folyó Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. A leghosszabb Magyarország határain belül eredő és torkolló folyó.
| Zagyva | |
 | |
| A Zagyva Szolnoknál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Vármegyék | Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye |
| Jelentősebb városok | Bátonyterenye, Hatvan, Jászberény és Szolnok |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 179,4 km |
| Forrásszint | 500 m |
| Vízhozam | 9,6 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 5676,6 km² |
| Forrás | Karancs hegység |
 é. sz. 48° 08′ 27″, k. h. 19° 52′ 17″ | |
| Torkolat | Tisza (Szolnoknál) → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 47° 10′ 20″, k. h. 20° 12′ 08″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Zagyva útját Salgótarján közelében, Zagyvaróna határában kezdi, majd négy megye 22 községét és kilenc városát érintve torkollik Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyénél a Tiszába. Legnagyobb mellékfolyója a Tarna, amin túl számos kisebb vízfolyás torkollik bele. Térségének meghatározó folyója, amely nagyobb a Balatont tápláló Zalánál. Partjai mentén több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. Közel egy tucatnyi halfaj él a folyóban, ezért kedvelt horgászhely.
Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban.[1]
A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.
A Zagyva Magyarország egyik jelentősebb felszíni vízfolyása, a teljes egészében országhatárainkon belüli [2] folyók között a Sió után a legbővizűbb.
Hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/s, középvize: 9,5 m³/s, nagyvize: 254 m³/s (Zagyvarékasnál). Közepes vízhozama a 2000-es évben Jászteleknél 9,6 m³/s volt, míg július és december közt 2 m³/s volt a folyó vízhozama.[3]
Mellékvize a Tarján-patak, a Kis-Zagyva, a Szuha-patak, a Bér-patak, a Galga és a Kövecses-patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak torkollik a folyóba, valamint a Gödöllői-dombság területéről a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.
A Parádi-Tarnába torkollik a Köszörű-patak, a Köves-patak, az Ilona-patak, a Baláta-patak, a Balla-patak, a Kürti-patak, a Csevice-patak, a Búzás-patak és a Baj-patak.
Közvetlenül a Tarnába torkollik a Domoszlói-patak, a Kígyós-patak, a Hosszú-völgyi-patak, a Kajra-patak, a Bene-patak, az Utas-patak, a Szilas-patak, a Tó-patak, a Leleszi-patak, a Bükkszéki-patak, a Fedémesi-patak, a Bene-patak és a Tarnóca-patak.
A Gyöngyös-patakba torkollik a Tarján-patak és a Toka-patak. Ettől délre ismét a Tarnába folyik a Szarv-Ágy, valamint az Ágói-patak és a Nyiget-patak.
Közvetlenül a Zagyvába torkollik nyugati irányból a Bér-patak, a Vanyarci-patak, a Csurgó-patak, a Saj-völgyi-patak, a Céklás-völgyi-patak, a Kömrök-patak, a Sziráki-patak, a Tarcsai-patak, a Bujáki-patak, valamint a Virág-patak.
