban megalakul az Algériai Köztársasági Ideiglenes Kormánya
- szeptember 28. – Franciaországban népszavazás erősíti meg a kormány által kidolgozott új alkotmányt, amely kiszélesíti az államfő jogosítványait, és a végrehajtó hatalomnak kedvez a törvényhozó hatalom ellenében.[15] Lásd még: Ötödik Köztársaság (Franciaország).
Október
- október 1. – Megalakul az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
- október 2. – Guinea függetlenné válik.
- október 16. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja a második ötéves tervről szóló törvényt.[11]
- október 27. – Walter Ulbricht egy beszédében Berlin egészét az NDK felségterületének nevezi.[9]
- október 28. – A konklávé pápává választja Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát, XXIII. János néven.[16]
November
- november 16. – A magyarországi parlamenti és tanácsi választásokon csak a Népfront állíthat jelöltet.[17]
- november 17. – A hírhedt Olga Duncan-gyilkosság, az évszázad bűnügyének kikiáltott eset Kalifornia államban.
- november 27. – A Szovjetunió jegyzéket („Berlin-ultimátum”) küld az amerikai, brit és francia kormánynak, amelyben követeli Nyugat-Berlin demilitaizált szabad várossá történő átalakítását.[18]
- november 28. – Az Egyesült Államok felbocsátja az első teljes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát.
December
- december 1. – Stockholmban megnyílik a Centralstationt a T-Centralennel összekötő alagút.
- december 2. – Kivégzik az érmihályfalvi csoport perében halálra ítélt Sass Kálmánt és Hollós Istvánt.[19]
- december 20. – Lengyelországban a szejm törvényt fogad el a munkás-önigazgatásról.[5]
- december 21. – Franciaországban az V. köztársaság elnökévé Charles de Gaullet választják.[20]
Határozatlan dátumú események
- február –
- Az első sztrájk Jugoszláviában 1945 óta. (4 ezer bányász béremelést követel.)[8]
- az év folyamán
- A Német Demokratikus Köztársaságban megszüntetik az élelmiszerjegyeket.[21]
- Két évtizedes hányódás után tavasszal felavatják Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király kőszobrát Zuglóban.
- Az ekkor már régóta romos Zádor-vár műemléki besorolást kap.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1958-ban
1958 a filmművészetben
1958 az irodalomban
- december 10. – Borisz Paszternak köszönetet mond az irodalmi Nobel-díjjal való kitüntetéséért, de elutasítja az átvételt. Ennek ellenére kizárják a szovjet írószövetségből.[10]
- Megjelenik Jan Otčenášek cseh prózaíró Romeo, Julie a tma (Rómeó, Júlia és a sötétség) című műve.[22]
- Megjelenik Rudolf Jašík szlovák író Námestie svätej Alžbety (Szent Erzsébet tere) című regénye.[23]
1958 a jogalkotásban
1958 a légi közlekedésben
1958 a sportban
1958 a tudományban
1958 a vasúti közlekedésben
1958 a zenében
- John Lennon megalakítja a The Quarrymen együttest
- Elvis Presley: Don't
- The Coasters: Yakety Yak
- Frank Sinatra: Come Fly with Me / Frank Sinatra Sings for Only the Lonely
- The Champs: Tequila
- The Silhouettes: Get a Job
- David Seville: The Witch Doctor
- Sheb Wooley: The Purple People Eater
- Conway Twitty: It's Only Make Believe
- The Everly Brothers: All I Have to Do Is Dream
- The Elegants: Little Star
- Danny & The Juniors: At the Hop
- Chuck Berry:Johnny B. Goode
Születések
- január 7. – Balog Zoltán magyar református lelkész, politikus, miniszter
- január 11. – Vicki Peterson amerikai zenész, énekes
- január 20.
- Lorenzo Lamas amerikai színész
- Zámbó Jimmy énekes († 2001)
- január 21. – Gergely Róbert magyar énekes, színész
- február 7. – Tereh István magyar menedzser, producer (Solaris, Első Emelet, Step, Napoleon Boulevard)
- február 22. – Szerednyey Béla, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező
- március 1.
- Szervét Tibor Jászai Mari-díjas magyar színész, színházi rendező
- Nik Kershaw angol énekes-dalszerző
- március 2. – Györgydeák György képzőművész († 2008)
- március 3. – Miranda Richardson angol színésznő
- március 8. – Gary Numan brit énekes
- március 10. – Sharon Stone amerikai színésznő
- március 14. – II. Albert monacói herceg
- március 20.
- Holly Hunter amerikai színésznő
- Hirtling István, Jászai Mari-díjas magyar színész
- március 21. – Gary Oldman angol színész
- április 3. – Alec Baldwin amerikai színész
- április 21. – Andie MacDowell amerikai színésznő
- április 29. – Michelle Pfeiffer amerikai színésznő
- május 9. – Gyukics Gábor költő, műfordító, a Szépírók Társasága és a József Attila Társaság tagja
- május 19. – Bubik István Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004)
- május 23. – Thomas Reiter német űrhajós, pilóta, a Német Légierő ezredese
- május 28. – Fehér Anna, magyar színésznő
- május 29. – Annette Bening, amerikai színésznő
- május 30. – Marie Fredriksson svéd énekesnő a Roxette együttes énekesnője († 2019)
- június 7. – Prince, amerikai énekes († 2016)
- június 14. – Eric Heiden olimpiai bajnok amerikai gyorskorcsolyázó
- június 17. – Méhes Marietta magyar énekesnő, színésznő
- július 2. – Friderikusz Sándor újságíró, szerkesztő-műsorvezető
- július 8. – Kevin Bacon amerikai színész
- július 11. – Hugo Sánchez mexikói labdarúgó
- július 16.
- Michael Flatley ír táncos
- Ramona Neubert keletnémet atléta
- július 26. – Kopasz Tamás festőművész
- július 30. – Kate Bush, brit énekesnő
- augusztus 7. – Bruce Dickinson, brit énekes, Iron Maiden énekese
- augusztus 10. – Michael Dokes amerikai profi ökölvívó, világbajnok († 2012)
- augusztus 14. – Ungár Klára, politikus
- augusztus 16. – Madonna, amerikai énekesnő, színésznő
- augusztus 17. – Belinda Carlisle amerikai énekesnő, dalszerző
- augusztus 24. – Steve Guttenberg, amerikai színész
- augusztus 25. – Tim Burton, amerikai filmrendező
- augusztus 29. – Michael Jackson amerikai énekes, táncos, zenész. (†2009)
- augusztus 30. – Csiffáry Gabriella főlevéltáros, szerkesztő
- szeptember 2. – Korsós Bálint magyar-történelem szakos tanár, a Pápai Református Gimnázium igazgatója
- szeptember 10. – Chris Columbus, amerikai filmrendező
- szeptember 11. – Scott Patterson, amerikai színész
- szeptember 22. – Andrea Bocelli, olasz tenorista
- október 2. – Simorjay Emese színművésznő
- október 20. – Viggo Mortensen, amerikai színész
- október 20. – Mark King, angol zenész, a Level 42 frontembere
- október 27. – Simon Le Bon, angol zenész, a Duran Duran frontembere
- november 11. – Kulka János színész, a Nemzet Színésze
- november 16. – Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz politikus, államfő
- november 22. – Jamie Lee Curtis amerikai színésznő
- december 11. – Nikki Sixx amerikai basszusgitáros, dalszövegíró, zenei producer, valamint divattervező, fényképész és író
- december 14. – Nyertes Zsuzsa magyar színésznő
Halálozások
- január 7. – Petru Groza román államfő (* 1884)
- január 9. – Brusznyai Árpád, középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja (* 1924)
- január 28. – Helbing Ferenc, magyar grafikus és festő (* 1870)
- február 5. – Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag (* 1880)
- március 3. – Roszner István magyar huszártiszt, földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1896)
- március 28. – Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész (* 1886)
- április 24. – Szilágyi József magyar politikus (* 1917)
- június 16. – Nagy Imre politikus, miniszterelnök (* 1896)
- június 16. – Gimes Miklós politikus. (* 1917)
- június 16. – Maléter Pál korábbi hadügyminiszter. (* 1917)
- július 4. – Nyireő Andor magyar ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő (* 1895)
- július 10. - Borisz Sztyepanovics Vinogradov, orosz zoológus, anatómus, paleontológus, ökológus és természettudós, aki a rágcsálók tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1891)
- augusztus 14. – Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó (* 1922)
- augusztus 22. – Roger Martin du Gard Nobel-díjas francia író (* 1881)
- augusztus 27. – Ernest Lawrence (* 1901)
- szeptember 1. – Szoboszlay Aladár római katolikus lelkész (Aradon kivégezték) (* 1925)
- szeptember 10. – Gsell János vegyész, orvos (* 1883)
- szeptember 29. – Szobonya Zoltán az 1956-os forradalomban a jánoshalmi forradalmi megmozdulások egyik vezetője, a forradalom mártírja (* 1909)
- október 9. – 82 éves korában meghal XII. Piusz pápa (* 1876)
- október 25. – Matija Slavič szlovén teológus, fordító, egyetemi rektor. Az ő közreműködése is hozzájárult, hogy a Szlovén–Horvát–Szerb Állam megkapta a Vendvidék nagy részét (ma a Muravidék) az első világháború után (* 1877)
- november 22. – Sándor Emma Kodály Zoltánné magyar zeneszerző, műfordító (* 1863)
- november 27. – Beniczky Elemér magyar földbirtokos, szolgabíró, országgyűlési képviselő (* 1872)
- december 1. – Angyal István az 1956-os forradalom szabadságharcosa, a budapesti Tűzoltó utcai csoport vezetője, a forradalmat követő megtorlás áldozata (* 1928)
- december 15. – Wolfgang Pauli osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus (* 1900)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Pavel Alekszejevics Cserenkov, Ilya Mikhailovich Frank, Igor Tamm |
| Kémiai | Frederick Sanger |
| Orvosi-fiziológiai | George Wells Beadle, Edward Lawrie Tatum, Joshua Lederberg |
| Irodalmi | Borisz Paszternák (nem vette át) |
| Béke | Georges Pire |
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.