Pató Pál

From Wikipedia, the free encyclopedia

Pató Pál

Pató Péter Pál, Pathó (Muzsla, 1795. június 7.[1] – Magyarszőgyén, 1855. április 28.[2]) magyar alszolgabíró, községi jegyző. Petőfi Sándor 1847-es költeményében őt mintázta meg.

Gyors adatok
Pató Pál
Thumb
Pató Pál arcképe, rajzolta Ponori Thewrewk Ádám Ajtony
SzületettPató Péter Pál
1795. június 7.
Muzsla
Elhunyt1855. április 28. (59 évesen)
Magyarszőgyén
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaalszolgabíró, községi jegyző
A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál témájú médiaállományokat.
Bezárás

Élete

Kisnemesi családban született 1795. június 7-én, Muzslán, a Duna bal partján, Nyergesújfaluval átellenben elterülő kis településen (jelenleg Szlovákia). Apja Pathó János, anyja Németh Borbála. Pathó Péter Pál néven anyakönyvezték. Egy testvére ismert, Ignác, aki 1788-ban született. Kétszer házasodott, először Menyhárt Teréziát vette feleségül 1818-ban, majd Terézia elhunytát követően Varga Erzsébetet 1843-ban, mindkettőt Magyarszőgyénben. A Teréziával kötött házasságáról készült anyakönyvi feljegyzés szerint Bény községből (akkor Kis és Nagybény) érkezett Magyarszőgyénre. Petőfi Sándor híres versében írtaknak megfelelően nem siette el a gyermekek nemzését, első feleségétől házasságuk tizenhatodik évében született első utódja, Pató Ferdinánd. Ezt követően valamelyest serényebbé vált Pató Pál urunk, és a két feleségétől 1852-ig bezárólag még további hat alkalommal érkezett gyermekáldás.

Esztergom vármegye alszolgabírója, valamint Szőgyén község jegyzője volt. 1848-ban a helyi nemzetőrség megszervezője.

1855. április 28-án hunyt el tüdőszélhűdésben Magyarszőgyénben.

A Pató, vagy Pathó család nyomai Esztergom térségében 1623-ig vezetnek vissza, amikor is Pathó Györgyöt 1623. február 23-án tartott közgyűlésen Esztergom vármegye nemesei közé iktattak. Az idők folyamán a család több ágra szakadt, így a Muzslán élők lettek a muzslai Pathó ág tagjai. A Muzslán vezetett anyakönyvek 1711-től maradtak meg, amelyekben már az 1711-es évben is találunk Pató vezetéknevű gyermek születéséről hírt adó bejegyzést (Pató István, 1711. december 15.). Ekkoriban már igen kiterjedt volt a faluban a család, Pató András, János, György és István is sorra nemzette a gyermekeket. Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása szerint már 1570-ben is lakott Pató vezetéknevű család Muzslán (akkor Nagy Muzsla).[3] Pató Pál felmenői ugyanakkor az 1710-es években még Komáromban éltek.[4] A család talán összefüggésbe hozható a Patóházáról (ma: Potău, Románia) származó Pathó családdal. Patóházát a magasmarthi Pathó család már a XV. században is birtokolta. E család Nagy Iván szerint 1260-ban kapta IV. Bélától nemességét.

Petőfi Sándor: Pató Pál úr

Petőfi Sándor 1847 novemberében írt Pató Pál úr című költeményében őt mintázta meg, amelyben a semmittevő köznemességet figurázza ki.[5]

Petőfi Sándor


Pató Pál Úr

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj' isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"

Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
"Ej, ráérünk arra még!"

   – 1847

Származása

Thumb
Pató Pál és Wargha Örzsébet sírja, Szőgyénben
Pató Pál családfája[6]
nemes Pató Péter Pál,

(Muzsla, 1795. jún. 7.[7] –

Magyarszőgyén, 1855. ápr. 28.)

alszolgabíró, jegyző, Petőfi Sándor

humoros versének híres alakja

 Apja:

nemes Pató János

(Muzsla, 1758. dec. 28.[8] –

Muzsla, 1801. jan. 7.)

kisbirtokos

 Apai nagyapja:

nemes Pató Ferenc

(Komárom, 1730. okt. 21.[9] –

Muzsla, 1816. júl. 21.)

kisbirtokos

 Apai nagyapai dédapja:

nemes Pató András

(Komárom, 1700 k. –

Komárom, 1751. ápr. 8.)

kisbirtokos

Apai nagyapai dédanyja:

Kazai Erzsébet

(Komárom, 1693 k. – 

Komárom, 1759. ápr. 24.)

Apai nagyanyja:

Gyarmati Judit

(Muzsla, 1739. febr. 1.[10] –

Muzsla, 1805. nov. 29.)

 Apai nagyanyai dédapja:

Gyarmati István

(1697 k. – Muzsla, 1757. jan. 5.) 

Apai nagyanyai dédanyja:

Bónis Katalin

(? – Muzsla, 1745 k.) 

Anyja:

Németh Borbála

(Párkány, 1764. aug. 20.[11] –

Párkány, 1839. szept. 21.)

 Anyai nagyapja:

Németh József

(Párkány, 1731 k. –

Párkány, 1806. jan. 9.)

telepes, kisbirtokos

 Anyai nagyapai dédapja:

?

Anyai nagyapai dédanyja:

?

Anyai nagyanyja:

Szekér Erzsébet

(Párkány, 1734. szept. 19.[12] –  

Párkány, 1805. febr. 28.) 

 Anyai nagyanyai dédapja:

Szekér Márton

(1682 k. – Párkány, 1769. júl. 30.) 

Anyai nagyanyai dédanyja:

Szabó Katalin

(1712 k. – Párkány, 1773. febr. 13.) 

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.