Remove ads
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, az Észak-Alföld régióban és Kelet-Magyarország középső részén, a Tisza által kettéosztva. 5581,71 km2-es területével hazánk 8. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 5,99%-át adja. Illetve közel 355 ezer fős lakosságával az 11. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 3,70%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatt van.
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye | |||
 | |||
| A Tisza-tó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegyeszékhely | Szolnok | ||
| Járások száma | 9 | ||
| Települések száma | 78 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 21 | ||
| ISO 3166-2 | HU-JN | ||
| Főispán | Dr. Berkó Attila | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 809 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 71,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5581,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye témájú médiaállományokat. | |||
_3.jpg)
Északról Heves vármegye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, keletről Hajdú-Bihar vármegye, délkeletről Békés vármegye, délről Csongrád-Csanád vármegye, délnyugatról Bács-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye egyben az Észak-Alföld harmadik és az ország 12. legnépesebb települése, "a Tisza fővárosa", Szolnok. Második legnépesebb települése pedig "a Jászság fővárosának" is nevezett Jászberény. De nevezetesebb települései közé tartozik a kun hagyományőrzéséről híres Karcag, a természeti értékeiről és fürdőjéről ismert, "a Tisza-tó fővárosának" is nevezett Tiszafüred illetve mezőgazdasági hagyományairól és művészi kerámiájáról nevezetes Mezőtúr.
A vármegye Magyarország középső részén, az Alföld szívében helyezkedik el. Területének nagy részét síkságok alkotják, a Tiszántúl és a Közép-Tisza-vidék dominál. A megye legnagyobb folyója a Tisza, amely kettészeli a területet, és jelentős vízgazdálkodási szereppel bír. Fontos mellékfolyója a Zagyva. A Tisza-tó, Magyarország legnagyobb mesterséges tava, a megye északi részén található, turisztikai és természeti értékeket kínálva. A megye talaja kiválóan alkalmas mezőgazdaságra, különösen gabonatermesztésre. Természeti értékei közé tartoznak a Hortobágy széli puszták és a Körös-Maros Nemzeti Park részei.
Területe már az őskor óta lakott, fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont volt az Alföldön. A honfoglalás idején a Jászságot a jászok, a Nagykunságot pedig a kunok népesítették be, akik a tatárjárás után telepedtek meg itt IV. Béla hívására. A jászok és kunok különleges önkormányzati jogokat élveztek, melyeket az 1745-ös Redemptio (megváltás) során pénzért visszavásároltak. A török hódoltság alatt a terület nagy része elnéptelenedett, később betelepítések révén népesült újra. A Tisza szabályozása a 19. században jelentős változást hozott a megye fejlődésében, lehetővé téve a mezőgazdaság fellendülését. Az ipari fejlődés a 20. században indult meg, különösen Szolnok térségében. A megye ma is őrzi a jászok és kunok kulturális örökségét.
Remove ads
A vármegye neve tehát három történelmi, kulturális és etnikai jellegzetességből tevődik össze: a Jászság és a Nagykunság autonóm közösségeiből, valamint Szolnok város történelmi jelentőségéből.
Jászság
A Jászság neve a jász népcsoporttól származik, akik iráni eredetű népként a 13. században érkeztek Magyarországra a kunokkal együtt. A „jász” népnév az ószláv „jasu” szóból eredhet, amely egykor a kaukázusi alánokra utalt. Magyarországon a Jászság területén telepedtek le, és jelentős autonómiát élveztek.[2]
Nagykun
A Nagykunság neve a kunokhoz kötődik, akik szintén a 13. században érkeztek Magyarországra. A „kun” elnevezés a török nyelvekből származik, és eredetileg a kipcsak törzsek egyik csoportját jelölte. A „nagy” jelző a terület kiterjedtségére utal, különbséget téve más kun lakta vidékektől, például a Kiskunságtól.[3]
Szolnok
Szolnok neve a 11. századból származik, és első írásos említése 1075-ből való, amikor egy adománylevélben szerepel. A név egy személynévből eredhet, amely a szláv "Solnok" szóból alakult ki, jelentése „sóval foglalkozó” vagy „sóbeszállító”. Ez utalhat arra, hogy a terület fontos szerepet játszott a sókereskedelemben.[4]
Remove ads
A vármegye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs.
 |
|
A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú (öt levél között négy gyöngy), nyitott, arany leveleskorona látható.
