március 2. – Horthy Miklós kormányzó fogadja Gömbös Gyula miniszterelnököt, aki benyújtja lemondását. (A kormányzó ismét Gömböst bízza meg az új kormány megalakításával, és kezébe adja a házfeloszlató legfelsőbb kéziratot, egyben elfogadja az új kormánylistát is.)[3]
március 4. – Gömbös Gyula átalakítja kormányát.[3] (A kabinét korábbi összetételéhez képest csak két miniszteri poszton történik változás, a kereskedelemügyi és a belügyi tárca élén, Bornemisza Géza és Kozma Miklós személyében.)[1]
április 4. – Angol-francia külügyminiszteri megbeszélések Prágában a német háborús előkészületekről.[4]
április 23. – Lengyelországban elfogadják a demokratikus márciusi alkotmányt felváltó, új, ún. áprilisi alkotmányt. (Ez korlátozza a nemzetgyűlés és a szenátus szerepét, növeli a köztársasági elnök hatalmát, aki ezentúl tetteiért egyedül „Isten és a történelem előtt” felelős. Piłsudski hatalma a hadsereg erején nyugszik.)[5]
április 30. – A szudétanémet front nevet változtat, új neve Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei – SdP).[4]
Aláírják a csehszlovák-szovjet szövetségi szerződést. (A kölcsönös segítség kötelezettsége akkor lép életbe, ha a támadás áldozatának Franciaország is segítségére siet.)[4]
Jugoszláv parlamenti választások, amely a kormánypárt győzelmével zárul.[2]
május 19. – A csehszlovákiai parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot a Szudétanémet Párt szerzi meg (15,2%). A cseh pártok közül az agrárpárt a szavazatok 14,3%-át, a szociáldemokraták 12,6%-ot, a kommunisták 10,3%-ot szereznek. A magyar pártok kilenc mandátumhoz jutnak.[4]
június 4. – Csehszlovákiában az agrárpárti Jan Malypetr alakít újra kormányt.[4]
június 28. – A német törvényhozás elfogadja a birodalmi büntető törvénykönyv büntetőtörvény-kiegészítését, amely szeptember 1-jén lép életbe. (A kiegészítés alapvetően a férfiak közötti fajtalanságra helyezi a hangsúlyt.)[6]
augusztus 1. – A Kereskedelemügyi Minisztérium átalakításával létrejön a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, valamint az Iparügyi Minisztérium. (Az iparügyi tárca élére a korábbi kereskedelemügyi miniszter, Bornemisza Géza került, azonban a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca vezetésével is őt bízta meg Gömbös szeptember 2-áig, ideiglenesen.)[7][8]
szeptember 8. – A lengyel nemzetgyűlési választásokon a választásra jogosultak mindössze 46,5%-a vesz részt, sőt, a szavazatok egynegyede érvénytelen. (A győzelmet a Kormányt Támogató Pártonkívüliek Blokkja szerzi meg, mely a választások után feloszlik.)[5]
szeptember 15. – A német parlament megszavazza az ún. „nürnbergi faji törvényeket”. (A német vér és a német becsület védelméért hozott törvény megtiltja a házasságkötést és a házasságon kívüli nemi kapcsolatot zsidók és nem zsidók között; míg az állampolgársági törvény kimondja, hogy csak német vagy rokon vérből származók lehetnek teljes jogú birodalmi állampolgár.)[9]
november 14. – Németországban törvényben mondják ki, miszerint zsidó származású az, aki legalább három, tisztán zsidó nagyszülőtől származik; „keverék” pedig az, aki legalább két, tisztán zsidó nagyszülőtől származik és a törvény kibocsátásakor zsidó vallásközösséghez tartozott vagy zsidóval házasságban élt. (Így megalkották az „árja”, a „tiszta zsidó”, az „1.fokú keverék” és a „2.fokú keverék” kategóriákat.)[9]
december 18. – A csehszlovák nemzetgyűlésben – 340 szavazattal – Edvard Benešt választják köztársasági elnökké. (A magyar képviselők egy kivétellel szintén rászavaznak.)[10]
december 31. – Németországban az állami hivatalokból eltávolítják a zsidó származásúakat.[13]
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Grau, Günter: Homoszexualitás a Harmadik Birodalomban. A diszkrimináció és az üldözés dokumentumai. Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 101. oldal, ISBN9633891140
Réti Balázs: A brit haditengerészet és az olasz-etióp háború a korabeli magyar levéltári források tükrében. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 4. sz., 1029. p. – 2005. december
Naptárlapok. Egy elátkozott szabadalom. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évf., 5. sz., 11-12. p. – 2015. május
↑Baló–Lipovecz:Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92.Ráció Kiadó Kft., [Budapest](1992)
↑Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004.5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest(2004). ISBN 963 05 8106 X