A Zagyva vízrendszerének vízjárását nagyobb részt az esőzések, illetve a vízgyűjtő területet érintő hóolvadások határozzák meg.[4] Ennek megfelelően a folyó, vízszintje, illetve vízhozama jelentős kilengéseket mutat. A 2022. évi aszály idején előfordult, hogy Jászteleknél a folyó vízszintje 87cm-re, míg vízhozama 1,5 m3/s-re zsugorodott, míg egy éven belül ugyanott egy éven belül 2023 januárjában a vízszint megközelítette az 500 cm-t. [5][6]
| Jobb parti települések | Másodlagos mellékágak | Elsődleges mellékágak | Fő vízfolyás | Elsődleges mellékágak | Másodlagos mellékágak | Bal parti települések |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Zagyvaróna | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Kis hegyi patakok | Vízfolyások | Zagyvaróna |
| Mátraterenye | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Kis hegyi patakok | Vízfolyások | Mátraterenye |
| Mátraterenye | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Iványi-patak | Tószeri-patak | Mátraterenye |
| Mátraterenye | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Mindszenti-patak | Kis hegyi patakok | Mátraterenye |
| Nemti | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Galya-patak | Kis hegyi patakok | Mátramindszent |
| Nemti | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Ménkes-patak | Kis hegyi patakok | Dorogpuszta-Újtelep |
| Nemti | Vízfolyások | Kis hegyi patakok | Zagyva | Lengyendi-patak | Kis hegyi patakok | Dorogpuszta-Újtelep |
| Maconka | A tározó | A tározó | Zagyva | A tározó | A tározó | Maconka |
| Kisterenye | Kis hegyi patakok | Kazár-patak | Zagyva | Kis hegyi patakok | Vízfolyások | Bátonyterenye |
| Kisterenye | Vizslás-patak | Tarján-patak | Zagyva | - | - | Bátonyterenye |
| Bátonyterenye | Vízfolyások | Bükk-völgyi-patak | Zagyva | Kis hegyi patak | - | Bátonyterenye |
| Mátraverebély | Kis hegyi patakok | Szentkúti-patak | Zagyva | Kecskés-patak | Kis hegyi patakok | Zagyvapart |
| Mátraverebély | - | Kis hegyi patak | Zagyva | Kis hegyi patak | - | Mátraverebély |
| - | Kis hegyi patakok | Kis-Zagyva | Zagyva | Csevice-patak | Szalajka-patak | Tar |
| Mátraszőlős | Hévíz-patak | Szamár-patak | Zagyva | Vízfolyások | - | Pásztó |
| Pásztó | Vízfolyás | Puskás-patak | Zagyva | Kövecses-patak | Csörgő-patak | Pásztó |
| Jobbágyi | Vízfolyások | Kis hegyi patak | Zagyva | Dolinka-patak | Diós-patak | Szurdokpüspöki |
| Zagyvaszántó | Vízfolyások | Vízelvezető árkok | Zagyva | Kis hegyi patakok | Vízfolyások | Apc |
| Zagyvaszántó | Csécsei-patak | Szuha-patak | Zagyva | Vízelvezető árok | - | Petőfibánya |
| Selyp | - | Vízelvezető árok | Zagyva | Vízfolyás | - | - |
| Lőrinci | - | Vízelvezető árok | Zagyva | - | - | - |
| Hatvan | Vanyarci-patak | Bér-patak | Zagyva | Vízelvezető árok | - | Hatvan |
| Boldog | Pap-árok | Kartal-völgyi-patak | Zagyva | Vízelvezető árok | - | Jászfényszaru |
| - | Kis hegyi patakok | Galga-patak | Zagyva | Vízelvezető árok | - | Jászfényszaru |
| Szentlőrinckáta | Vízelvezető árkok | Mérges-patak | Zagyva | - | - | - |
| Jászfelsőszentgyörgy | - | Vízelvezető árkok | Zagyva | Székes-ér | Vízelvezető árkok | - |
| Jászberény | Vízelvezető árkok | Városi Zagyva | Zagyva | Gyilkos-ér | Kis-Gyilkos-csatorna | Jászberény |
| Jászberény | Gyilkos-ér | Kis-Gyilkos-csatorna | Zagyva | Vízelvezető árkok | - | Jászberény |
| Jászjákóhalma | Borsóhalmi-csatorna | Keleti-Gyilkos-csatorna | Zagyva | Vízelvezető árkok | - | Jászberény |
| Jászjákóhalma | Ágói-patak | Tarna | Zagyva | Városi-Zagyva | Vízelvezető árkok | Jászberény |
| Jásztelek | Tarna | Gyór-árok | Zagyva | Vízelvezető árkok | - | - |
| Alattyán | Vízelvezető árkok | Irgócsi-csatorna | Zagyva | Kun-ere | Vízelvezető árkok | - |
| Jánoshida | Vízelvezető árkok | Jánoshidai-csatorna | Zagyva | Vízelvezető árkok | - | Jánoshida |
| Jászalsószentgyörgy | - | Vízelvezető árkok | Zagyva | Rekettyés-ér | Kun-ere | - |
| Jászalsószentgyörgy | - | Vízelvezető árkok | Zagyva | Nagy-ér | Csíkos-csatorna | - |
| Szászberek | - | Vízelvezető-árkok | Zagyva | Tápió | Hajta-patak | Újszász |
| Zagyvarékas | Vízelvezető-árkok | Kender-ér | Zagyva | Tápió-lecsapoló-csatorna | Vízelvezető árkok | Zagyvarékas |
| Zagyvarékas | Vízelvezető árkok | Zagyva-Millér-csatorna | Zagyva | - | Szolnok | |
| Szolnok | - | Vízelvezető árkok | Zagyva | Vízelvezető árkok | - | Szolnok |
A Zagyva útja során több természetvédelmi terület mellett is elhalad, melyek a következők: Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet (6619 hektár), Mátrai Tájvédelmi Körzet (11841 hektár), Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet (7425 hektár[7]), Hajta-mocsár (Jászberény) (353 hektár kiterjedésű), Jászberény- Jászfelsőszentgyörgy, Zagyva menti Természetvédelmi Területek (462,6 hektár), Jásztelek, Pusztamizsei Természetvédelmi Terület (70,4 hektár), Jászalsószentgyörgy, Vadaspark Természetvédelmi Terület (8,5 hektár), Pap-erdő (Jászdózsa) (4,1 hektár), Tarna-holtág (Jászjákóhalma) (35 hektár). További területek is védelem alá kerülhetnek a jövőben: Borsóhalmi-legelő (615,3 hektár), Pusztamonostori fás legelő (150,7 hektár), Gyepterület, Alattyán (290 hektár).[8]
2013-ban kapott természetvédelmi státuszt a folyó forrásvidékén elterülő maconkai rét. A területen védett rovarfajok, köztük a nagy tűzlepke, az ibolyás tűzlepke és a farkasalmalepke, valamint kétéltűek élnek (a vöröshasú unka és a dunai tarajos gőte), melyek helyi populációja európai jelentőséggel bír élőhely tekintetében. A madárvilág igen változatos ezen a vidéken. Védett növényfajai a hússzínű ujjaskosbor, a bánsági sás és a mocsári csorbóka.[9]
Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, dévérkeszeg, harcsa, törpeharcsa, busa, balin, fogassüllő és a compó. Nagyon sok amúr is megfigyelhető, de már előfordult benne márna is.
2014 szeptemberében a Magyar Haltani Társaság szakemberei felmérést készítettek a folyó halállományáról és első alkalommal fogtak ki szúnyogirtó fogaspontyot a folyóból. Az egy évvel később megismételt felmérés során ugyanazon a szakaszon került elő tíz példány ugyanebből a halfajból, ami azt jelenti, hogy önfenntartó állomány jött létre a folyóban e fajból. Áttelelését az enyhe téli időjárás is segítette. A szakemberek nem tudják, hogy pontosan honnan és hogyan jutottak a szúnyogirtó fogaspontyok a Zagyvába.[10]
A folyó történeti jelentőségét jól mutatja, hogy 18. századi vízrajzi felvételek alapján a Zagyvának hajdanán Hatvan és Szolnok közti szakaszán 11 vízimalom volt. A 18. századtól a jászok dokumentáltan különféle árvízvédelmi védművek építésébe kezdtek, a rendszerszintű vízügyi szabályozására azonban csak a 19. század végén került sor.[4]
Manapság a folyó számos halastó vízellátását biztosítja.
A folyó Nógrád vármegyei szakaszán fekvő 12 településen mintegy 35 700, Heves vármegyei szakaszán fekvő 6 településen mintegy 37 200, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szakaszán 12 településen mintegy 135 100 él. A folyó mentén elhelyezkedő 31 településen összesen 208 000 ember él. A folyó Nógrád vármegyei szakaszán a következő települések fekszenek: a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbánya és Zagyvaróna, Mátraszele, Mátraterenye, Nemti, Dorogháza, Bátonyterenye, Mátraverebély, Tar, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi.
Heves vármegyében a következő települések fekszenek a Zagyva mentén: Apc, Zagyvaszántó, Petőfibánya, Lőrinci, Hatvan, Boldog.
A Zagyva egyetlen Pest vármegyei településként Szentlőrinckátát is érinti.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az alábbi települések fekszenek a folyó mentén: Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
