Gárdony
magyarországi város Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye. Fontosabb városrészei: Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.
| Gárdony | |||
 | |||
| A Jézus szíve templom | |||
| |||
| Becenév: a Velencei-tó fővárosa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Gárdonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Eötvös Pál Árpád (VITE)[1] | ||
| Jegyző | Kovácsné dr. Bozsoki Kornélia[2] | ||
| Irányítószám | 2483 (2484, 2485) | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 750 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 198,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 179[4] m | ||
| Terület | 63,5 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Velencei-medence[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 11′ 50″, k. h. 18° 36′ 33″ | |||
 Gárdony
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Gárdony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A fővárostól 50, a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 17 kilométerre található. A 7-es főút áthalad a település teljes hosszán, a környező települések egy részével pedig mellékutak kötik össze: Pákozddal és Seregélyessel a 6213-as, Zichyújfaluval a 6212-es utak.
Áthalad a városon az elővárosi jellegű Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal is, amelynek több megállási pontja is van itt, a legfontosabb közülük Gárdony vasútállomás, ahol a gyorsvonatok többsége is megáll, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve más, a vasútvonal mellett fekvő településekkel is. Gárdonyt is érinti a Velence–Gárdony–Agárd–Dinnyés útvonalon közlekedő autóbusz-körjárat.
A település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti. A város utóbbi időkben tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost.
Gárdony városrészei közé tartozik Agárd és Dinnyés, továbbá a Matonyai-tanya, mely 1 lakásból áll és Gárdony centrumától 2,5 kilométerre fekszik.[7]
Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel a külvilág felé csak délről nyitott területen nem túl jó minőségű, szikes talaj volt. Egészen a 19. századig a környék meghatározó települései az északi parti Pákozd és Sukoró, a keleti parti Velence és tótól 10 km-re délre fekvő Zichyújfalu voltak.
Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Ebben az időszakban azonban alig – összesen legfeljebb huszan – éltek a környéken, az itteni földeket leginkább sukorói és pákozdi jobbágyok művelték. Az 1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.
A II. József által elrendelt népszámlálás eredményei Agárdon már 34 lakost említenek. Közben Gárdony is fejlődésnek indult, 1784-ben épül meg református temploma. A környék a Nádasdi család marhaállományának legeltetésére szolgál a 19. században, innen a Bika völgye elnevezés, amellyel illetik Agárd térségét.
Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút Budapest-Székesfehérvár-vonalának 1861-es megnyitása volt, ami egyben a Velencei-tó lecsapolását is jelentette, így a környékbeli földek minősége is javult. 1870-re már a térség legjelentősebb települése[forrás?], melyhez Agárdot és Dinnyést is hozzácsatolják[forrás?]. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik Gárdony. 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott Zichyújfalu, aminek következtében újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek a nádasok helyén, ami komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve.
1989-ben városi rangra emelik a települést, melynek fejlődése az 1990-es években sem áll meg. Majd 1997. december 15-én elszakad a település többi részénél fejletlenebb Zichyújfalu. A különválás fő oka volt, hogy a gárdonyi önkormányzat nem forgatta vissza a faluba az ott keletkező óriási bevételeket, melyeket a zichyújfalui Agrokomplex világszínvonalú takarmánygyárának köszönhettek.
A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.
Polgármesterei
- 1990–1994: Bori Sándor (MDF)[8]
- 1994–1998: Bori Sándor (független)[9]
- 1998–2002: Dr. Vágner Elza (független)[10]
- 2002–2006: Szabó István (Fidesz)[11]
- 2006–2010: Tóth István (Fidesz)[12]
- 2010–2014: Tóth István (Fidesz-KDNP)[13]
- 2014–2019: Tóth István József (Fidesz-KDNP)[14]
- 2019–2024: Tóth István (Fidesz-KDNP)[15]
- 2024– : Eötvös Pál Árpád (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület)[1]
Magyarország egy dinamikusan fejlődő területén fekszik. A jó ütemű gazdasági növekedést Budapest és Székesfehérvár közelségének, valamint a Velencei-tó idegenforgalmának köszönheti. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 7044, ami az országos átlag 320%-ka.
A térségben 648 regisztrált munkanélküli van, ami mindössze 3,12%-os arányt jelent a 18-59 éves népesség számához képest az országos 5,6%-kal szemben.
Sokan vándorolnak a környékre, így a 39. legkedveltebb célpont volt 2018-ban Magyarországon, amit elsősorban csendes, tóparti, agglomerációs fekvésének köszönhet[forrás?]. Az idetelepülők túlnyomórészt az idősebb korosztályhoz tartoznak, ennek következtében a fiatal lakosság aránya viszonylag alacsony.
Kézilabda
A Gárdony-Pázmánd NKSE női kézilabdacsapat megnyerte az NBII 2015–2016-os szezonját, így feljutott a csapat az NBI/B bajnokságba.[16]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 9952 | 10 041 | 11 204 | 12 832 | 12 771 | 13 486 | 13 750 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1900 | 2 237 | — |
| 1910 | 2 090 | −0,68% |
| 1920 | 2 156 | 0,31% |
| 1930 | 2 714 | 2,30% |
| 1941 | 3 607 | 2,59% |
| 1949 | 3 665 | 0,20% |
| 1960 | 5 142 | 3,08% |
| 1970 | 5 414 | 0,52% |
| 1980 | 6 142 | 1,26% |
| 1990 | 7 344 | 1,79% |
| 2001 | 8 540 | 1,37% |
| 2011 | 9 666 | 1,24% |
| 2022 | 13 164 | 2,81% |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 10,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,9% (31,5% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, románnak, horvátnak, örménynek, ukránnak és szlováknak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 9,6% református, 1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[19]
- Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.
- Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
- Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
- Agárdi tematikus sétány: A 7-es úttól induló sétány, mely a Gárdonyi Géza utcát követve bemutatja a látogatóknak a város nevezetességeit. Érinti például a Chernel István Általános iskolát és Gimnáziumot, az agárdi temetőben látható Nádasdy obeliszket és az agárdi pálinkafőződét. A sétány vége Agárdpusztán található a Gárdonyi Géza emlékház és az egri vár kicsinyített mását ábrázoló rönkvár mellett.
- Itt született 1855. augusztus 4-én Nagy Géza régész, etnográfus.
- Itt született 1862. december 7-én Babay Kálmán író, református lelkész.
- Itt (Agárdon) született vitéz gróf Hunyady Ferenc (1895–1966) földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1897. január 2-án Csóka István grafikus, festő, művészeti író.
- Gárdonyhoz kötődnek még a Gázszer FC labdarúgói.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
