Remove ads
Osnabrück város Németországban, Alsó-Szászországban, a Osnabrücki egyházmegye püspöki székvárosa.
| Osnabrück | |||
 | |||
| A város látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Alsó-Szászország | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 780 | ||
| Polgármester | Wolfgang Grieser][1] (CDU) | ||
| Irányítószám | 49074–49090 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | OS | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 166 960 fő (2023. dec. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1 393,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 63 m | ||
| Terület | 119,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 16′ 44″, k. h. 8° 02′ 35″ | |||
 Osnabrück
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Osnabrück weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osnabrück témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
A Haase völgyében, Hannovertől nyugatra Brémától délnyugatra fekvő település.
A várost Nagy Károly alapította 780 körül: püspöki székhelyül jelölte ki, majd kereskedelmi és vámjogot is adott a városnak. 1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben Barbarossa Frigyes császár külön előjogokat is adott a városnak, a középkorban pedig híres volt szövőiparáról.
Óvárosa nagyon régi, valamikor a 8. század körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János-templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.
1643 és 1648 között itt tartották a harmincéves háborúban részt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.
1648 október 25-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban részt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.
A második világháború idejére már fontos ipari központ volt. A sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
Remove ads
A város iparosodásának kezdetét jelezte a vasérc és szénbányászat megindulása. 1853-ra kiépült a vasúthálózat is és ekkorra nőtte ki a város a középkori falakat, kezdett túlterjeszkedni rajtuk.
1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.
A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ.
Remove ads
Közúti közlekedés
A várost érinti az A1-es, A3a-os és az A33-as autópálya.
Vasúti közlekedés
- Városháza - A háromszögű piactéren (Städtischer Markt) 1487-1512 között épült fel a késő gótikus stílusú háromemeletes Városháza (Rathaus). Tetőzetét 6 kerek tornyocska, főportálját Nagy Károly szobra díszíti. Attól jobbra és balra pedig nyolc császár és király kisebb alakja található.
- Mária-templom (Marienkirche)
- Szent Péter-dóm (Dom St. Peter) - Átmenetet képez a román stílus és a gótika között, mivel a 11. századtól a 16. századig épült.
- Óváros
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads