Mándy Iván

Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

Mándy Iván
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született	1918. december 23.[1][2][3][4] Budapest
Elhunyt	1995. október 6. (76 évesen)[1][2][3][4] Budapest[5]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író forgatókönyvíró újságíró gyermekkönyvíró
Kitüntetései	Baumgarten-díj (1948) József Attila-díj (1969) Déry Tibor-díj (1985) Kossuth-díj (1988) Budapest díszpolgára (1992) Márai Sándor-díj (1996)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-39)
Mándy Iván aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A Madách Gimnáziumban tanult, de az utolsó osztályból kimaradt, és nem érettségizett le. Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A második világháború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott.

1949–55 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, és amikor „felkérték”, vidéki filmklubok bevezetőit tartotta, vagy irodalmi előadásokat kórházakban, nőgyűléseken, iskolákban, de akár az állatkertben is.

A Népművészeti Intézet munkatársaként lektori véleményeket írt, kéziratokat javított, szerkesztett. Eltávolítása után, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett. 1967-ben megnősült. 1989-től a Holmi szerkesztője, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja lett, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét vállalta el.

Prózája

Mándy Iván sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-39 (Varga Géza Ferenc szobrász műve)

Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és a Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Első önéletrajzi ihletésű regényeiben (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948) a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve, impresszionista képekben jelenik meg. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális, illetve az abszurd felé. Az 1950-es és az 1960-as évek regényeiben a jellegzetes figurák új árnyalatokkal gazdagodtak, és mítosszá kerekedtek. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a „Mándy-univerzumot”.

Az 1950-es években hallgatásra ítélt író rögzítette a félelem és rettegés éveinek nyomasztó hangulatú mindennapjait (Fabulya feleségei, 1959; Előadók, társszerzők, 1970). Írásaiban nőtt a fantasztikus, irreális mozzanatok és a képzelet szerepe. Gyakran jelenik meg formateremtőként az álom is (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977).

Az 1960-as években az író új tájékozódását jelezték a Vera-novellák, középpontjukban egy fiatal lánnyal, a beatnemzedék jellegzetes képviselőjével (Mi van Verával?, 1970). Az 1970-es évek végétől figyelme a tárgyak, a dolgok felé fordult. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongását, magányát szólaltatta meg. Magányos hőseinek groteszk, mégis hősi küzdelme a valósággal a hűség és a részvét erkölcsi parancsára figyelmeztet.

Gyermekkönyvei is klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956–68). A novella megújítója, az idő- és térviszonyokat az elbeszélésben felszabadította a hagyományos ábrázolás kötelmei alól, részben a film módszereit (vágások, áttűnések), részben a lírai ábrázolás eszközeit használta az epikában (képek). A Csutak és a szürke ló című regényt 1959-ben írta, ebből 1961-ben azonos címmel film is készült.

Művei

Életében megjelent kötetei

• A csőszház. Kisregény; Egyetemi Ny., Bp., 1943 (Diárium könyvtár)
• Az enyedi diák. Ifjúsági regény; Forrás Ny., Bp., 1944
• Francia kulcs; Új Idők, Bp., 1948 (A világirodalom dekameronja)
• A huszonegyedik utca. Regény; Új Idők, Bp., 1948
• Vendégek a Palackban. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1949
• Műsorfüzet / Ságodi József: Számonkérés / Thury Zoltán–Mándy Iván: Az özvegy javára. Jelenetek az üzemi kulturcsoportok részére; Művelt Nép, Bp., 1952
• Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei; Ifjúsági, Bp., 1955
• Csutak és a többiek. Vígjáték; Népszava, Bp., 1956 (Színjátszók könyvtára)
• Csutak a színre lép. Regény; Móra, Bp., 1957
• Idegen szobák; Magvető, Bp., 1957
• Árusok komédiája; in: Három egyfelvonásos; Bibliotheca, Bp., 1958 (Játékszín)
• Csutak és a szürke ló. Regény; Móra, Bp., 1959
• Fabulya feleségei; Magvető, Bp., 1959 (Magvető kiskönyvtár)
• 'Mélyvíz (musical), 1960
• Csutak a mikrofon előtt. Regény; Móra, Bp., 1961
• A pálya szélén; Magvető, Bp., 1963
• A locsolókocsi; Magvető, Bp., 1965
• Robin Hood. Regény; Móra, Bp., 1965 (Delfin könyvek)
• Az ördög konyhája; Magvető, Bp., 1965
• Séta a ház körül; Magvető, Bp., 1966
• Régi idők mozija; fotógrafika Murányi István; Magvető, Bp., 1967
• Csutak és Gyáva Dezső. Regény; Móra, Bp., 1968
• Egyérintő. Válogatott novellák; Magvető, Bp., 1969
• Mi van Verával?; Magvető, Bp., 1970
• Előadók, társszerzők. 1950–52; Magvető, Bp., 1970
• Egy ember álma; Magvető, Bp., 1971
• Mi az, öreg?; Magvető, Bp., 1972
• Tribünök árnyéka; Magvető, Bp., 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
• Fél hat felé; Magvető, Bp., 1974
• Zsámboky mozija. A családtag; Magvető, Bp., 1975
• Álom a színházról; Magvető, Bp., 1977
• Lány az uszodából; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1977 (30 év)
• Arnold, a bálnavadász; Móra, Bp., 1977
• A trafik; Magvető, Bp., 1979 (Rakéta regénytár)
• Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje; szerk. Hámori András; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
• A bútorok; Magvető, Bp., 1980 (Rakéta regénytár)
• Tájak, az én tájaim; Magvető, Bp., 1981
• Ha köztünk vagy, Holman Endre. Hangjátékok; Magvető, Bp., 1981
• A villamos; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár) ISBN 963 271 390 7
• Átkelés; Magvető, Bp., 1983
• Mit akarhat egy író?; vál., utószó Lengyel Balázs; Móra, Bp., 1983 (Diákkönyvtár)
• Strandok, uszodák; Magvető, Bp., 1984 (Rakéta regénytár)
• Magukra maradtak; Magvető, Bp., 1986 (Rakéta regénytár)
• Önéletrajz. Novellák, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1989
• Huzatban; Magvető, Bp., 1992
• Tépett füzetlapok. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Századvég, Bp., 1992 (Literatura)
• A pálya szélén; utószó Tarján Tamás; Magyar Hírlap–Maecenas, Bp., 1993 (Heti klasszikusok)
• Budapesti legendák; Városháza, Bp., 1994 (Az én Budapestem)

Posztumusz

• Harminc novella. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest–Nagyvárad, 1995 (Örökségünk)
• A légyvadász. Novellák; sajtó alá rend., szerk. Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 1996 (Osiris könyvtár Irodalom)
• A pálya elején. Az első novellák, 1942–1944; utószó Rónay László; Új Ember, Budapest, 1998
• Francia kulcs / A huszonegyedik utca; Holnap, Budapest, 2000 (Mándy Iván művei)
• Novellák 1-3.; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2003 (Mándy Iván művei)
• Boldog békeidők. Képes üdvözlőkártyák, 1890–1914; előszó Mándy Iván, képaláírások, utószó Gyökér István, szerk. Rappai Zsuzsa; Corvina, Bp., 2004.
• Elbeszélések, kisregények; összeáll., szöveggond. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2004 (Mándy Iván művei)
• Regények; összeáll. Kiss Bori, Pádár Eszter; Palatinus, Bp., 2005 (Mándy Iván művei)
• Hangjátékok; szöveggond. Ugrin Aranka, szerk., utószó Kopányi György; Palatinus, Bp., 2007 (Mándy Iván művei)
• Drámák; Palatinus, Budapest, 2008 (Mándy Iván művei)
• Ma este Gizi énekel. Novellák és karcolatok; összegyűjt., sajtó alá rend., előszó Urbán László; Argumentum, Bp., 2013
• Mándy Iván válogatott levelezése; szerk., jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
• Ciklon. Válogatott novellák; szerk., tan. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
• "Szeretve tisztelt főcsatár". Mándy Iván válogatott levelezése; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Darvasi Ferenc; Magvető, Bp., 2018
• Sándor Pál: Régi idők focija. Mándy Iván A pálya szélén című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)

Mándy Iván művei (1984–1993)

