Osnabrück

Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban, a Osnabrücki egyházmegye püspöki székvárosa.

Osnabrück
A város látképe
Osnabrück címere Osnabrück zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Járás	Alsó-Szászország
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	780
Polgármester	Wolfgang Grieser][1] (CDU)
Irányítószám	49074–49090
Körzethívószám	0541 05402 05406 05407
Rendszám	OS
Testvérvárosok	Lista Angers (1964. szeptember 3. – ) Haarlem (1961. október 24. – ) Vila Real (2005–) Tver (1991. május 11. – ) Çanakkale (2004. március – ) Derby (1976. február 17. – ) Greifswald (1988. február 18. – ) Hofej (2006. november 8. – ) Gmünd in Kärnten (1971. augusztus 28. – ) Evansville (1991. május 11. – ) Kvangmjong (1997–)
Népesség
Teljes népesség	166 960 fő (2023. dec. 31.)[2]
Népsűrűség	1 393,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	63 m
Terület	119,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″52.278888888889, 8.0430555555556
Osnabrück Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Osnabrück weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.

Története

Wenzel Hollar 1633-ban készített várostérképe

A várost Nagy Károly alapította 780 körül: püspöki székhelyül jelölte ki, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.

Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.

1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban részt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.

1648 október 25-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban részt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.

A második világháború idejére már fontos ipari központ volt. A sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.

Politika

A városháza épülete

mandátumok a városi tanácsban (Rat der Stadt)

2

15

11

1

1

2

18

2 15 11 1 1 2 18 

50 képviselő az alábbiak szerint:

  Linke: 2
  SPD: 15
  Grüne: 11
  Piraten: 1
  UWG: 1
  FDP: 2
  CDU: 18

Ipar

A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.

1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.

A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A1-es, A3a-os és az A33-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Osnabrück Hauptbahnhof

A dóm

Látnivalók

A város látképe

• Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
• Mária-templom (Marienkirche)
• Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
• Óváros