József Attila Színház
From Wikipedia, the free encyclopedia
A József Attila Színház[1] Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.[2]
| József Attila Színház | |
 | |
| A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
József Attila Színház
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″ | |
 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat. | |
A színház igazgatói
- Szendrő József (1954–1955)
- Fodor Imre (1956–1975)
- Miszlay István (1975–1982)
- Szabó Ervin (1982–1990)
- Léner Péter (1990–2010)
- Méhes László (2010–2011)
- Koltay Gábor (2011)
- Nemcsák Károly (2011–)
Társulat (2024/2025)
Vezetés
- Igazgató: Nemcsák Károly
- Művészeti vezető: Hargitai Iván
- Dramaturg: Szokolai Brigitta
- Művészeti főtitkár: Fazekas Zsuzsa
Színészek
- Blazsovszky Ákos
- Botár Endre
- Chajnóczki Balázs
- Fehér Anna
- Fekete Gábor
- Fila Balázs
- Horváth Barnabás
- Horváth Csenge
- Horváth Sebestyén Sándor
- Kiss Gábor
- Kónya Merlin Renáta
- Kucskár Kamilla
- Lábodi Ádám
- Lukács Dániel
- Molnár Zsuzsanna
- Nemcsák Károly
- Pikali Gerda
- Quintus Konrád
- Szabó Emília
- Szabó Gabi
- Ujréti László
- Újvári Zoltán
- Zöld Csaba
Táncosok
- Horváth Ádám
- Kékesi Diána
- Málits András
- Veres Dóra
- Vianello Julia
Örökös tagok (2024)
Vendégművészek (2024/2025)
- Auksz Éva
- Bergendi Áron
- Cseh Dávid Péter
- Előd Álmos
- Feke Pál
- Gazdag Tibor
- Holczinger Szandra
- Jakus Szilvia
- Jónás Andrea
- Katona Zsolt
- Katz Zsófi
- Károlyi Krisztián
- Kenderes Csaba
- Kerekes József
- Kékesi Gábor
- Konfár Erik
- Kovalik Ágnes
- Kulcsár Viktória
- Lux Ádám
- Makranczi Zalán
- Mihályfi Balázs
- Mucsi Zoltán
- Ottlik Ádám
- Peller Károly
- Pethő-Tóth Brigitta
- Puskás Péter
- Resetár Dániel
- Seress Zoltán
- Schlanger András
- Simon Péter
- Szerednyey Béla
- Szulák Andrea
- Tóth Tibor
- Urbán-Szabó Fanni
- Sinka Edina
Bemutatók
| Évad | Szerző | Cím | Rendező |
|---|---|---|---|
| 2022/2023 | F. M. Dosztojevszkij | A Karamazov testvérek | Hargitai Iván |
| Márai Sándor | Kaland | Kiss Csaba | |
| Kurt Weill - Bertolt Brecht | Koldusopera | Bagó Bertalan | |
| Fenyő Miklós - Tasnádi István | Made in Hungária | Lengyel Ferenc | |
| Szabó Magda | Régimódi történet | Hargitai Iván | |
| 2023/2024 | Willy Russel | Vértestvérek | Lengyel Ferenc |
| Peter Shaffer | Equus | Hargitai Iván | |
| Shakespeare | Vízkereszt, vagy bánom is én | Kiss Csaba | |
| Heltai Jenő | Naftalin | Hargitai Iván | |
| Ivan Menchell | Sírpiknik | Guelmino Sándor | |
| 2024/2025[3] | Lehár Ferenc | Luxemburg grófja | Szente Vajk |
| Federico García Lorca | Flamenco – Vérnász | Hargitai Iván | |
| Horace McCoy | A lovakat lelövik, ugye? | Hargitai Iván | |
| Samuel Tasinaje | Három férfi és egy mózeskosár | Bagó Bertalan | |
| Fábri Zoltán | Az ötödik pecsét | Lengyel Ferenc | |
| Hadar Galron | Mikve | Balázs Zoltán | |
| Dreamworks | Shrek | Szente Vajk |
Története
Előzmények
1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.
A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.[4]
A József Attila Színház
1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.[4]
A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.[2]
1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.[2]
2021-től a színház ismét önálló társulattal rendelkezik, amelyet 2011-ben anyagi okokból kellett megszüntetni.[5]
Korábbi nevezetes társulati tagok
- Andorai Péter
- Bács Ferenc
- Bakó Márta
- Bánffy György
- Báró Anna
- Békés Rita
- Benkő Péter
- Berényi Gábor
- Bodrogi Gyula
- Borbás Gabi
- Csákányi László
- Dömsödi János
- Esztergályos Cecília
- Fodor Imre
- Galambos Erzsi
- Gobbi Hilda
- Harkányi Endre
- Hegyi Barbara
- Horváth Gyula
- Horváth Sándor
- Iglódi István
- Józsa Imre
- Káldi Nóra
- Kállay Ilona
- Kaló Flórián
- Kazán István
- Komlós Juci
- Kránitz Lajos
- Mádi Szabó Gábor
- Makay Sándor
- Margitai Ági
- Martin Márta
- Náray Teri
- Örkényi Éva
- Pálos Zsuzsa
- Pécsi Ildikó
- Ráday Imre
- Schnell Ádám
- Schütz Ila
- Sinkovits Imre
- Szabó Éva
- Szabó Ottó
- Szemes Mari
- Szerencsi Éva
- Szilágyi Tibor
- Szirtes Tamás
- Sztankay István
- Tordai Teri
- Tóth Judit
- Turgonyi Pál
- Vándor Éva
- Velenczey István
- Voith Ági
Az épület
A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.[4][6]
Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.[4]
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.[7]
2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.[8]
Kapcsolódó díjak
- Józsa Imre-díj
- Sztankay István-díj
- Kaló Flórián-díj
- József Attila-gyűrű
- Fodor Imre-díj
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.