Egerszalók

Egerszalók község Heves vármegyében, az Egri járásban. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping miatt turisztikai célpont.

Ez a szócikk a Heves vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalók (egyértelműsítő lap).

Egerszalók
Az egerszalóki gyógyfürdő
Egerszalók címere Egerszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Varga István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3394
Körzethívószám	36
Testvértelepülései	Lista Kelmė
Népesség
Teljes népesség	1976 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	88,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,11 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Egri-Bükkalja[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″47.866667, 20.333333
Egerszalók Pozíció Heves vármegye térképén
Egerszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A község Eger környékének térképén

Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet–nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. Határszélét északon érinti még a 24 128-as út is.

Története

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garasért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeztek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar is. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Sinkó István (független)^[4]
• 1994–1998: Sinkó István (független)^[5]
• 1998–2002: Tőgyi Gábor (független)^[6]
• 2002–2006: Tőgyi Gábor (független)^[7]
• 2006–2010: Tőgyi Gábor (független)^[8]
• 2010–2014: Tőgyi Gábor (független)^[9]
• 2014–2015: Tőgyi Gábor (független)^[10]
• 2015–2019: Varga István (független)^[11]
• 2019–2024: Varga István (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Varga István (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.^[13][14]

Név	Jelölő szervezet(ek)	Terminus	Megjegyzés / Források
Varga István	Fidesz-KDNP	2015–	A 2024. június 9-én megtartott választáson másodmagával indult, s az 1002 érvényesen leadott szavazat 80,44%-át szerezte meg.[15]
			A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[16]
	független		A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19%-os eredményt ért el.[11]
Tőgyi Gábor	független	1998–2015	A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95%-os eredményt ért el.[10]
			A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37%-os eredményt ért el.[9]
			A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04%-os eredményt ért el.[8]
			A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[7]
			Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16%-os eredményt ért el.[6]
Sinkó István	független	1990–1998	Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81%-os eredményt ért el.[5]
			Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1927	1981	1981	2104	1939	1964	1976
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,1% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,7% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).^[19]

Kocs

Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

Története

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják mint Szalókkal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thekre (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenektől és fiától, Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

Gyógyfürdője

A település déli részén 410 méter mélyről feltörő, 65-68 Celsius fokos hőforrás domboldalon lefolyó vize a felfakadása óta eltelt idő alatt csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki. A forrás vize kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként is tartalmazó, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav-tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. 2002-ig egy kisebb medencében ingyen élvezhették a kellemes gyógyvizet a gyakran messziről érkező turisták.^[20]

Értékét felismerve a falu a 2004–2007 között épült gyógyfürdőre alapozott gyógyturizmus központja lett. Azóta évente sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.^[21]

A sódomb

A feltörő gyógyvíz a lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, mint addig, s a különbözet kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.^[21] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.^[22]

Horgásztó

A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Egyéb nevezetességei

• Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.^[23]
• Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
• Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
• Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
• Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.^[24]
• Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.^[25]
• Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.^[26][27]

Sportélete

Az Egerszalók SE labdarúgóklubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.^[28]

Testvérvárosai

• Kelmė, Litvánia

Képek

• 
  Légi felvétel a sódombról
• 
  légi fotó a Saliris Resort hotelről és környékéről
• 
  A Thermal Park apartmanhotel^[29]
• 
  A sódomb
• 
  A Saliris Resort hotel
• 
  Mészkőlerakódás a termálvíztől
• 
  A „sódomb”, ásványianyag lerakódás
• 
  Egerszalók – Maklyán vár, légi fotó