Karinthy Frigyes

(1887–1938) magyar író, költő, műfordító, kritikus, humorista, előadóművész From Wikipedia, the free encyclopedia

Karinthy Frigyes
Remove ads

Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25.[8][9] – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc édesapja.

Gyors adatok
Remove ads
Thumb
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt
Thumb
Emléktáblája egykori iskolája falán
Remove ads

Élete

Édesapja Karinthi József (1846–1921)[10] művelt, zsidó származású[11] tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[12][13] 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért ki[14] feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887), Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892).[13] Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895)[15] halála után[16] az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[17][18]

1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[19] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával.[20] Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt.[21]

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben halt meg. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései („magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Remove ads

Munkássága

Thumb
Ifj. Szlávics László: Karinthy Frigyes-portré (Budapest, Karinthy Színház)

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.[22][23]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[24]

Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör,[25] majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.[26][27] Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.[28]

Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”[29][30] Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.[31][32][33]

Remove ads

Művei

Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.[34]

1919-ig

  • Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901
  • Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902
  • Pesti mókák; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár)
  • Esik a hó. Novellák; Nyugat, Budapest, 1912 Online
  • Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1912 (Modern könyvtár)
  • Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár)
  • Görbe tükör; Athenaeum, Budapest, 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára)
  • Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913
  • Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
  • Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Budapest, 1914 (Modern könyvtár)
  • Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
  • Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Budapest, 1915 (Modern könyvtár)
  • Két hajó. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1915
  • A repülő ember. A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta arcképével; Athenaeum, Budapest, 1915 (Modern könyvtár)
  • Aki utoljára nevet; Galantai, Budapest, 1916 (Galantai könyvtár)
  • Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár)
  • Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Budapest, 1916
  • Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Budapest, 1916
  • Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Budapest, 1916
  • Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Budapest, 1916
  • Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Budapest, 1917
  • Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1917 (Magyar könyvtár)
  • A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Budapest, 1918 (Modern könyvtár)
  • Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Budapest, 1918 (Tábori levél)
  • Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918
  • Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Budapest, 1918
  • Gyilkosok. Novellák; Dick, Budapest, 1919

1920–1938

Thumb
Mennyei riport c. regényének 1937-es Nova Irodalmi Intézetes kiadásának borítója
  • Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Budapest, 192? (Tréfás könyvek)
  • Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és színházakról; Kultúra, Budapest, 192? (Tréfás könyvek)
  • Kolombuc tojása; Kultúra, Budapest, 1920 (Tréfás könyvek)
  • Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Budapest, 1921
  • Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Budapest, 1921 (Színházi könyvtár)
  • Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Budapest, 1921
  • Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1921
  • Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921 Online
  • Capillária. Regény; Kultúra, Budapest, 1921 (Magyar regényírók) Online
  • Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Budapest, 1922
  • Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
  • Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922
  • Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Budapest, 1923
  • Kötéltánc. Regény; Dick, Budapest, 1923 (A mi íróink)
  • Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Budapest, 1923
  • Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Budapest, 1923
  • Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Budapest, 1924
  • Egy tucat kabaré; Tolnai, Budapest, 1924 (Tolnai regénytára)
  • Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei)
  • Panoráma; Grill, Budapest, 1926
  • „Ki kérdezett…?”. Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner, Budapest, 1926
  • Írta … Színházi karikatúrák; Kultúra, Budapest, 1926
  • Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Budapest, 1927
  • Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Budapest, 1927
  • A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Budapest, 1927 (Magyar könyvtár)
  • Heuréka; Singer-Wolfner, Budapest, 1927
  • Színház; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Új görbe tükör; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Budapest, 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Budapest, 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)
  • Minden másképpen van. Ötvenkét vasárnap; Athenaeum, Budapest, 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Két hajó; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Budapest, 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Nem mondhatom el senkinek. Karinthy Frigyes versei; Athenaeum, Budapest, 1930
  • Vendéget látni, vendégnek lenni… Gundel Károly tanácsaival; Cserépfalvi, Budapest, 1933
  • Hasműtét. Novellák; Athenaeum, Budapest, 1933
  • Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem; rajz Berény Róbert; Révai Ny., Budapest, 1933
  • Még mindig így írtok ti. Karinthy Frigyes új karikatúrái; előszó Kosztolányi Dezső; Nyugat, Budapest, 1934
  • 100 új humoreszk; Nyugat, Budapest, 1934
  • Barabbás; Hungária Ny., Budapest, 1935 (Hungária Könyvek)
  • Nevető betegek; Athenaeum, Budapest, 1936
  • Mennyei riport; Nova, Budapest, 1937
  • Utazás a koponyám körül; Athenaeum, Budapest, 1937
  • Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (Szép könyvek)
  • Üzenet palackban; Cserépfalvi, Budapest, 1938
  • Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Budapest, 1938

1939–1989

  • Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Budapest, 1946
  • Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Budapest, 1946
  • Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. legújabb kiad.; Új Idők, Budapest, 1947
  • Martinovics; a könyvdíszeket Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Budapest, 1947
  • A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1951 (Színpadunk)
  • Cirkusz. Válogatott írások, 1–2.; vál., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil, sajtó alá rend., utószó Vajda Miklós; Szépirodalmi, Budapest, 1956
  • A lélek arca. Összegyűjtött novellák, 1–2.; szerk. Abody Béla, Szalay Károly, utószó Abody Béla; Magvető, Budapest, 1957
  • Számadás a tálentomról; összeáll., bev. Abody Béla; Magvető, Budapest, 1957
  • Hőköm-Színház, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Kellér Andor; Szépirodalmi, Budapest, 1957
  • Az egész város beszéli. Karcolatok, 1–4.; összegyűjt., utószó Abody Béla; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Méné tekel...; terv. Szántó Tibor, ill. Würtz Ádám; s. n., Budapest, 1959
  • Karinthy Frigyes válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Kardos László; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
  • Az író becsülete. Válogatott írások; vál., utószó [Erdős Magda, ill. Kondor Béla; Magyar Helikon, Budapest, 1962 (Új Elzevir könyvtár)
  • Naplóm, életem; vál., bev. Szalay Károly; Magvető, Budapest, 1964
  • Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek; összegyűjt., utószó, jegyz. Szalay Károly; Szépirodalmi, Budapest, 1964
  • Miniatűrök; összeáll., bev. Szalay Károly; Gondolat, Budapest, 1966
  • Följelentem az emberiséget, 1–2.; vál., szerk., bev. Domokos Mátyás; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések; utószó Ladik János, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1969 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Heuréka. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Nem mondhatom el senkinek. Versek; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1977 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Új Iliász; ill. Dános Judit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1978
  • Jelbeszéd. Novellák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1978 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Így írtok ti. Paródiák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1979 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei) ISBN 963 15 0477 8 életmű; ISBN 963 15 1243 6 1. kötet ISBN 963 15 1244 4 2. kötet
  • Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, 1–2.; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1980 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Idomított világ, 1–2.; vál., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Szavak pergőtüzében; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Budapest, 1984 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Gyermekkori naplók. 1898–1899, 1899–1900, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Szalay Károly; Helikon, Budapest, 1987 + hanglemez
  • Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyodaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Budapest, 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)