Az alán eredetű jászok (philistei) kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe.
Szolnok vármegyét Szent István alapította. A törökök 1552-ben foglalták el Szolnok várát, majd ezt követően a megyét Heves vármegyéhez kapcsolták, így még 1734-ben is annak gólyás címerét használták. Az I. Ferenc József által adományozott új megyecímerben is (1878) megmaradt címeralkotó motívumként a Hevesben is szereplő gólya (csak a heraldika szabályai szerint szembefordítva az oroszlánnal).[5]
Remove ads
.jpg)
A történelmi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye teljes területe az Alföld része volt. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak.
Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta.
Domborzat
A megye az Alföldön területén terül el, teljes területe síkság.
Éghajlat
A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.
Vízrajz
A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.
Élővilág, természetvédelem
A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya. 2015-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Jászberényi Állat- és Növénykert egy sasküzpontot hozott létre a területen.[6]
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jellemző földrajzi pontjai
Szélső települések égtájak szerint
- a megye legészakibb települése Jászárokszállás (Jászberényi járás),
- a megye legdélibb települése Szelevény (Kunszentmártoni járás),
- a megye legkeletibb települése Karcag (Karcagi járás),
- a megye legnyugatibb települése Jászfényszaru (Jászberényi járás).
Remove ads
A Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876-ban, az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként.
A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét.
Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát.
Remove ads
Járások 1950-ig
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[7] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek.
A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).
- Jászsági alsó járás (Jászapáti)
- Jászsági felső járás (Jászberény)
- Tiszai alsó járás (Tiszaföldvár)
- Tiszai felső járás (Kenderes, majd 1895-től Kunhegyes)
- Tiszai közép járás, (Tiszaroff, majd 1908-tól Törökszentmiklós)
- Központi járás (1923-tól, székhelye Szolnok)
Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.
Városai 1950-ig
A vármegyében megalakulásakor kilenc rendezett tanácsú város volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.
- Jászberény
- Karcag
- Kisújszállás
- Mezőtúr
- Szolnok
- Túrkeve
- Jászárokszállás (1886-ig)
- Kunhegyes (1893-ig)
- Kunszentmárton (1895-ig)
Főispánjai 1950-ig
| Név | Időszak | Egyéb tisztségek és címek |
|---|---|---|
| balásfalvi Kiss Miklós | 1876–1879 | |
| németújvári gróf Batthyány József | 1880–1881 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja |
| beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc | 1881–1884 | titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja |
| Balogh Imre | 1884–1889 | |
| újfalusi Újfalussy Sándor | 1889–1892 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja |
| zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Géza | 1892–1898 | császári és királyi kamarás |
| koronghi Lippich Gusztáv | 1899–1905 | |
| dr. Lenk Gyula | 1905–1906 | |
| dr. zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre | 1906–1910 | császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja |
| dr. nagybányai vitéz Horthy Szabolcs | 1910–1914 | |
| szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry György | 1915–1917 | császári és királyi kamarás |
| dr. Kuszka István | 1917–1918 | |
| Darvas Ferenc | 1918–1919 | kormánybiztos-főispán |
| koronghi Lippich István | 1919–1920 | kormánybiztos-főispán |
| dr. borostyánkői Egán Imre | 1920 | kormánybiztos-főispán, Békés vármegye főispánja is |
| koronghi Lippich István | 1920–1922 | |
| Almásy Sándor | 1922–1932 | a Ferenc József-rend lovagja, Bihar vármegye főispánja is |
| roffi Borbély György | 1932–1939 | császári és királyi kamarás |
| monyorói báró Urbán Gáspár | 1939–1944 | |
| Veres József | 1944–1945 | |
| Baráth Endre | 1945 | |
| dr. Kovács Kálmán | 1945–1946 | |
| Földi István | 1946–1949 | |
| Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna | 1949–1950 |
Járások 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).
Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).
Városok 1950–1983 között
Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.
1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.
1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971‑1983 között
Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között
1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossá Jászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.
Remove ads
Vármegyei közgyűlés
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 18 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyülés összetétele (2019–2024)
18 képviselő az alábbiak szerint:
| Párt | Mandátum | Megyei Közgyűlés (2019-2024) | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 11 | ||||||||||||
| Jobbik | 3 | ||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 1 | ||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 1 | ||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 1 | ||||||||||||
| Magyar Szocialista Párt | 1 | ||||||||||||
A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés 18 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyülés összetétele (2024–2029)
18 képviselő az alábbiak szerint:
| Párt | Mandátum | Vármegyei közgyűlés (2024-2029) | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 11 | ||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 3 | ||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 2 | ||||||||||||
| Jobbik | 1 | ||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 1 | ||||||||||||
Járások
Jász-Nagykun-Szolnok megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| #. | Járás neve | Székhely | Település | Népesség (2013.jan.1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | ||||||
| 1. | Jászapáti járás | Jászapáti | 9 | 2 | 33 160 | 544,45 | 61 |
| 2. | Jászberényi járás | Jászberény | 9 | 3 | 50 928 | 617,01 | 83 |
| 3. | Karcagi járás | Karcag | 5 | 3 | 43 152 | 857,26 | 50 |
| 4. | Kunhegyesi járás | Kunhegyes | 7 | 2 | 20 434 | 464,58 | 44 |
| 5. | Kunszentmártoni járás | Kunszentmárton | 11 | 2 | 36 300 | 576,49 | 63 |
| 6. | Mezőtúri járás | Mezőtúr | 5 | 2 | 27 798 | 725,74 | 38 |
| 7. | Szolnoki járás | Szolnok | 18 | 5 | 118 245 | 914,48 | 129 |
| 8. | Tiszafüredi járás | Tiszafüred | 7 | 1 | 19 895 | 417,05 | 48 |
| 9. | Törökszentmiklósi járás | Törökszentmiklós | 7 | 2 | 36 742 | 464,54 | 79 |
Kistérségek
Jász-Nagykun-Szolnok megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) | Terület (km²) | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4601 | Jászberényi kistérség | Jászberény | 18 | 5 | 84 088 | 1 161,46 | 72 |
| 4602 | Karcagi kistérség | Karcag | 5 | 3 | 43 152 | 857,26 | 50 |
| 4603 | Kunszentmártoni kistérség | Kunszentmárton | 11 | 2 | 36 300 | 576,49 | 63 |
| 4607 | Mezőtúri kistérség | Mezőtúr | 5 | 2 | 27 798 | 725,74 | 38 |
| 4604 | Szolnoki kistérség | Szolnok | 18 | 5 | 118 245 | 914,48 | 129 |
| 4605 | Tiszafüredi kistérség | Tiszafüred | 13 | 3 | 38 234 | 846,59 | 45 |
| 4606 | Törökszentmiklósi kistérség | Törökszentmiklós | 8 | 2 | 38 837 | 499,58 | 78 |
Remove ads
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 276 760 | — |
| 1880 | 298 655 | 0,76% |
| 1890 | 341 335 | 1,34% |
| 1900 | 375 134 | 0,94% |
| 1910 | 399 153 | 0,62% |
| 1920 | 413 593 | 0,36% |
| 1930 | 440 808 | 0,64% |
| 1941 | 453 038 | 0,25% |
| 1949 | 449 551 | −0,10% |
| 1960 | 461 307 | 0,23% |
| 1970 | 437 879 | −0,52% |
| 1980 | 445 624 | 0,18% |
| 1990 | 425 583 | −0,46% |
| 2001 | 415 917 | −0,21% |
| 2011 | 386 594 | −0,73% |
| 2022 | 355 809 | −0,75% |
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 355 809 fő volt, ami Magyarország össznépességének 3,7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 30 785 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 64 ember volt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a vármegye lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,1, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a vármegyében 22 028 fő, utánuk a következő nagy csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 80 317 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 80%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 22 626 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától Jász-Nagykun-Szolnok vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1960-as évekig. A legtöbben 1960-ban éltek a vármegyében 461 307 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1900-ban.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Jász-Nagykun-Szolnok vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a vármegyében még a református.
Remove ads
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (30), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).
A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.
Ipar
A vármegye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).
Mezőgazdaság
Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a vármegye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.
A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.
- Déryné Széppataki Róza (Jászberény, 1793. december 24. – Miskolc, 1872. szeptember 29.) az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője
- Zirzen Janka (Jászberény, 1824. május 23. – Budapest, 1904. december 28.) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja
- Balogh Kálmán (Szolnok, 1835. szeptember 28. – Budapest, 1888. július 15.) magyar orvos, egyetemi tanár
- Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja
- Pólya Tibor (Szolnok, 1886. április 25. – Szolnok, 1937. november 29.) magyar festő, karikaturista, grafikus, a szolnoki művésztelep egyik vezetője
- Pólya Iván (Szolnok, 1889. november 10. – Budapest, 1939. június 16.) magyar festő, szobrász, karikaturista
- Boldog Sándor István (Szolnok, 1914. október 26. – Budapest, 1953. június 8.) szalézi szerzetes testvér, vértanú
- Szathmáry György (Szolnok, 1928. július 10. – Újszász, 1990. június 25.) költő, műfordító
- Örkényi Éva (Törökszentmiklós, 1932. augusztus 27. –) magyar színésznő, a József Attila Színház örökös tagja
- Jancsó Ladányi Piroska (Törökszentmiklós, 1934. január 15. – Szolnok, 1954. december 12.) építőipari segédmunkás, sorozatgyilkos
- Karikó Katalin (Szolnok, 1955. január 17. –) fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológus
- Lévai Anikó (Szolnok, 1963. augusztus 15. –) magyar jogász, vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége
- Bozsik Yvette (Szolnok, 1968. augusztus 11. –) Kossuth-díjas magyar balettművész, koreográfus, rendező
- Barát Attila (Szolnok, 1970. február 6. –) magyar színész
- Mága Zoltán (Szolnok, 1974. február 19. –) Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, hegedűművész érdemes művész
- Nagy Márton (Szolnok, 1976. május 9. – ), magyar közgazdász, 2015-től 2020 májusáig Magyar Nemzeti Bank alelnöke, 2015–2017 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke
- Molnár Ferenc „Caramel” (Szolnok, 1982. február 1.) cigány származású, Máté Péter-díjas magyar énekes
.jpg)
Lásd:
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei múzeumok listája
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kulturális programok listája
A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve). A vármegye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.
Lásd még:
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye turisztikai látnivalóinak listája
- Észak-Alföld turisztikai régió, Tisza-tó turisztikai régió
Szolnok, a vármegyeszékhely
Szentháromság-templom Törökszentmiklóson
A szolnoki Tiszavirág híd
Szent Móric-kápolna Kunhegyesen
Szélmalomdomb Kengyelen
Szent István szobra Martfűn
_3.jpg)
.JPG)
.jpg)
Városok
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városai
Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[10]
A lakosság nagy része városokban él. A megyének 22 városa van. Érdekesség, hogy a városok közül öthöz is nagyobb kiterjedésű közigazgatási terület tartozik, mint amekkorán a megyeszékhely, Szolnok elterül.[33]
Községek, nagyközségek
Alt Empordà, Spanyolország, Katalónia
Asti megye, Olaszország Piemont régió
Bielsko járás, Lengyelország- Brzesko járás, Lengyelország
Brandenburg tartomány, Németország
Dordogne megye, Franciaország
Durham megye, Anglia
Häme megye, Finnország
Hargita megye, Románia, Székelyföld
Lääne-Virumaa, Észtország- Máramaros megye, Románia
- Mielec járás, Lengyelország
- Pas-de-Calais megye, Franciaország
- Somme megye, Franciaország
- Suski járás, Lengyelország
- Tarnówi járás, Lengyelország
- Teltow-Fläming járás, Németország
- Żywiec járás, Lengyelország
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads