Mánd

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Mándmap

Mánd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Gyors adatok
Mánd
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterNagy Norbert (független)[1]
Irányítószám4942
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség270 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 37′
Thumb
Mánd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mánd témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

A vármegye keleti részén fekszik, Fehérgyarmattól keletre.

Szomszédai: észak felől Kömörő, északkelet felől Fülesd, délkelet felől Nemesborzova, dél felől Nagyszekeres, nyugat felől pedig Penyige. Kelet felől Kisszekereshez tartozó külterületekkel határos, de maga a település távolabb esik tőle, dél-délkeleti irányban.

A legközelebbi szomszédja Nemesborzova, mely légvonalban kevesebb, mint 2, közúton körülbelül 3 kilométerre fekszik. Penyige 3,5, Fülesd 6 kilométer távolságra található, a legközelebbi város pedig a 7,5 kilométerre fekvő Fehérgyarmat.

Megközelítése

A település északi részén áthalad a 491-es főút, ezért ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Fehérgyarmat és az ország távolabbi részei, illetve Tiszabecs felől is. Főutcája a 491-estől Rozsályig húzódó 4132-es út, az köti össze a tőle keletebbre fekvő környező településekkel.

Déli határszélén húzódik a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal egy szakasza, de megállási pontja ott nincs; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Penyige vasútállomás, közúton körülbelül 4 kilométerre nyugatra.

Története

Mánd nevét az oklevelek 1345-ben említik először, ekkor a Mándy család tulajdona volt. 1528-ban János király[forrás?] Almássy Ádámnak, Mándy Ambrusnak, Benedeknek, Bernáthnak, Györgynek, és Jánosnak; Márton Gergelynek és Albertnek, Mándy Csányi Istvánnak, Csompáz Györgynek, Mándy Szabó Péternek, Uray Simonnak és Chéke Andrásnak új királyi adománylevelet ad mándi birtokaikra.

Mánd település a fent említett családok és örököseik birtokában maradt egészen a XVII. század végéig.

1755-ben Mándy János, Márton Miklós és István Csepelyi Miklós, János Mihály, Ferenc, László, és Albert és Balla István ismét új adományt kapott birtokaikra. Mellettük még a Kovács, Nagy, Lóránth, Tyukody, Fábián, Dancs családok voltak benne birtokosok.

A 19. század első felében az Ari, Csepelyi, Márton, Farkas, Fábián, Józsa, és Vállyi családok s földesurai.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1991: Nagy Gusztáv (független)[3][4]
  • 1992–1994: Szabó Ferenc (független)[5]
  • 1994–1998: Varga Lajos (MSZP)[6][7]
  • 1998–2002: Varga Lajos (MSZP)[8][9]
  • 2002–2006: Varga Lajos (MSZP)[10][11]
  • 2006–2010: Varga Lajos (MSZP)[12][13]
  • 2010–2014: Nagy Attila (független)[14]
  • 2014–2019: Czáder Zsolt (független)[15][16]
  • 2019–2024: Czáder Zsolt (független)[17]
  • 2024– : Nagy Norbert (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
254
266
276
266
263
263
270
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 80,6%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 10,1% (2,4% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% ukránnak, 0,4% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 73% református, 4,2% görög katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (15,6% nem válaszolt).[20]

Nevezetességek

  • Református templom - 1787-ben épült.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.