Sukoró

Sukoró Fejér vármegyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.

Sukoró
Római katolikus templom
Sukoró címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Gárdonyi
Jogállás	község
Polgármester	Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8096
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	2078 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	89,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	95[3] m
Terület	16,27 km²
Földrajzi nagytáj	Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj	Vértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj	Velencei-hegység[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′ 27″, k. h. 18° 36′ 03″47.240861111111, 18.600961111111
Sukoró Pozíció Fejér vármegye térképén
Sukoró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sukoró témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Sukoró a Velencei-tó északi partján fekszik, a Velencei-hegység lábánál. Keletről Velence, északkeletről Nadap és délnyugatról Pákozd határolja.

A Velencei-tó térképe

Közlekedése

Közigazgatási területén végighalad kelet-nyugati irányban az M7-es autópálya, de a sztrádán az itteni szakaszon semmilyen letérési lehetőség nincsen; a községen csak a 8116-os út vezet végig.

Autóbusszal Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől megközelíthető és a Népliget (Budapest) felé is közlekednek autóbuszjáratok.^[6]

Története

Sukoró a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt. A középkorban Sukoró Pákozd után a környék meghatározó települése. Első fennmaradt írásos említése 1632-ből származik, amikor is egy egyházi összeírás szerint református prédikátora volt. Legrégebbi, mára már elveszett pecsétje azonban 1623-as keltezésű lehetett.^[7]

Római katolikus templomát a 17. században emelték. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a pákozdi csata előtti főhaditanács színhelye Sukoró volt. 1861 után, a Déli Vasút elkészültével Sukoró sokat veszít addigi jelentőségéből a növekvő déli parti Gárdonnyal szemben. Ismételt fejlődésnek csak az 1990-es évek második felében indult a község.

A település Fejér vármegye leggyorsabban fejlődő települése, egyre több német és holland keresi fel ingatlanszerzés céljából. Nagy arányú továbbá a vállalkozók száma is a településen.

2008 óta a község neve az ott tervezett kaszinóberuházás miatt elhíresült, politikai hívószóvá vált. A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, a település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt erősen támogatta, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától. Az üggyel kapcsolatos perek 2017 júliusában Tárai Miklóst és Császy Zsoltot harmadfokon jogerősen börtönbüntetésre ítélték. Az elítéltek nemzetközi fórumokhoz fellebbeztek a szerintük politikai indíttatású koncepciós eljárás miatt.^[8]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Molnár Ferenc (független)^[9]
• 1994–1998: Molnár Ferenc (független)^[10]
• 1998–2002: Molnár Ferenc (független)^[11]
• 2002–2006: Molnár Ferenc (független)^[12]
• 2006–2010: Molnár Gábor (független)^[13]
• 2010–2014: Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (független)^[14]
• 2014–2019: Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (független)^[15]
• 2019–2024: Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (Fidesz-KDNP)^[16]
• 2024– : Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1343	1377	1402	1961	2003	2029	2078
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,5% lengyelnek, 2,7% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 19%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 16% (27,1% nem nyilatkozott).^[17]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és cigánynak, 5,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 13,2% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).^[18]

Látnivalók

Angelika-forrás

• Gyapjaszsák (ingókő)
• Meleghegyi gránitsziklák
• Angelika-forrás
• Arborétum
• Római katolikus templom (17. században)
• Református templom (1832). A pákozdi csata előestéjén (1848. szeptember 28-án) itt tartották a haditanácsot, a fiatal Móga János altábornagy vezetésével. A vita hevében az 1805-ből származó úrasztalra „helyezte” a kardját, mellyel ma is látható sérülést okozott.
• Néprajzi Ház

Rendezvények

Minden évben kajak-kenu versenyeket is szoktak rendezni a falu külterületén. Ilyen például a Vidék bajnokság, Országos bajnokságok és a régiónként megrendezett Duna-Régió Diákolimpia.

Testvértelepülés

• Rimsting ( Németország)

Híres lakosai

• Kulcsár Anita^[19]