Mándy Iván művei; Magvető, Bp., 1984–1993

• Lélegzetvétel nélkül; 1984
• Francia kulcs / A huszonegyedik utca / A pálya szélén. Regények; 1985
• Mi az, öreg? / Zsámboky mozija / Régi idők mozija; 1986
• Előadók, társszerzők / Mi van Verával? / Arnold, a bálnavadász; 1987
• Egy ember álma / Álom a színházról / A locsolókocsi; 1988
• A csőszház / Egy festő ifjúsága / Séta a ház körül / Ha köztünk vagy, Holman Endre; 1990
• Csutak színre lép / Csutak és a szürke ló / Csutak a mikrofon előtt / Csutak és Gyáva Dezső; 1993

Filmjei

Forgatókönyvíróként

• Csutak és a szürke ló Kézdi-Kovács Zsolttal (1962)
• Ketten haltak meg (1966)
• 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
• Sziget a szárazföldön (1968)
• Lányarcok tükörben (1972)
• Régi idők focija (1973)
• A locsolókocsi (1974)
• Csutak a mikrofon előtt (1977)
• Szabadíts meg a gonosztól (1979)

Színészként

• Találkozás (1963)
• Szerelmesfilm (1970)
• Tűzoltó utca 25. (1973)

Díjai, elismerései

• Baumgarten-díj (1948)
• József Attila-díj (1969)
• Déry Tibor-díj (1985)
• Kossuth-díj (1988)
• Getz Corporation-díj (1991)
• Robert A. Pritzker magyar nyelvű életműdíja (1991)
• Budapest díszpolgára (1992)
• Az Év Könyve jutalom (1992)
• A Soros Alapítvány életműdíja (1992)
• Márai Sándor-díj (1996)

Származása

Mándy Iván családfája

Mándy Iván (Budapest, 1918. dec. 23.– Budapest, 1995. okt. 6.)	Apja: Mándy Gyula[6] (Dunaföldvár, 1889. okt. 23. – ?) hírlapíró	Apai nagyapja: Mándy Lajos[7] (Mánd, 1859. febr. 15.– Budapest, 1921. dec. 8.) posta- és távirda-főfelügyelő	Apai nagyapai dédapja: Mándy György
			Apai nagyapai dédanyja: Tarpai Borbála
		Apai nagyanyja: Reitter Celesztin[8] (Dunaföldvár, 1864. febr. 6.– Budapest, 1914. okt. 11.)	Apai nagyanyai dédapja: Reitter József
			Apai nagyanyai dédanyja: Erneszt Zsuzsanna
	Anyja: Alfay Ilona Mária (Tasnád, 1891. júl. 28.– Budapest, 1964. dec. 27.)	Anyai nagyapja: dr. Alfay Zoltán Jenő[9][10] (Tasnád, 1862. jan. 8.– Budapest, 1920. ápr. 2.) posta- és távirda-főigazgató	Anyai nagyapai dédapja: Alfai Sámuel
			Anyai nagyapai dédanyja: Balogh Anna
		Anyai nagyanyja: Koncz Karolina (Cegléd, 1870. szept. 7. – ?)	Anyai nagyanyai dédapja: Koncz István
			Anyai nagyanyai dédanyja: Kiss Lídia

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
2. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Brockhaus (német nyelven)
4. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
5. Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
6. Mándy Gyula és Alfay Ilona házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 249/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
7. Mándy Lajos halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 3748/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
8. Reitter Celesztin halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1726/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
9. Alfay Zoltán és Koncz Karolina házassági bejegyzése a ceglédi ref. házassági akv. 40/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)
10. Alfay Zoltán halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 781/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 4.)

Ajánlott irodalom

• Mándy Iván 75 éves. Ajánló bibliográfia gyerekeknek; összeáll. Nagy Zoltánné; Megyei Könyvtár, Debrecen, 1993
• Erdődy Edit: Mándy Iván. (Kortársaink). Budapest, Balassi, 1992, 111 p.
• Domokos Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Budapest, Nap, 1997, 342 p.
• Holmi, 1996/4. (Mándy-emlékszám)
• Hózsa Éva: A novella új neve, Fórum Könyvkiadó, 2003.
• Mándy és a kísértetek, in: Balassa Péter: Észjárások és formák, Budapest, Tankönyvkiadó
• Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje (ötlettől a filmig). Budapest, Magvető, 1980
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Hózsa Éva: A novella új neve. Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése; Forum, Újvidék, 2003
• Sághy Miklós: A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2009 (Tiszatáj könyvek)
• Darvasi Ferenc: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról; Corvina, Bp., 2015

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mándy Iván témában.

• Mándy Iván profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Mándy Iván szemüvege

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap