Alsó-Szászország

Alsó-Szászország (németül: Niedersachsen, alsószász nyelvjárásban: Neddersassen, hollandul: Nedersaksen) szövetségi tartomány Németországban, annak északnyugati részén fekszik. Az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége, híres tejtermeléséről, sertés- és baromfitenyésztéséről, valamint burgonya- és spárgatermesztéséről. Emellett itt található a Volkswagen központja Wolfsburgban, a festői Watt-tenger partvidéke, és olyan kulturális központok, mint Hannover és Göttingen. 47 618 km²-es területével Németország második legnagyobb tartománya, ezzel az ország területének mintegy 19%-át fedi le. Közel 8 millió fős lakosságával pedig a szövetség negyedik legnépesebb tagja, ezzel az ország népességének 9,5%-ával rendelkezik.

Alsó-Szászország
Niedersachsen
Alsó-Szászország zászlaja Alsó-Szászország címere
Fővárosa	Hannover
é. sz. 52° 22′ 00″, k. h. 9° 43′ 60″52.366667, 9.733333
Legnagyobb város	Hannover
Államforma	szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök	Olaf Lies (SPD)
Hatalmon lévő párt	SPD / Szövetség ’90/Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista Common Library Network IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint	7 943 265 fő (2022)[1]
Becsült	7 993 946 fő (2005. december 31.)
Népsűrűség	168 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47 264,22 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Szászország témájú médiaállományokat.

Nyugatról Hollandia, északról Hamburg, Schleswig-Holstein és Mecklenburg-Elő-Pomeránia, keletről Brandenburg és Szász-Anhalt, délről Türingia, Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália határolja. Emellett teljesen körülveszi Brémát is. Székhelye a "Messestadt" is nevezett Hannover, amely elsősorban nemzetközi vásárairól, mint a Hannover Messe, valamint zöld parkjairól és történelmi királyi kertjeiről ismert. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori hercegségi székhely, erős műszaki egyetemmel valamint kutatás és technológia központtal is rendelkező Braunschweig, az egyetemi város és tudományos központ Göttingen, az autóipar egyik központjaként is ismert Wolfsburg és a gazdag középkori eredetű világörökségi helyszínnel rendelkező Hildesheim.

Északon az Északi-tengerrel határos, partvidékét a Watt-tenger és szigetek jellemzik. Területén található a Lüneburger Heide, egy kiterjedt hangafüves vidék. Délen a Harz-hegység nyúlványai emelkednek ki, míg középső részeit alföldek és folyók – mint a Weser és Elba – szabdalják. A táj változatos: tengerpart, lápvidék, síkság és hegyvidék egyaránt megtalálható. Éghajlata mérsékelt óceáni, gyakori esőkkel. Földrajzi sokszínűsége miatt gazdag természetvédelmi területekben és mezőgazdaságra alkalmas földekben.

Történelme szorosan összefonódik a szász hercegségek és a Hanza-szövetség múltjával. A középkorban fontos kereskedelmi központ volt, különösen Bréma és Lübeck városain keresztül. A Hannoveri Hercegség 1692-ben vált nagyhatalommá, és 1814-től a Hannoveri Királyság részeként fontos szerepet játszott az európai politikában. A 19. században Alsó-Szászország több területet is elveszített, de a német egység után 1866-ban Poroszország fennhatósága alá került. Az első világháború után a tartomány a Weimari Köztársaság része lett. A második világháború után, 1946-ban, Alsó-Szászország szövetségi államként alakult meg a német újraegyesítés részeként. Azóta gazdaságilag és kulturálisan fontos szerepet játszik Németországban.

Nevének eredete

A tartomány neve a germán szász törzsnevéből ered. A szászok a 3. század körül indultak el szülőföldjükről, Holsteinből dél felé, és az Elbát átlépve benépesítették a mai Alsó-Szászország területét, valamint a mai Észak-Rajna–Vesztfália és Szászország egyes részeit.

A középkor végén, a 13. század végén a szász törzsi hercegség felbomlása után alakultak ki a különböző szász területek. A „Niedersachsen” (Alsó-Szászország) elnevezést ekkor kezdték használni, hogy megkülönböztessék a Welf-ház uralta területeket a választófejedelemségtől és a vesztfáliai hercegségtől.^[2]

Címere és zászlaja

A címer

A címer fehér lovat ábrázol piros háttérben. A szászok lováról van szó, mert ilyen címert a szász nép használt és a mai Észak-Rajna-Vesztfália címerében is megtalálhatjuk ezt a lovat.

Poroszország megszűnése előtt 1946. július 8-án Braunschweig tartomány már kiválasztotta magának a szászok lovát, a Hannoveri tartomány pedig augusztus 23-án tette meg. Amikor a brit kormány Alsó-Szászország tartományt létrehozta, viták kezdődtek arról, hogy inkább több, egykori tartomány címerét vigyék be a hivatalos címerbe. Pedig, bár nem hivatalosan, már a mai zászlót használták. Végül abban egyeztek meg, hogy a címer minél egyszerűbb legyen, mivel Hannover és Braunschweig népessége a tartományok 80 százalékát alkották.

A zászló

A zászló hátterében Németország zászlaja látható, előtte pedig a címerkép. Az 1951. március 1-jén hatályba lépett Ideiglenes Alsó-Szászországi Alkotmány döntött arról, hogy a II. világháború után létrejött tartomány kapjon zászlót. Ennek a zászlónak semlegesnek kellett lennie, nehogy a tartomány valamelyik egykori része becsapva érezze magát.

Földrajz

Földrajzi elhelyezkedése
Alsó-Szászországot északon az Északi-tenger, Schleswig-Holstein és Hamburg tartományok határolják. Keleten a Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szász-Anhalt tartományok találhatók, míg a déli határvonalat Türingia, Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália tartományok képezik. A nyugati szélek pedig Hollandiával közösek.

Földrajzi egységei
Alsó-Szászország területének legnagyobb részét a már említett hatalmas síkság foglalja el, amelyet Germán-alföldnek neveznek. A nagy sík vidéket több folyó medre is szabdalja. Ilyen folyók az Ems, Weser, Aller és az Elba is. Valamikor kiterjedt mocsár- és lápvidékek jellemezték ezeket a területeket, de mára nagy részüket már lecsapolták. Az egykori mocsárvilág utolsó tanúi közé tartozik a Buortangi-láp.
A szövetségi állam másik nagy tájegysége a Német-középhegység előterének számít. A Wesermenti-hegység, a Teutoburgi erdő és a Harz vonulatai már kissé más arculatot kölcsönöznek Alsó-Szászország délkeleti régiójának. A Harz magaslatai között találjuk a tartomány legmagasabb pontját is, a Wurmberget (971 m).

Története

A második világháborút követően Alsó-Szászország brit megszállási terület lett. Mai formáját 1946. november 1-jén a brit katonai kormányzat hozta létre az egykori Hannoveri Királyságból, az Oldenburgi Nagyhercegségből, a Braunschweigi Hercegségből és a Schaumburg–Lippei Fejedelemségből. Noha azelőtt ilyen elnevezéssel hivatalosan soha nem létezett Alsó-Szászország, neve azonban már a középkorban ismert volt. Az így létrehozott terület 1947-ben gyarapodott Bréma tartomány jelentős részével, majd 1949-től a független Német Szövetségi Köztársaság része, és annak szövetségi tartománya lett. 1951-ben készítették el a tartomány alkotmányát, és azóta is 6 mandátummal képviseli magát a Bundesratban. 1990-től az egyesült Németország szövetségi tartománya.

Népesség

A Germán-alföld területei a ritkábban lakottak. A lakosság több mint fele a tartomány délkeleti, hegyvidéki nagyvárosaiban, Göttingenben, Osnabrückben, Braunschweigben és Hannoverben él.

Nyelvek és nyelvjárások

Alsó-Szászország a hivatalos német nyelven kívül a keleti fríz és az alnémet is elfogadott a hivatali ügyintézésben. A két utóbbi nyelv a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája szerint különösen védett.

Köznyelvként főleg a felnémetet használják, mely a 19. századig csak írott nyelvként szolgált. Azután felváltotta a nyelvjárásokat, mint ahogy egész Németországban így történt, illetve történik a nyelvjárásokkal. Korábban még gyakran olyan felnémetet hallhattunk Alsó-Szászországban, amely erős alnémet szubsztrátumra támaszkodott. Ez a köznyelv ma már kihalóban van.

A Bentheim grófság környékén és a Frízföldön a holland is használatos.

A idegen nyelvek közül főleg a török, olasz, szerb, kurd, horvát, albán, görög, orosz és lengyel van jelen Alsó-Szászországban. A NATO csapatai miatt a népesség egy része angolul is beszél.

Gazdaság

Alsó-Szászország legfontosabb ipari központja a tartományi főváros, Hannover. Fontos iparvárosai még: Braunschweig, Salzgitter, Wolfsburg, Osnabrück, Emden.

A mezőgazdaság már régóta fontos helyet foglal el a tartomány gazdaságában. Főként gabonaféléket és kapásnövényeket termelnek. Az északi és északnyugati részeken homokos a föld, ezért itt fűtermesztéssel foglalkoznak. Délen cukorrépát is termelnek, de jelentős szerepet játszik az állattenyésztés is. A tartomány szolgáltatja az ország tejtermelésének 20%-át (Bajorország után – 30% – a legtöbbet).

A halászat központja Cuxhaven, mely az ország halászati iparának 12%-ával részesedik. Cuxhaven nemcsak fontos halászati kikötő, hanem a halfeldolgozás egyik központja is.

Ásványi kincsekben is gazdag a tartomány. Jelentős a szén, érc, kősó és kálisó bányászata is. Az előző évszázadok során a bányák sok hasznot hoztak a tartománynak. A Harzban a vasérctermelés volt fontos, Salzgitterben pedig a vaskohászat. Ma már a bányák kevésbé nyereségesek.

Atomerőművei (Lingen, Stade, Würgessen) az 1980-as évek adatai szerint már akkor 7,6 milliárd kilowattórta energiát termeltek, s a fogyasztás több mint felét biztosították.

A másik fontos energiahordozó az olaj, mely a wilhelmshaveni olajkikötőből kiinduló északnyugati olajvezeték útján jut el a fogyasztókhoz és Emden, Lingen, Salzbergen, és Misburg olajfinomítóihoz. Itt termelik az ország olajának 94, földgázának pedig 90%-át. Az Európai Unió is hasznot húz a tartomány nyersolajából.

Volkswagen gyár Wolfsburgban

A gyárak is fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Főként a gépkocsiipar, az élelmiszer feldolgozás, a gépgyártás és az elektrotechnika, a textilgyártás és a fémfeldolgozó ipar fejlődése volt gyors ütemű. A legnagyobb termelő a Volkswagen, öt üzemegységgel. Jelen van továbbá a hajó- és repülőgépgyártás, a biotechnológia és az acélnemesítés.

Az 1970-es évek óta a szolgáltatás a gazdaság fontos részévé vált. Ma főként a turizmus (például a hannoveri TUI), a kereskedelem és a távközlés játszik kiemelkedő szerepet.

Közigazgatás

Alsó-Szászország közigazgatási beosztása

Közigazgatási egységek

Alsó-Szászország tartomány 38 járásra (Landkreis) és 8 járási jogú városra (kreisfreie Stadt) van felosztva.

Járások

Alsó-Szászországhoz jelenleg a következő járások tartoznak:

Ammerland Aurich Celle Cloppenburg Cuxhaven Diepholz Emsland Frízland Gifhorn Goslar Göttingen Grafschaft Bentheim Hameln-Pyrmont

Hannover Harburg Heidekreis Helmstedt Hildesheim Holzminden Leer Lüchow-Dannenberg Lüneburg Nienburg Northeim Oldenburg Osnabrück

Osterholz Osterode Peine Rotenburg Schaumburg Stade Uelzen Vechta Verden Wesermarsch Wittmund Wolfenbüttel

Járási jogú városok

1. Braunschweig
2. Delmenhorst
3. Emden
4. Oldenburg
5. Osnabrück
6. Salzgitter
7. Wilhelmshaven
8. Wolfsburg

Legnagyobb városok

Város Körzet Lakosok száma 2000. december 31. Lakosok száma 2005. június 30. 1 Hannover Hannover régió 515 001 515 772 2 Braunschweig körzeti jogú 245 816 245 895 3 Osnabrück körzeti jogú 164 101 164 066 4 Oldenburg körzeti jogú 154 832 162 341 5 Göttingen Göttingen 124 132 121 865 6 Wolfsburg körzeti jogú 121 805 121 829 7 Salzgitter körzeti jogú 112 302 108 340 8 Hildesheim Hildesheim 103 909 102 767 9 Wilhelmshaven körzeti jogú 85 287 83 765 10 Delmenhorst körzeti jogú 76 644 76 046 11 Lüneburg Lüneburg 67 398 71 532 12 Celle Celle 72 127 71 402

Város Körzet Lakosok száma 2000. december 31. Lakosok száma 2005. június 30. 13 Garbsen Hannover Régió 63 269 62 960 14 Hameln Hameln-Pyrmont 58 807 58 789 15 Wolfenbüttel Wolfenbüttel 54 690 54 537 16 Nordhorn Grafschaft Bentheim 51 968 53 026 17 Cuxhaven Cuxhaven 53 391 52 384 18 Emden körzeti jogú 50 963 51 719 19 Lingen Emsland 51 684 51 318 20 Langenhagen Hannover Régió 49 432 50 613 21 Peine Peine 49 494 49 885 22 Melle Osnabrück 45 390 48 600 23 Stade Stade 44 929 45 928 24 Laatzen Hannover Régió 42 260

Híres emberek

• Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1726), matematikus, fizikus
• Carl Friedrich Gauss (1777–1855), matematikus, csillagász
• August Heinrich Hoffmann von Fallersleben (1798–1874), költő
• Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899), természettudós
• Ernst Werner von Siemens (1816–1892), feltaláló és vállalkozó
• Wilhelm Busch (1832–1908), rajzoló és író
• Robert Koch (1843–1910), orvos, bakteriológus
• Otto Hahn (1879–1968), Nobel-díjas kémikus

Turizmus

• 
  Hannover, a székhely
• 
  Wilhelmshaven az Északi-tengerrel
• 
  A hildesheimi dóm
• 
  A VW wolfsburgi gyára
• 
  A városháza Braunschweig városában