Benedek Elek (író)

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Benedek Elek (egyértelműsítő lap).

Gyors adatok

Benedek János és Benedek Marcella fiaként született. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1884. július 29-én a Budapest-Kálvin téri református templomban feleségül vette Fischer Máriát, Fischer Mór és Poldesz Minna leányát, az esküvői tanúk Gyürky Ábrahám főispán és Dapsy Vilmos kúriai bíró voltak.^[1] 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel,^[2] kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.

Írói végrendeletének utolsó három szava:

... fő, hogy dolgozzanak.^[3]

Benedek Elek (1924)
Cimbora címlapja (1926)
Jó Pajtás címlapja
Az én naptáram
Az Én Újságom címlapja

Családja

Bővebben: Benedek család

Családja a következő:

Benedek János református lelkész
- Benedek János
- Benedek Samu
- Benedek Jeremiás és Benedek Anna
  - Benedek László
  - Benedek Miklós
  - Benedek István (1787–?) és Gál Rebeka
    - Rakhel
    - Benedek „Huszár” János (1815–1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822–1904)
      - Benedek Anikó (1857–1941)
      - Benedek Gábor (1843–1931) és felesége Nagy Lévina (1847-1923)
        Benedek János 1873
        
        Benedek Mári 1875
        
        Benedek Teréz 1877
        
        Benedek András 1879
        
        Benedek Anna 1882
        
        Benedek Marcella 1884, férje Benedek Antal (1877-1955)
        Benedek Elvira (Ibolya) 1904
        
        Benedek Lenke 1905
        
        Benedek Klára 1912
        
        Benedek Tibor 1917
        Benedek Zsuzsanna, festőművész
        
        Benedek Farkas Péter
        Benedek Huszár Botond, színművész
        
        Benedek Orsolya Zsuzsa, tanárnő
      - Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
        Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
        Benedek András író, dramaturg.
        Benedek Katalin (1947) etnográfus
        
        Benedek Mihály (1950)
        
        Benedek László (1951)
        
        Benedek János (1953)
        
        Benedek Gábor (1955–2020) történész
        
        Benedek István, pszichiáter, író, művelődéstörténész
        
        Benedek Anna
        
        Benedek János (1887–1920)
        Benedek László
        
        Benedek Miklós
        
        Benedek Mária (1889–1975)
        Lengyel Éva
        
        Lengyel Dénes (1910–1987) író, irodalomtörténész, szerkesztő
        Lengyel László (1950) közgazdász, politológus
        
        Lengyel Tamás
        
        Lengyel Mária
        
        Benedek Flóra (1890–1975)
        
        Benedek Elek, ifj. (1894–1966)
        Benedek Judit
        
        Benedek Rózsa (1899–1936)
        Benedek Júlia
        
        Benedek Zsuzsa
      - Benedek Ignác (1846–1859)
      - Benedek Éva
- Benedek Gábor
Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája
Benedek Elek gyermekei és unokái – részlet a családfából

Benedek Elek

Benedek Elek 1925 körül
Élete
Született	1859. szeptember 30. Kisbacon
Elhunyt	1929. augusztus 17. (69 évesen) Kisbacon
Nemzetiség	magyar
Szülei	Benedek János Benedek Marcella
Házastársa	Fischer Mária
Gyermekei	Marcell János Mária Flóra Elek Rózsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	gyermekirodalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Elek témájú médiaállományokat.

Benedek Elek (író)

Élete

Családja

Művei

Emlékezete

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on