1990–

  • Kísértetek és szellemek. Válogatás az író kötetben még nem publikált műveiből; gyűjt., vál. Urbán V. László; Pannon, Budapest, 1992
  • Felvesznek a csecsemőklinikára. Kötetben eddig meg nem jelent írások; sajtó alá rend. Urbán V. László; Editorg, Budapest, 1992
  • Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem publikált írásaiból; vál., szerk. Urbán V. László; Aqua, Budapest, 1992
  • A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek; vál. Végvári Judit; Gulliver, Budapest, 1992 (Szamárfüles könyvek)
  • Ekmekstek; szerk., utószó Urbán V. László; Hunga-print, Budapest, 1993 (Filléres füzetek)
  • Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek, cikkek; gyűjt., vál. utószó Ungvári Tamás, szerk., szöveggond. Kaiser László; Talentum, Budapest, 1994
  • Összegyűjtött versek; utószó Halász Lajos; Nippon, Budapest, 1996
  • Margó. Karinthy a margón; Karinthy Frigyes gyerekkori rajzaival; Ab Ovo, Budapest, 1996
  • A gép hazudik. Írások a filmről; vál., szerk. Nagy Csaba; Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány, Zsámbék, 1996
  • A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; Noran, Budapest, 1997
  • Minden másképp van. Karinthy Frigyes füveskönyve; vál., összeáll. Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2009
  • Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; szerk., előszó Nagy Edit; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Budapest, 2010
  • A negyedik halmazállapot. Tudományos-fantasztikus írások; vál., szerk. ifj. Veress István; Arión, Budapest, 2011
  • Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; vál., szerk., bev. Nagy Edit; 2. bőv., átdolg. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Budapest, 2011 (Madách könyvtár)
  • Az ezerarcu lélek és Telma Titusz kiáltványa egy kötetben; tan. Bacsó Beáta; Sáránszki, Sajóvelezd, 2011
  • „Új lélektan”. Pszichoanalitikus írások; vál., szerk., utószó Hárs György Péter; Múlt és Jövő, Budapest, 2013 (Nepes. Múlt és Jövő pszichológia)
  • A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; 2. bőv., jav. kiad.; kieg. Bíró-Balogh Tamás; Noran Libro, Budapest, 2016
  • Karinthy Frigyes összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Kőrizs Imre, utószó Keresztesi József, Magvető, Budapest, 2017

Társszerzőkkel

  • Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Budapest, 1918 (Vidám könyvtár)
  • Karinthy Frigyes–Szini Gyula–Tábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Karinthy Frigyes–Emőd Tamás: A vándor katona. Ünnepi történet; Athenaeum, Budapest, 1920 (Modern könyvtár)
  • Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről!; többekkel; Magyar Polgári Blokk, Budapest, 1932
  • Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma; huszonkét betűre versbe szedte Karinthy Frigyes; Sacelláry, Budapest, 1921
  • Karinthy Frigyes–Szinnai Tivadar–Kovács György: Az ezerarcú író. Tanulmányok H. G. Wells-ről; Pantheon, Budapest, 1927
  • Herczeg Ferenc–Karinthy Frigyes–Sebestyén Károly: Móra Ferenc emlékezete. 1879–1934. Móra Ferenc válogatott elbeszélései; Móra Emlékbizottság, Budapest, 1934
Remove ads

Művei alapján készült filmek

Thumb
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Fiumei úti sírkert 41-1-35, Borsos Miklós alkotása
Remove ads

Hangoskönyv formában megjelent művei

  • A cirkusz – Lógok a szeren – Üzenet a palackban és más novellák (2014)[35][36]
  • Az emberke tragédiája és más íráskák (2006)[37]
  • Így írtok ti (LP, 1983)[38]
  • Tanár úr kérem és más írások (2017)[37]
  • Utazás a koponyám körül (2016)[36]

Műfordításai

Thumb
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei úti sírkert)
Remove ads

Származása

Karinthy Frigyes felmenői
(Forrás: Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai
Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 107. évfolyam, 4-5. szám, 535-544. oldal)
Karinthy Frigyes
(Budapest, 1887. jún. 25. – Siófok, 1938. aug. 29.)
író, költő, műfordító, ev.		 Apja:
Karinthi József
(szül. Kohn József, Pápa, 1846. márc. 28. – Budapest, 1921. nov. 1.)
tisztviselő, eredetileg izr., 1886. jan 3-tól ev.		 Apai nagyapja:
Kohn Lipót
(? – Pápa, 1880. ápr. 18.)
órás, izr.		 Apai nagyapai dédapja:
n. a.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Glück Mária
(? – Pápa, 1892. jan. 27.) izr.		 Apai nagyanyai dédapja:
n. a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Anyja:
Engel Karolina
(Pest, 1851. aug. 13. – Budapest, 1895. jan. 26.)
eredetileg izr., 1886. jan. 3-tól ev.[39]		 Anyai nagyapja:
Engel Dávid
(? – Budapest, 1883. márc. 28.)
magánzó, izr.		 Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Sternberg Katalin
(? – Budapest, 1888. aug. 16.)
izr.		 Anyai nagyanyai dédapja:
n. a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Remove ads

Jegyzetek

Loading content...

Források

További információk

Loading content...

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads