1855

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

1855 más naptárakban
Gergely-naptár	1855
Ab urbe condita	2608
Bahái naptár	11 – 12
Berber naptár	2805
Bizánci naptár	7363 – 7364
Buddhista naptár	2399
Burmai naptár	1217
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1847 – 1848
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1910 – 1911
Shaka Samvat	1777 – 1778
Holocén naptár	11855
Iráni naptár	1233 – 1234
Japán naptár	2515 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4551–4552
Kopt naptár	1571 – 1572
Koreai naptár	4188
Muszlim naptár	1271 – 1272
Szeleukida naptár	2166–2167
Örmény naptár	1304 ԹՎ ՌՅԴ
Thai szoláris naptár	2398
Zsidó naptár	5615 – 5616

Évtizedek: 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek

Évek: 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854 – 1855 – 1856 – 1857 – 1858 – 1859 – 1860

Események

• január 26. – Franciaország szerződést köt a Szárd–Piemonti Királysággal Oroszország ellen.^[1]
• április 21. – A chicagói sörlázadás.
• szeptember 8. – A brit és francia csapatok beveszik Szevasztopolt.^[2]
• október 15. – Felavatják a világ első Szeplőtelen fogantatásnak szentelt kápolnáját a budaörsi Kő-hegyen.
• november 13. – Érvénytelenítik a jozefinista reformokat Ausztriában, a római katolikus egyház visszanyeri feudális államegyház-pozícióinak egy részét az Osztrák Császárságban.
• december 22. – Grigore Alexandru Ghica rendeletével Moldvában megszűnik a cigány rabszolgaságot.^[3][4]

Az év témái

1855 az irodalomban

• január 13. (Julián naptár szerint január 1. Megjelenik a România literară tudományos, történelmi és irodalmi folyóirat első száma.^[5]
• Friedrich Reinhold Kreutzwald (1803–1882) észt költő elkészül az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg végleges változatával.^[forrás?]

1855 a tudományban

• október 9. – Isaac Singer szabadalmaztatja a motoros varrógépet.

1855 a vasúti közlekedésben

• december 24. – Elkészül a Győr és Királyhida (ma Bruck a. d. Leitha; Ausztria) közötti vasútvonal.
• az év folyamán – Megnyílik a panamai vasútvonal.^[6]

Születések

• január 17. – Alpár Ignác, műépítész († 1928)
• január 27. – Fest Aladár gimnáziumi tanár, igazgató, pedagógiai szakíró, tankerületi főigazgató, királyi tanácsos († 1943)
• február 17. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka († 1929)
• február 28. – Fischer Lajos császári és királyi főhadnagy († 1892)
• április 9. – Reviczky Gyula, író, költő († 1889)
• május 19. – Bihari Sándor, festőművész († 1906)
• június 1. – Karl von Pflanzer-Baltin osztrák katonatiszt († 1925)
• június 6. – Czóbel Minka, költőnő († 1947)
• június 18. – Kollár Péter, magyarországi szlovén író († 1908)
• augusztus 29. – Stetka Gyula, festőművész († 1925)
• augusztus 30. – Jacobus Henricus van ’t Hoff, fizikokémikus aki a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságáért az első kémiai Nobel-díjat kapta 1901-ben († 1911)
• szeptember 1. – Dobó Sándor, színész, színigazgató († 1923)
• szeptember 23. - Ellen Fries svéd történetírónő († 1900)
• október 10. – Hirmann Ferenc ércöntő gyáriparos († 1939)
• október 30. – Aggházy Károly, zeneszerző, zongoraművész, pedagógus († 1918)
• november 5. – Léon Teisserenc de Bort, francia meteorológus, a sztratoszféra felfedezője († 1913)
• november 15. – Bársony István, újságíró, író († 1928)
• november 21. – Ignazio Panzavecchia máltai pap, politikus († 1925)
• december 5. – Clinton Hart Merriam, amerikai zoológus, mammalógus, ornitológus, entomológus, néprajzkutató és természettudós († 1942)
• december 7. – Mágócsy-Dietz Sándor botanikus, az MTA tagja († 1945)

Halálozások

• január 3. – Pollack Mihály magyar klasszicista építész (* 1773)
• február 15. – Teleki József magyar történetíró, Erdély kormányzója (* 1790)
• március 2. – I. Miklós orosz cár^[2]
• április 28. – Pató Pál magyar alszolgabíró, községi jegyző
• május 14. – Stevan Petrović Knićanin szerb tábornok, hadügyminiszter (* 1807)
• július 8. – Brocky Károly festő (* 1807)
• július 30. – Fink Antal császári és királyi vezérőrnagy (* 1795)
• augusztus 11. – Cseresnyés Sámuel református gimnáziumi igazgató-tanár, költő, matematikus (* 1785)
• augusztus 15. – Benke József színész, színigazgató, Laborfalvi Róza apja (* 1781)
• augusztus 17. – Obernyik Károly író, a Tízek Társaságának tagja (* 1814)
• október 5. – Petényi Salamon János magyar természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója (* 1799)
• november 1. – Balogh Gyula magyar költő (* 1832)
• november 6. – Gaál György magyar műfordító, mesegyűjtő (* 1783)
• november 11. – Søren Aabye Kierkegaard dán filozófus (* 1813)
• november 19. – Vörösmarty Mihály költő, író (* 1800)
• november 19. – Blaskovich János magyar evangélikus lelkész és tanár (* 1777)
• november 26. – Adam Mickiewicz lengyel költő, drámaíró^[7] (* 1798)