(1905–1983) magyar színész, színházi rendező, főiskolai tanár, rádiós műsorvezető From Wikipedia, the free encyclopedia
Ráday Imre (Budapest, 1905. szeptember 4. – Budapest, 1983. március 12.) magyar színművész, színházi rendező, főiskolai tanár, rádiós műsorvezető; az első Kazinczy-díjjal kitüntetett színész; Erdélyi Mici, majd Pápai Erzsi színésznők férje, Ráday Mihály operatőr-városvédő apja.
| Ráday Imre | |
 | |
| 1936-ban | |
| Született | Fekete Imre 1905. szeptember 4.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1983. március 12. (77 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Ráday Mihály |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió (–1923) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-7-48) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1923 – 1983 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apja Fekete (Schwarz) Mór (1878–1941)[4] pesti születésű hangszerkereskedő, anyja Kun Ilona varrónő volt.[5] Édesanyját fiatalon elvesztette, apja ismét megnősült.[6] Imádott rajzolni és festeni. 14 évesen megnyert egy pályázatot, amelyet fiatal rajzművészek számára írtak ki. Középiskolai tanulmányai után az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett, esténként pedig egy neves festőművész iskolájában fejlesztette tovább rajztudását. Azonban érdeklődése nemsokára a színház felé fordult: beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol 1923-ban végzett. Egy évre Székesfehérvárra szerződött. 1924-től 1926-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1926 és 1929 között Berlinben dolgozott, az UFA Filmgyár színészeként. Még Rózsahegyi Kálmán ajánlotta a Csárdáskirálynő Boni gróf szerepére. A három év alatt hét némafilmet forgattak le vele, többek között az ifj. Johann Strauss életét feldolgozó film főszerepét is. A Belvárosi Színháznak az 1929/1930-as évadban volt tagja, 1930 és 1935 között a Magyar Színházban és a Vígszínházban játszott.
.jpg)
.jpg)
1930. január 4-én Budapesten kötött házasságot Erdélyi Mici színésznővel, akinek Nóti Károly mutatta be még Berlinben.[7] Házasságuk ideje alatt több filmben is együtt szerepeltek. Pl. az Az okos mamában, a Dunaparti randevúban illetve az 1937-es Szerelemből nősültemben. Ez a forgatás nem tett jót kapcsolatuknak, mert mire elérkezett a film premierje, addigra már el is váltak.
1932-ben forgatták a Hunnia Filmgyárban a Csókolj meg édes című filmet, amelyben főszerepet kapott. Ez volt az első hangosfilmje. A második hangosfilmje az 1934-ben bemutatott Márciusi mese című film. A Vígszínházban 1935-től lépett fel 1939-ig. A Lovagias ügy filmbemutatója után tüntetés kezdődött, hogy tiltsák be a zsidó filmet. Ráday Imrét evangélikus vallásúnak keresztelték, de nagyszülei zsidó származására való hivatkozással rá is érvényesítették a „minősítő” szabályokat, akárcsak a hozzá hasonló emberek ezreire.
1939 és 1945 között zsidó származása miatt ritkán játszhatott. A Zeneakadémián lépett fel búcsúzóul (külön engedéllyel, a letiltás után) egy irodalmi versösszeállítással, majd egy ismerőse segítségével Hollandiába távozott. Ott német nyelven játszotta szerepeit. 1941-ben azonban hazautazott Budapestre és itt bujkált a második világháború alatt. 1941. július 30-án feleségül vette Ferda Erzsébet Magdolnát, ismertebb nevén Ferda Manyit, aki divatszalont vezetett Budapesten. Később háziasszony, majd családanya lett, amikor megszületett első gyermekük, Ráday Mihály (1942), majd két évvel később Ráday András (1944).
Színészként és rendezőként került a Nemzeti Színházhoz 1945-ben, ezzel egy időben tagja volt a Népvarietének is. A Pesti Színházban és a Vidám Színpadon 1950–51-ben, majd a Madách Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában játszott 1951 és 1953 között. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1950-től 1956-ig. A szocialista kultúrpolitika miatt mellőzve volt a filmezésnél.
1951-ben, 46 évesen kapott kisebb szerepet egy munkásdrámában, majd 1956-ban játszhatott újra a Dollárpapa című filmben, ahol alig lehetett felismerni. A hatvanas években több lehetőséget kapott. Az ötvenes évektől több rádiós műsora volt. 1957-től 1970-ig a József Attila Színház tagja volt, 1957-ben Karel Čapek: „A rabló” című rádióműsorban ő volt a Professzor. A Szabó család rádiós sorozatban is fontos szerepet kapott.
Kisebbik fia, András 1959-ben, 15 éves korában agyi ciszta miatt meghalt. Halálát szülei sosem heverték ki, egy évvel később, 1960-ban feleségét is elveszítette. 1961-ben harmadszor is megnősült, Pápai Erzsi színésznőt vette feleségül. 1970-ben nyugdíjazták. Az 1970-es években fellépett a Thália Színházban, az 1980-as években pedig a Pesti Színházban.
Játékfilmekben, tévéfilmekben és rádiójátékokban is szerepelt. Széles körű ismeretséget biztosított számára az 1953-tól, havonta sugárzott rádiójáték-sorozatban, Török Sándor: „Csilicsala csodái”-ban, a címszereplő varázslót alakította. Az ő nevéhez köthető tévéműsor-sorozat volt a hetvenes évek elején az Életet az éveknek. A hetente jelentkező adás a nyugdíjasoknak szólt, ő volt a műsorvezető és az összekötőszövegeket is maga írta.
Utolsó színházi fellépése a Thália Színházban Zsolt Béla: Erzsébetváros című darabjában volt, 1973-ban. A filmezést azonban még folytatta.
1983. március 12-én hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található.
|
|
|
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
