A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt. A gyógyfürdők széles körű fizikoterápiás ellátást is biztosíthatnak, amelybe a fürdőkezelés mellett az elismert ásványvíz, termálvíz, illetve melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett kezelések és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása is beletartozik.
Hévíz, gyógytóHajdúszoboszlóZalakarosKehida TermálA Széchenyi Gyógyfürdő főbejárata
Gyógyfürdőket általában természetes vagy mesterségesen fúrt hőforrások vagy ásványvizesforrások mellett létesítenek. A gyógyfürdőhöz igen gyakran uszoda és gőzfürdő, néha strand és szálloda is tartozik, ahol nemcsak a betegek, hanem mindenki élvezheti a gyógyvíz jótékony hatását.
A gyógyfürdőkkel a balneológia (gyógyfürdőtan) tudománya foglalkozik. A gyógyfürdőhely olyan település, ahol gyógyfürdő található.
Mivel az ember levegőkörnyezetben él, a vízbe merülő emberi testre olyan szokatlan erők hatnak, amelyek azt nagy mértékben befolyásolják. A közönséges vízben fürdőző szervezetére a víz fizikai tulajdonságai (súlya, hőmérséklete, felhajtóereje) hat. Ezeket a tulajdonságokat használja a vízgyógyászat a beteg szervezet kezelésére. Főleg a közönséges vízzel történő kezeléseket a nagyobb vagy kívánt hatásfok elérése érdekében ásványi anyagok, mint a fürdősók, gyógyszerek, és nem utolsósorban gyógynövények vagy ezek kivonata (tinktúra), keveréke (mixtúra) hozzáadásával egészítik ki.
A gyógyvizekben oldott állapotban található kémiai anyagok fokozzák a fürdő gyógyító hatását. Egyes anyagok a bőrt izgatják vagy a bőrön át felszívódnak, a bennük elnyelt gázok egyrészt ingerlik a bőrt, másrészt felszívódnak, vagy belélegezve a légutakon keresztül hatnak a szervezetre. Az ilyen kémiai hatások erősítik a szervezet immunrendszerét.
A gyógyfürdőkben alkalmazott leggyakoribb fizikoterápiás kezelések a következők:
Orvosi feladat annak a meghatározása, hogy a beteg számára mely gyógyfürdőkúra előnyös, hatásos. Orvos írja elő a gyógyfürdő alkalmazásának minden feltételét (hőfokát, időtartamát, gyakoriságát, a fürdők számát, módját stb.), csupán az orvosi utasítások betartásával várható pozitív eredmény.
A gyógyfürdőkúrát állandó orvosi felügyelet mellett végzik, már a beutalást végző orvos figyelembe vesz néhány alapvető szabályt, mert nem minden beteg alkalmas a gyógyfürdői kezelésre:
Szervi szívbaj esetén a meleg fürdő káros is lehet.
Reumás beteg nem részesülhet gyógyfürdőkezelésben, ha gyulladásos tünetek állnak fenn, ha ízületei gyulladtak, vagy hőemelkedése van.
Tilos a gyógyfürdő kezelés tüdőtuberkulózis, idült vesegyulladás, magas vérnyomás, súlyos vérszegénység, az erek betegségei, vagy vesezsugorodás, illetve legyengült állapot esetében is.
Nőknek nem szabad fürdeni a menzesz, vagy terhesség ideje alatt.
Daganatos betegség esetén,
Bármilyen, heveny lázzal járó betegség (influenza, nátha, mandulagyulladás, gyomor-, és bélhurut) átmeneti szüneteltetést tesz indokolttá.
Egyéb, az orvos által nem ellenőrzött szabályok betartását is figyelembe kell venni:
Fürdésre a legalkalmasabbak a reggeli és a délelőtti órák.
Ha mégis a délutáni órákban van erre lehetőség, akkor az ebéd elfogyasztása után két óra elteltével fürödjön a beteg.
Meleg fürdő után ne távozzon a beteg felhevült testtel, hanem fokozatosan hűljön le, egyébként is javasolt, hogy a fürdőt pihenés kövesse.
A fokozódó fájdalmait feltétlenül jeleznie kell orvosának, mert a kúra kezdetén úgynevezett fürdőreakció következhet be, amely néhány nap alatt megszűnik, de a kúra módosítását (időtartam, gyakoriság), illetve a kúra befejezését is jelentheti.
Ha az orvos masszázst rendelt, azt minden esetben a fürdő után vegyük igénybe.
Ha az orvosi tanács ellenére túlzottan sok fürdőt vesz a beteg, a szervezete kimerül és bekövetkezhet a "fürdőfáradtság", ami a kúra folytatását hatástalanná, vagy károssá is teheti.
Bulgária: Bankja (Ljuljin-hegység), Dolna Banja (Rila-hegység), Sapareva Banja (Pirin-hegység), Szandanszki (Rodope-hegység), Devin (Rodope-hegység), Pavel Banja a Tundzsa völgyében.
Szlovénia: Terme Lendava, Terme Zreče, Terme Ptuj, Terme Moravske Toplice
Magyarország gyógyfürdői
Fürdőkád – 14. század
Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi természetes gyógytényező felhasználásával folytatandó gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet végző intézmény gyógyászati jellegére utaló gyógyfürdő megnevezés használatát.
Magyarországon a következő településeken található gyógyfürdő:
Magyar fürdőalmanach; szerk. Kiss Veronika, Nagy Zoltán; Magyar Fürdőszövetség–Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2003
Peralta Miguel Angel: Magyarország gyógyító vizei; Carita Bt., Budapest, 2004
Csiffáry Gabriella: Régi magyar fürdővilág; Helikon, Budapest, 2004 (Paletta)
Csapó Katalin–Ritter P. Tibor–Straub Dezső: Csodavíz. Vizek csodái, csodák vizei; fotó Felvégi Andrea, Siményi Gergely; Bookmarket, Budapest, 2007 (Világutazás kiskönyvtár)
Régi fürdők és egyéb mulatságok. Szentgyörgyvölgyi Péter előadásai a Belvárosi Polgári Szalonban; Tillinger Péter Műhelye, Szentendre, 2012
A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete; szerk. Horváth Szilvia, Tóth Mária; Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, 2015
Fürdővárosok környezete; szerk. Szabó Zoltán; Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület, Túrkeve, 2016 (MFVSZ könyvek)
Horváth Szilvia–Kiss Magdolna: Pannoniai fürdőkalauz; Rippl-Rónai Múzeum – GeniaNet, Kaposvár–Pécs, 2019 (Vivarium fontium)
S. Nagy Anikó–Spekál József: Fürdőélet a nagy háborúban; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2019
.JPG)
