Egerszalók
magyarországi község Heves vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Egerszalók község Heves vármegyében, az Egri járásban. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping miatt turisztikai célpont.
| Egerszalók | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3394 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1976 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 88,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,11 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″ | |||
Egerszalók
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Egerszalók weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet–nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. Határszélét északon érinti még a 24 128-as út is.
Története
Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.
1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garasért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.
1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeztek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar is. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sinkó István (független)[4]
- 1994–1998: Sinkó István (független)[5]
- 1998–2002: Tőgyi Gábor (független)[6]
- 2002–2006: Tőgyi Gábor (független)[7]
- 2006–2010: Tőgyi Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Tőgyi Gábor (független)[9]
- 2014–2015: Tőgyi Gábor (független)[10]
- 2015–2019: Varga István (független)[11]
- 2019–2024: Varga István (Fidesz-KDNP)[12]
- 2024– : Varga István (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.[13][14]
| Név | Jelölő szervezet(ek) | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Varga István | Fidesz-KDNP | 2015– | A 2024. június 9-én megtartott választáson másodmagával indult, s az 1002 érvényesen leadott szavazat 80,44%-át szerezte meg.[15] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[16] | |||
| független | A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19%-os eredményt ért el.[11] | ||
| Tőgyi Gábor | független | 1998–2015 | A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95%-os eredményt ért el.[10] |
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37%-os eredményt ért el.[9] | |||
| A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04%-os eredményt ért el.[8] | |||
| A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[7] | |||
| Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16%-os eredményt ért el.[6] | |||
| Sinkó István | független | 1990–1998 | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81%-os eredményt ért el.[5] |
| Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.[4] | |||
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1927 | 1981 | 1981 | 2104 | 1939 | 1964 | 1976 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[19]
Kocs
Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.
Története
Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják mint Szalókkal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.
1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thekre (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenektől és fiától, Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.
1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.
Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.
Gyógyfürdője
A település déli részén 410 méter mélyről feltörő, 65-68 Celsius fokos hőforrás domboldalon lefolyó vize a felfakadása óta eltelt idő alatt csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A forrás vize kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként is tartalmazó, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav-tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. 2002-ig egy kisebb medencében ingyen élvezhették a kellemes gyógyvizet a gyakran messziről érkező turisták.[20]
Értékét felismerve a falu a 2004–2007 között épült gyógyfürdőre alapozott gyógyturizmus központja lett. Azóta évente sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.[21]
A sódomb
A feltörő gyógyvíz a lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, mint addig, s a különbözet kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.[21] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.[22]
Horgásztó
A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.
Egyéb nevezetességei
- Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.[23]
- Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
- Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
- Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
- Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.[24]
- Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.[25]
- Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.[26][27]
Sportélete
Az Egerszalók SE labdarúgóklubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.[28]
Testvérvárosai
Képek
Légi felvétel a sódombról
légi fotó a Saliris Resort hotelről és környékéről
A Thermal Park apartmanhotel[29]
A sódomb
A Saliris Resort hotel
Mészkőlerakódás a termálvíztől
A „sódomb”, ásványianyag lerakódás
Egerszalók – Maklyán vár, légi fotó
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.