Margitai Ági
(1932–2014) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Margitai Ági[5] (Budapest, 1937. július 12. – Budapest,[6] 2014. november 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
| Margitai Ági | |
 | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | Weisz Ágnes 1937. július 12.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 2014. november 4.[4] (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Fülöp Zsigmond |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1958) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-5-9) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1956 – 2014 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Kossuth-díjak | |
| 2010 | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1962 | |
| Kiváló művész-díj | |
| 1989 | |
| Érdemes művész-díj | |
| 1981 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Margitai Ági témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályakép
Zsidó családban született.[7] Szülei Weisz Jenő (1893–1944)[8] és Esenfeld Friderika (1900–1969)[9][10]voltak. Apai nagyszülei Weisz Mór és Mózes Cecília, anyai nagyszülei Esenfeld Mózes Schmil (1873-1931)[11] műszerész és Hirsch Gittel (1878–1931)[12] voltak. Gimnáziumba nem járt, és nem tett érettségi vizsgát sem.[13] Így vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára.
1958-ban a főiskola elvégzése után Pécsre került a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol 1962-ig játszott. 1962–63-ban a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1963–64-ben a budapesti Petőfi Színházban szerepelt. 1965–1968 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968–1970 között a Mikroszkóp Színpadon lépett fel. 1970–1972 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1972–1978 között a József Attila Színház, 1978–1982 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1982–1990 között a Mafilm társulatának volt a tagja. 1990-től újra a Miskolci Nemzeti Színház tagja, 1992–1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, később szabadúszó volt.
2014 októberében megbetegedett, szerepeit vissza kellett adnia. Súlyos betegségben hunyt el november 4-én.[14] 2014. november 18-án temették el a Farkasréti temetőben.[15]
Érdekes, energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült.
Színházi szerepei
- Mikszáth Kálmán–Benedek András: Sipsirica (Kati)[16]
- Mikszáth Kálmán–Benedek András–Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival (a női címszerepben)[17]
- Heltai Jenő: A tündérlaki lányok (Sári)
- G. B. Shaw: Pygmalion (Eliza)
- Frances Goodrich–Albert Hackett: Anna Frank naplója (Anna Frank)
- Bertolt Brecht–Kurt Weill: Koldusopera (Polly; Kocsma Jenny; Peacockné)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia)
- Shakespeare: Ahogy tetszik (Rosalinda)
- Shakespeare: A makrancos hölgy (Kata)
- Csehov: Ványa bácsi (Szonja)
- Csehov: Sirály (Arkagyina)
- Marcel Achard: A bolond lány (Josefa)
- Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My fair Lady (Eliza)
- Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz (Jutka)[18]
- Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Júlia)
- Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Martha)
- Sławomir Mrożek: Tangó (Eleonóra)
- Fejes Endre: Vonó Ignác (Mákné)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (Vincéné)
- Füst Milán: Máli néni (Máli néni)
- Willy Russel: Shirley Valentine (Shirley Valentine)
- Eörsi István: Jolán és a férfiak (Jolán)
- Lillian Hellman: Régimódi játékok (Albertine Prine)
- Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Valéria)
- Schiller: Stuart Mária (Erzsébet)
- Szép Ernő: Háromlevelű lóhere (Ágay Margit)
- Harvey Fierstein: Kakukktojás (Mrs. Beckoff)
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (Kurázsi mama)
- Neil Simon: A nagymama soha (Bella)
- Oscar Wilde–Kamondi Zoltán: Salome
- Seneca: Phaedra (Phaedra)
- Forgách András: A pincér (színésznő)
- Schiller: Ármány és szerelem (Lady Milford)
- Kamondi Zoltán (rend.): Médeia-variációk (Médeia)
- Jerry Herman–Michael Stewart: Hello, Dolly! (Dolly)
- Örkény István: Macskajáték (Orbánné)
- Barta Lajos: Szerelem (Szalay)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Násztya)
- Jule Styne–Bob Merill: Funny girl (Mrs. Strakosh)
- Ödön von Horváth: Szép kilátás (Ada von Stetten bárónő)
- James Goldman: Az oroszlán télen (Eleonóra)
- Bereményi Géza: Az arany ára (Csöpi)
- Goldoni: Virgonc hölgyek, avagy a rózsaszín kokárda (Silvestra)
- Shakespeare: Hamlet (Gertrud)
- Lolleh Bellon: A csütörtöki hölgyek (Sonia)
- Én és a kisöcsém (Zolestyák)
- Noël Coward: Vidám kísértet (Madame Arcati)
- Molnár Ferenc: A hattyú (Mária Dominika hercegnő)
- Örkény István: Pistipistipistipisti
- Brecht: A szecsuáni jólélek (Isten, Idős hölgy, Nagypapa, Jang asszony )
- Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (8. esküdt)
- Charlotte Jones: Emésztő tűz (Annie/Nagyi)
- Anat Gov: Happy Ending[19]
Rendezései
- LaBute: Szentek fecsegése (2001)
Filmszerepei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
|
|
Díjai
- Jászai Mari-díj (1962)
- chicagói Ezüst Hugó-díj (1980)
- Érdemes művész (1981)
- a filmszemle díja (1981)
- Kiváló művész (1989)
- Déryné-díj (1995)
- a színházi találkozó díja (1995)
- a fővárosi önkormányzat színházi díja (2002)
- Jászai-gyűrű (2004)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
- Kossuth-díj (2010)
Interjúk
- Terasz.hu Archiválva 2021. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kultúra.hu
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
