(1918–1995) magyar író, forgatókönyvíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.
Mándy Iván | |
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | 1918. december 23.[1][2][3][4] Budapest |
Elhunyt | 1995. október 6. (76 évesen)[1][2][3][4] Budapest[5] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-39) |
Mándy Iván aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mándy Iván témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Madách Gimnáziumban tanult, de az utolsó osztályból kimaradt, és nem érettségizett le. Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A második világháború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott.
1949–55 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, és amikor „felkérték”, vidéki filmklubok bevezetőit tartotta, vagy irodalmi előadásokat kórházakban, nőgyűléseken, iskolákban, de akár az állatkertben is.
A Népművészeti Intézet munkatársaként lektori véleményeket írt, kéziratokat javított, szerkesztett. Eltávolítása után, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett. 1967-ben megnősült. 1989-től a Holmi szerkesztője, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja lett, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét vállalta el.
Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és a Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Első önéletrajzi ihletésű regényeiben (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948) a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve, impresszionista képekben jelenik meg. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális, illetve az abszurd felé. Az 1950-es és az 1960-as évek regényeiben a jellegzetes figurák új árnyalatokkal gazdagodtak, és mítosszá kerekedtek. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a „Mándy-univerzumot”.
Az 1950-es években hallgatásra ítélt író rögzítette a félelem és rettegés éveinek nyomasztó hangulatú mindennapjait (Fabulya feleségei, 1959; Előadók, társszerzők, 1970). Írásaiban nőtt a fantasztikus, irreális mozzanatok és a képzelet szerepe. Gyakran jelenik meg formateremtőként az álom is (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977).
Az 1960-as években az író új tájékozódását jelezték a Vera-novellák, középpontjukban egy fiatal lánnyal, a beatnemzedék jellegzetes képviselőjével (Mi van Verával?, 1970). Az 1970-es évek végétől figyelme a tárgyak, a dolgok felé fordult. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongását, magányát szólaltatta meg. Magányos hőseinek groteszk, mégis hősi küzdelme a valósággal a hűség és a részvét erkölcsi parancsára figyelmeztet.
Gyermekkönyvei is klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956–68). A novella megújítója, az idő- és térviszonyokat az elbeszélésben felszabadította a hagyományos ábrázolás kötelmei alól, részben a film módszereit (vágások, áttűnések), részben a lírai ábrázolás eszközeit használta az epikában (képek). A Csutak és a szürke ló című regényt 1959-ben írta, ebből 1961-ben azonos címmel film is készült.
Mándy Iván művei; Magvető, Bp., 1984–1993
Mándy Iván (Budapest, 1918. dec. 23.– Budapest, 1995. okt. 6.) |
Apja: Mándy Gyula[6] (Dunaföldvár, 1889. okt. 23. – ?) hírlapíró |
Apai nagyapja: Mándy Lajos[7] (Mánd, 1859. febr. 15.– Budapest, 1921. dec. 8.) posta- és távirda-főfelügyelő |
Apai nagyapai dédapja: Mándy György |
Apai nagyapai dédanyja: Tarpai Borbála | |||
Apai nagyanyja: Reitter Celesztin[8] (Dunaföldvár, 1864. febr. 6.– Budapest, 1914. okt. 11.) |
Apai nagyanyai dédapja: Reitter József | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Erneszt Zsuzsanna | |||
Anyja: Alfay Ilona Mária (Tasnád, 1891. júl. 28.– Budapest, 1964. dec. 27.) |
Anyai nagyapja: dr. Alfay Zoltán Jenő[9][10] (Tasnád, 1862. jan. 8.– Budapest, 1920. ápr. 2.) posta- és távirda-főigazgató |
Anyai nagyapai dédapja: Alfai Sámuel | |
Anyai nagyapai dédanyja: Balogh Anna | |||
Anyai nagyanyja: Koncz Karolina (Cegléd, 1870. szept. 7. – ?) |
Anyai nagyanyai dédapja: Koncz István | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Kiss Lídia |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.