(1912–1986) zeneszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Dengelegi és csokalyi Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. április 30.[1] – Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
| Fényes Szabolcs | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1912. április 30. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1986. október 12. (74 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Csikós Rózsi |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző, színigazgató |
| IPI-névazonosító | 00009951080 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fényes Szabolcs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fényes Szabolcs az 1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja.[2] Édesapja, Fényes Loránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott.[3] Dédapja volt Fényes Elek. Már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.
A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt,[4] az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.
Az első színházi sikert a „Maya”[5] bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949–1957 között.
Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.
Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbánhegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Lendvay Kamilló és színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédet.
Nem ismerünk olyan zeneszerzőt, akinek munkássága ilyen mértékben ívelt át korszakokon, divatokon, tudott újra és újra az aktuális trendek szerint megújulni.[6] Két évtizeddel halála után nincs nap, hogy dalai ne csendüljenek fel valamely médiában; nincs színházi szezon darabjainak felújítása nélkül. Fényes Szabolcs nem bízta a véletlenre, a könnyen felejtő utókorra az örökké valóságot… Örök emlékét művei – 45 színpadi alkotás, 131 film, több mint 700 dal – szavatolják.
Munkásságával kiérdemelte a Kossuth-díjat, melyet elismerésként utólag is megkaphatna!
Az Orbán-hegyi út és Nárcisz utca sarkán álló, jelentősen átalakított Fényes villán és környékén semmi sem emlékeztet Fényes Szabolcsra és feleségére Csikós Rózsira. Emléktáblát sem kaptak.
Művei a 21. században is népszerűek. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1945–: 53.[7]
|
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
