Bacsó Péter

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár,^[7] érdemes és kiváló művész.

Bacsó Péter
Bacsó Péter (1973)
Született	Böhm Péter 1928. január 6.[1][2][3][4] Kassa
Elhunyt	2009. március 11. (81 évesen)[5][1][2][3][4] Budapest[6]
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	három gyermek
Szülei	Palotai Boris
Foglalkozása	filmrendező forgatókönyvíró egyetemi oktató
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1946-1950)
Kitüntetései	Lista Balázs Béla-díj (1968) Magyarország Érdemes Művésze díj (1972) SZOT-díj (1973) Magyarország Kiváló Művésze díj (1983) Kossuth-díj (1985) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002) Magyar Mozgókép Mestere (2004) Budapest díszpolgára (2006)
Sírhelye	Farkasréti temető (607-34)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bacsó Péter témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő, apja Berkes Gyula textilkereskedő, költő, színész, dalnok és zenész, aki korán, 1929-ben tüdőbajban elhunyt. Néhány évvel később nevelőapja Bőhm Alfréd lett, aki később magyarosította a nevét Bacsó Alfrédra. Péter utána vette fel a Bacsó nevet.

Családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, ő már itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. Az igazi sikert 1967-ben Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották.

1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, mely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.

Számos dalszöveget írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt. Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot.

Munkásságáért 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.

2009. március 11-én hunyt el, 81 évesen.

Filmjei

Rendezőként

• 2008 Majdnem szűz (rendező, forgatókönyvíró)
• 2005 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (rendező)
• 2001 Hamvadó cigarettavég (rendező, forgatókönyvíró)
• 2001 A tigriscsíkos kutya - TV-film (rendező)
• 1997 Helló, Doki - tv-sorozat (rendező, író)
• 1996 Balekok és banditák (rendező, forgatókönyvíró)
• 1994 Kis Romulusz tv-sorozat (rendező)
• 1994 Megint tanú (rendező, forgatókönyvíró)
• 1992 Live Show (rendező)
• 1991 Sztálin menyasszonya (rendező)
• 1988 Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (rendező, forgatókönyvíró)
• 1987 Banánhéjkeringő (rendező, író)
• 1985 Hány az óra, Vekker úr? (rendező, forgatókönyvíró)
• 1983 Te rongyos élet (forgatókönyvíró, rendező)
• 1983 Sértés (rendező, forgatókönyvíró – Vaszilij Makarovics Suksin 3 elbeszélése alapján; 1979-ben tévéfilmként mutatták be először, majd játékfilm lett belőle)
• 1982 Tegnapelőtt (forgatókönyvíró, rendező)
• 1980 A svéd, akinek nyoma veszett (rendező, forgatókönyvíró)
• 1979 Ki beszél itt szerelemről?! (forgatókönyvíró, rendező)
• 1979 Áramütés (rendező, forgatókönyvíró)
• 1977 Riasztólövés (forgatókönyvíró, rendező)
• 1976 Zongora a levegőben (rendező, forgatókönyvíró)
• 1975 Ereszd el a szakállamat! (forgatókönyvíró, rendező)
• 1974 Szikrázó lányok (rendező, forgatókönyvíró)
• 1973 Harmadik nekifutás (forgatókönyvíró, rendező)
• 1972 Forró vizet a kopaszra! (rendező, forgatókönyvíró)
• 1971 Jelenidő (forgatókönyvíró, rendező)
• 1971 Kitörés (rendező, forgatókönyvíró)
• 1969 A tanú (rendező, forgatókönyvíró)
• 1968 Fejlövés (forgatókönyvíró, rendező)
• 1967 Nyár a hegyen (rendező, forgatókönyvíró)
• 1965 Szerelmes biciklisták (forgatókönyvíró, rendező)
• 1963 Nyáron egyszerű (rendező, forgatókönyvíró)
• 1960 "Útinapló" (rendező, forgatókönyvíró)

