(1915-2001) magyar dalszövegíró, zeneszerző, író, költő From Wikipedia, the free encyclopedia
G. Dénes György (születési neve: Guttman Dénes György, magyarosított neve: Gém Dénes György, becenevén Zsüti; Budapest, 1915. június 10.[2] – Budapest, 2001. február 26.) Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző. A nevében a „G” a családnevére utal.
| Gém Dénes György | |
 | |
| G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt | |
| Született | Guttman Dénes György 1915. június 10. Budapest |
| Elhunyt | 2001. február 26. (85 évesen) Budapest |
| Művészneve | G. Dénes György |
| Beceneve | Zsüti |
| Álneve | G. Dénes György |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Sátori Antónia (h. ?–2001) |
| Gyermekei | 1. Gém György (1949–) 2. Gém Zoltán vízilabdázó, musicalszerző |
| Foglalkozása | dalszövegíró, zeneszerző |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (D-19-4)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gém Dénes György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eredetileg „Guti”-nak becézték, de Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította, így ragadt rá közismert beceneve. Szerzői kódja az ISWC adatbázisában: 00143105517
Budapesten, a Terézvárosban született Guttman Béla (1882–1940)[3] nagykereskedő és Knöpfler Aranka (1891–1951)[4] gyermekeként.[5] Apai nagyszülei Guttman Jakab és Bien Janka (1856–1937),[6] anyai nagyszülei Knöpfler Ignác Ozer kereskedősegéd és Weiss Terézia (Rézi) voltak.[7] A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). Húszéves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét.
A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.
Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt.
Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin’ whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak,[8][9] majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony. A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel.[10]
A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte. Nyolcvanéves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
