From Wikipedia, the free encyclopedia
Pató Péter Pál, Pathó (Muzsla, 1795. június 7.[1] – Magyarszőgyén, 1855. április 28.[2]) magyar alszolgabíró, községi jegyző. Petőfi Sándor 1847-es költeményében őt mintázta meg.
| Pató Pál | |
 | |
| Pató Pál arcképe, rajzolta Ponori Thewrewk Ádám Ajtony | |
| Született | Pató Péter Pál 1795. június 7. Muzsla |
| Elhunyt | 1855. április 28. (59 évesen) Magyarszőgyén |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | alszolgabíró, községi jegyző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pató Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisnemesi családban született 1795. június 7-én, Muzslán, a Duna bal partján, Nyergesújfaluval átellenben elterülő kis településen (jelenleg Szlovákia). Apja Pathó János, anyja Németh Borbála. Pathó Péter Pál néven anyakönyvezték. Egy testvére ismert, Ignác, aki 1788-ban született. Kétszer házasodott, először Menyhárt Teréziát vette feleségül 1818-ban, majd Terézia elhunytát követően Varga Erzsébetet 1843-ban, mindkettőt Magyarszőgyénben. A Teréziával kötött házasságáról készült anyakönyvi feljegyzés szerint Bény községből (akkor Kis és Nagybény) érkezett Magyarszőgyénre. Petőfi Sándor híres versében írtaknak megfelelően nem siette el a gyermekek nemzését, első feleségétől házasságuk tizenhatodik évében született első utódja, Pató Ferdinánd. Ezt követően valamelyest serényebbé vált Pató Pál urunk, és a két feleségétől 1852-ig bezárólag még további hat alkalommal érkezett gyermekáldás.
Esztergom vármegye alszolgabírója, valamint Szőgyén község jegyzője volt. 1848-ban a helyi nemzetőrség megszervezője.
1855. április 28-án hunyt el tüdőszélhűdésben Magyarszőgyénben.
A Pató, vagy Pathó család nyomai Esztergom térségében 1623-ig vezetnek vissza, amikor is Pathó Györgyöt 1623. február 23-án tartott közgyűlésen Esztergom vármegye nemesei közé iktattak. Az idők folyamán a család több ágra szakadt, így a Muzslán élők lettek a muzslai Pathó ág tagjai. A Muzslán vezetett anyakönyvek 1711-től maradtak meg, amelyekben már az 1711-es évben is találunk Pató vezetéknevű gyermek születéséről hírt adó bejegyzést (Pató István, 1711. december 15.). Ekkoriban már igen kiterjedt volt a faluban a család, Pató András, János, György és István is sorra nemzette a gyermekeket. Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása szerint már 1570-ben is lakott Pató vezetéknevű család Muzslán (akkor Nagy Muzsla).[3] Pató Pál felmenői ugyanakkor az 1710-es években még Komáromban éltek.[4] A család talán összefüggésbe hozható a Patóházáról (ma: Potău, Románia) származó Pathó családdal. Patóházát a magasmarthi Pathó család már a XV. században is birtokolta. E család Nagy Iván szerint 1260-ban kapta IV. Bélától nemességét.
Petőfi Sándor 1847 novemberében írt Pató Pál úr című költeményében őt mintázta meg, amelyben a semmittevő köznemességet figurázza ki.[5]
|
Pató Pál Úr Mint elátkozott királyfi – 1847 |
| nemes Pató Péter Pál,
(Muzsla, 1795. jún. 7.[7] – Magyarszőgyén, 1855. ápr. 28.) alszolgabíró, jegyző, Petőfi Sándor humoros versének híres alakja |
Apja:
nemes Pató János (Muzsla, 1758. dec. 28.[8] – Muzsla, 1801. jan. 7.) kisbirtokos |
Apai nagyapja:
nemes Pató Ferenc (Komárom, 1730. okt. 21.[9] – Muzsla, 1816. júl. 21.) kisbirtokos |
Apai nagyapai dédapja:
nemes Pató András (Komárom, 1700 k. – Komárom, 1751. ápr. 8.) kisbirtokos |
| Apai nagyapai dédanyja:
Kazai Erzsébet (Komárom, 1693 k. – Komárom, 1759. ápr. 24.) | |||
| Apai nagyanyja:
Gyarmati Judit (Muzsla, 1739. febr. 1.[10] – Muzsla, 1805. nov. 29.) |
Apai nagyanyai dédapja:
Gyarmati István (1697 k. – Muzsla, 1757. jan. 5.) | ||
| Apai nagyanyai dédanyja:
Bónis Katalin (? – Muzsla, 1745 k.) | |||
| Anyja:
Németh Borbála (Párkány, 1764. aug. 20.[11] – Párkány, 1839. szept. 21.) |
Anyai nagyapja:
Németh József (Párkány, 1731 k. – Párkány, 1806. jan. 9.) telepes, kisbirtokos |
Anyai nagyapai dédapja:
? | |
| Anyai nagyapai dédanyja:
? | |||
| Anyai nagyanyja:
Szekér Erzsébet (Párkány, 1734. szept. 19.[12] – Párkány, 1805. febr. 28.) |
Anyai nagyanyai dédapja:
Szekér Márton (1682 k. – Párkány, 1769. júl. 30.) | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja:
Szabó Katalin (1712 k. – Párkány, 1773. febr. 13.) |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