Közreműködőként

• 2003 Lili tv-sorozat (forgatókönyvíró)
• 1991 Magyar rekviem (producer)
• 1977 Egy erkölcsös éjszaka (forgatókönyvíró)
• 1972 Macskajáték (forgatókönyvíró, dramaturg)
• 1971 Szerelem (forgatókönyvíró, dramaturg)
• 1969 Isten hozta, őrnagy úr! (dramaturg)
• 1969 Virágvasárnap (forgatókönyvíró)
• 1964 Nyáron egyszerű (forgatókönyvíró)
• 1961 Két félidő a pokolban (forgatókönyvíró)
• 1961 Megszállottak (dramaturg)
• 1961 Katonazene (forgatókönyvíró)
• 1960 Fűre lépni szabad (forgatókönyvíró)
• 1959 Merénylet (forgatókönyvíró)
• 1959 Gyalog a mennyországba (forgatókönyvíró)
• 1958 Ház a sziklák alatt (dramaturg)
• 1958 Édes Anna (forgatókönyvíró)
• 1956 Mese a 12 találatról (forgatókönyvíró)
• 1955 Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (dramaturg)
• 1955 A 9-es kórterem (dramaturg)
• 1954 Fel a fejjel (forgatókönyvíró)
• 1954 Liliomfi (dramaturg)
• 1954 Simon Menyhért születése (dramaturg)
• 1953 Ifjú szívvel (forgatókönyvíró)
• 1953 A harag napja (dramaturg)
• 1952 Erkel (dramaturg)
• 1952 Nyugati övezet TV-film (forgatókönyvíró)
• 1951 Déryné (forgatókönyvíró)
• 1949 Szabóné (forgatókönyvíró)

Szereplőként

• 2002 A tanú én vagyok (szereplő)
• 1982 Történetek a magyar filmről (színész)

Könyvei

Bacsó Péter és a stáb tagjai a Forró vizet a kopaszra című film forgatásakor (1972)

Avar István színművész (balra), Bacsó Péter rendező (sállal) és Zsombolyai János operatőr (jobbra) a Harmadik nekifutás című film forgatásán

• Édes Anna. Magyar film. Dialóglista; Kosztolányi Dezső regénye nyomán írta Bacsó Péter, rend. Fábri Zoltán; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1958
• Jelenidő; Szépirodalmi, Bp., 1975; Bacsó Péter–Zimre Péterː Jelenidő; rend. Bacsó Péter, bev. Rényi Péter / Bacsó Péter–Konrád Györgyː Kitörés / Bacsó Péter–Zimre Péterː Harmadik nekifutás ISBN 963150381X
• Áramütés. Bacsó Péter filmje; szerk., interjúk Újhelyi János; Magvető, Bp., 1979 (Ötlettől a filmig) ISBN 9632709942
• A tanú; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta Regénytár) ISBN 9632709616
• Krunski svedok. Roman (A tanú); szerbre ford. Radoszlav Miroszavljev; Narodna knjiga, Beograd, 1984
• Megint tanú. Filmregény, 1992 – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1992) ISBN 9637955984
• A Tanú. Filmregény, 1969; 3. bőv. kiad.; Pelikán–Pannon, Bp., 1992
• Csendes kiáltás. Bacsó Péter beszélgetései Jancsó Miklóssal; Pelikán, Bp., 1994
• A tanú / Megint tanú – Társszerző: Fábry Sándor (Pelikán Kiadó, 1995) ISBN 9638095237
• 3 tanú / A Tanú / Megint Tanú / Te rongyos élet...!; karikatúrák Lehoczky Károly; Kossuth, Bp., 2001 ISBN 9630942550
• Hamvadó cigarettavég. Filmregény (CD-melléklettel) (Kossuth Kiadó, 2003) ISBN 9630944227

Díjai

• Balázs Béla-díj (1968)
• Érdemes művész (1972)
• SZOT-díj (1973)
• Kiváló művész (1983)
• Kossuth-díj (1985)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
• Magyar Mozgókép Mestere (2004)
• Budapest díszpolgára (2006)
• Hazám-díj (2008)
• a Magyar Filmszemle életműdíja (2009)