Petőfibánya
magyarországi község Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Petőfibánya község Heves vármegye Hatvani járásában.
| Petőfibánya | |||
 | |||
| Művelődési Ház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Hatvani | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3023 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2419 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 229,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 45′ 57″, k. h. 19° 42′ 07″ | |||
Petőfibánya
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Petőfibánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
A Mátraalján, Hatvantól 16 km-re északra, a Zagyva folyó völgyében található. Szomszédos települések: észak felől Apc, északkelet felől Rózsaszentmárton, kelet felől Nagyréde, délkelet felől Ecséd, dél felől Hatvan, délnyugat és nyugat felől Lőrinci (Selyp), északnyugat felől pedig Zagyvaszántó.
Közúton a 21-es főútról elágazó 2402-es úton közelíthető meg; határszélét délen érinti még a 2401-es út is. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon Selyp.[3]
Neve
A település eredeti neve Pernyepuszta volt.[4] 1950-ben kapta a Petőfi bányatelep nevet.[5]
Története
Területén avar kori sírokat tártak fel.[6]
A hagyomány szerint egészen a kuruc korig lakott település volt, ekkor azonban a császári zsoldosok felgyújtották a falut.[7]
A 20. század elején báró Schossberger tulajdonában álló mezőgazdasági birtok volt, ahol a domboldalakon szőlőt, a sík területeken dinnyét termesztettek.[8] A mai település létrejötte a szénbánya építésének köszönhető, amelynek építését 1942-ben kezdték meg, de a háború miatt a termelés nem indult meg. 1943-1944-ben lakótelep, legényszállás, igazgatói és tiszti lakások építését is elkezdték.[9] 1944. decemberben szovjet csapatok foglalták el a települést; az üres lakásokban hadikórházat rendeztek be, ahol mintegy 4000 főt ápoltak. A helyiek közül a nők a kórházban dolgoztak, a férfiak pedig a hadianyag-szállításnál és a szovjet javítóműhelyekben; cserében élelmet kaptak.[10]
Az 1949. októberben megnyílt[11][12] bányában kitermelt lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A vállalat dolgozói számára mintegy 960-970 lakásos lakótelep épült. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.[13][14] Már a bánya bezárása után, 1975-ben épült fel az ifjúsági lakótelep.[15]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1991 és 2024 között
| Lakosok száma | 3190 | 3125 | 2983 | 2730 | 2657 | 2584 | 2618 | 2457 | 2434 | 2419 |
| 1991 | 2001 | 2005 | 2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A bánya indulásakor az ország negyven településéről érkeztek munkások.[16]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[18]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% örménynek, szerbnek és románnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 2% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 34,1% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[19]
Közigazgatás
Közigazgatási beosztás
A község területe 1989 előtt Lőrinci része volt; egy 1988. novemberben tartott népszavazást követően 1989. május 1-jével alakult önálló községgé. (A népszavazáson a részvételi arány 81%-os, és a szavazók 87%-a választotta az önállósodást.) A két község nem tudott megállapodásra jutni a külterületekről, és Petőfibányának kezdetben egyáltalán nem volt külterülete. 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy Petőfibányának a külterületek irányti igénye jogos.[20][21][22]
Polgármesterek
- 1990–1992: Fekete László (független)[23]
- 1992–1994: Papp István[24]
- 1994–1998: Fekete László (független)[25]
- 1998–2002: Fekete László (független)[26]
- 2002–2006: Fekete László (független)[27]
- 2006–2010: Fekete László (független)[28]
- 2010–2014: Juhászné Barkóczy Éva (független)[29]
- 2014–2019: Juhászné Barkóczy Éva (független)[30]
- 2019–2024: Juhász Péter (független)[31]
- 2024– : Juhász Péter (független)[1]
Gazdaság
Az 1940-es évek elején a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tervbe vette Pernye-pusztán egy altáró létesítését, azonban a munkálatok befejezésére a második világháború miatt nem került sor. A bánya végül is 1949. októberben nyílt meg.[11][12] 1952-ben itt helyezték üzembe az első magyarországi bányadiszpécser-központot.[32] A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak.[13] A szén kitermelése 1964-ben szűnt meg.[33] A működés évei alatt (1949-1964) összesen mintegy 7,6 millió lignitet termeltek ki.[34]
A bánya leállása után a bánya járataiban gombatermesztéshez kezdtek.[35] A bánya gépüzeme és vegyesüzeme 1989-ig továbbra is működött, többek között villamos távvezetékhez való oszlopokat gyártottak.[11][36] Ezen üzemek bezárásával az 1990-es években a községben a munkanélküliség 30%-osra emelkedett. 1998-ban ide települt a a koreai érdekeltségű Young Shin Elektronikai Kft. gyára, ahol a televíziós készülékek külső műanyag dobozait gyártották. 2002-ben már több üzem is működött az egykori gépüzem területén, és a községben a munkanélküliség 3%-ra csökkent.[37]
1995-ben a Hulladék- és Akkumulátor Feldolgozó Rt. (HAF) Petőfibányán szándékozott telephelyet létesíteni, azonban a lakossági ellenkezés miatt az önkormányzat elutasította beruházást.[38][39]
2021-ben napelempark építése kezdődött el.[40]
Kultúra
Közművelődés
Bányász fúvószenekara 1945-ben alakult.[41]
A bányavállalat már 1949. áprilisában megbízást adott kultúrház tervezésére, az épület azonban (különböző bürokratikus huzavonák és anyagi források hiánya miatt) 1952. júniusban még nem volt kész.[42] 1954. júniusban az Országgyűlésben már átadottként említették.[43] A kultúrházban színházi- és mozielőadásokat tartottak, kiállításokat szerveztek, ifjúsági klub, nyugdíjas klub, színjátszó- és tánccsoport működött.[44][45][46][47][48][49]
Oktatás
Az általános iskolai tanítás 1945-ben kezdődött, akkor még egy üres segédtiszti lakásban.[10] 1949 őszén Pernyepusztán egy felvonulási épületben vájárképzést indítottak; utóbb a képzést áthelyezték a vörösmajori kastélyba.[50]
A községben egy általános iskola, valamint egy óvoda-bölcsőde működik.[51] Az általános iskolát a 2012/2013-as tanévtől kezdve a Baptista Szeretetszolgálat működteti.[52]
Vallás
2011-ben a lakosság vallási megoszlása a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).[18]
A katolikus egyház szempontjából eredetileg az apci plébániához tartozott,[53] jelenleg a lőrinci plébánia filiája;[54] a reformátusok a hatvani egyházközséghez tartoznak.[55] A településen működik az Első Szeretet baptista gyülekezet.[56]
A településen nincs templom, a miséket illetve az istentiszteleteket a művelődési házban tartják.[54][56][57]
Sport
Az 1946-ban alakult Petőfibányai Bányász Sportkör korábban labdarúgó, birkózó-, ökölvívó-, súlyemelősakk-, röplabda-, kézilabda- teke- és asztalitenisz szakosztályokkal rendelkezett; 2010-ben már csak a labdarúgó, teke és ökölvívó szakosztály működött.[58][59] A sportoláshoz labdarúgópálya, uszoda és tekepálya állt rendelkezésre.[60][61]
Az ökölvívó szakosztály legeredményesebb versenyzője, Juhász László a junior Európa-bajnokságon aranyérmet, az 1973-as felnőttt Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, és az országos bajnoki címet ötször érdemelte ki.[62]
A labdarúgócsapat az 1971/72-es idényben az első helyen végzett a megyei első osztályban.[63]
Nevezetességei
- A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, bár az összességében több mint 100 kilométeres járatrendszerből csak alig 100-150 méter látogatható. Ez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban a környék több száz lakójának, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.
- Bányász Emlékpark[64]
- Petőfi Sándor-szobor (1948), Cseh István alkotása[65]
- Trianoni emlékmű (2013), Nagy László fafaragó alkotása[66]
- A Kopasz-hegy a Natura 2000 hálózat része, különleges természetmegőrzési terület.[67]
Híres lakosai
- Juhász László (1951–2019) ötszörös országos bajnok ökölvívó
- Ursitz József (1911–2010) Kossuth-díjas bányamérnök
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.