Remove ads
(1855-1928) író From Wikipedia, the free encyclopedia
Bársony István (Sárkeresztes,[2] 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) vadász, író, újságíró.
Bársony István | |
Élete | |
Született | 1855. november 15. Sárkeresztes |
Elhunyt | 1928. március 12. (72 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Borsos Vilma |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | novella, vadásztörténet |
Alkotói évei | 1886–1928[1] |
Első műve | Százszorszépek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony István témájú médiaállományokat. |
Édesapja, Bársony János a közeli grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza. Négyéves korában kisebb leánytestvéreivel együtt a család Nagykárolyba költözött. A már itt született öccse, Bársony János, orvos lett. Középiskolába Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben járt, Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Budai kirándulások során ismerkedett meg későbbi feleségével, Borsos Vilmával.
1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a felfedezőjének.[3] Megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt.[4] Hangulatos tárcái, elbeszélései és regényei ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.
Hitvallása így szól:
A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.
Írói kvalitásait a szakma is elismerte. Az antológiák, almanachok, a díszkiadásban megjelenő nagy albumok (Tátra-album, Magyarország vármegyéi és városai) is igényelték munkáját, szakértelmét. Szakcikkei is rendszeresen jelentek meg, s több vadászati témájú könyv előszavát írta.
70. születésnapján egy ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett, a kórt már nem tudta legyőzni, 1928. március 12-én meghalt. Sírjánál családtagjai, az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.
Az elmult időkből c. nagyobb elbeszélése jelent meg a Szatmármegyei Közlönyben (1876.); attól kezdve gyakran írt a vidéki lapokba. Az Ország-Világ 1886. irodalmi pályázatán az Ő Proletárok c. tárczája nyerte el az elsőséget; azóta több cikke és elbeszélése jelent meg a nevezett lapban; irt még a következő lapokba: Egyetértés, Nemzet, Pesti Hirlap, Pester Lloyd, Budapester Tageblatt, Caviar, A Hét, Magyar Szemle, Vadászlap (vadászkalandok), Magyar Figaró (ahol Krix krax álnévvel humorisztikus elbeszéléseket irt), Budapesti Hirlap (tárcák), a vidéki lapokban is jelentek meg tőle versek, elbeszélések és vegyes tárcák, a magyar Figaró 1888. naptárában egy humoreszkje; továbbá a Singer és Wolfner által kiadott Almanachban (1888–89-ben) két novellája, melynek elsejét egy berlini képes folyóirat német fordításban is közölte; végre a Wiener Allg. Zeitungba és a St. Petesburger Heroldba írt pár elbeszélést.
Életében 40-nél több kötete jelent meg. Közel 700 novella olvasható ezekben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.