lengyel költő, író From Wikipedia, the free encyclopedia
Adam Bernard Mickiewicz (litvánul: Adomas Bernardas Mickevičius, Zaoszje birtok, Litván kormányzóság, Orosz Birodalom, 1798. december 24. – Isztambul, Oszmán Birodalom, 1855. november 26.) lengyel költő, író. Zygmunt Krasiński, Juliusz Słowacki és Cyprian Kamil Norwid mellett a 19. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költője. A Három bárd egyike.
Adam Mickiewicz | |
Adam Mickiewicz portréja (1850) | |
Élete | |
Született | 1798. december 24. Zaoszje birtok, Orosz Birodalom |
Elhunyt | 1855. november 26. (56 évesen) Isztambul |
Sírhely | National Bards crypt of the Wawel |
Nemzetiség | lengyel |
Szülei | Barbara Mickiewicz, née Majewska Mikołaj Mickiewicz |
Házastársa | Celina Szymanowska |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | ballada, románc, dráma, epikus költemény |
Irodalmi irányzat | romantika |
Adam Mickiewicz aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Adam Mickiewicz témájú médiaállományokat. |
Nemesi családból származott, apja tekintélyes ügyvéd volt. Tanulmányait Novogrudokban kezdte, 1815-ben a vilnai egyetemen tanult, 1819 és 1823 között latin nyelvet tanított a kovnói (ma: Kaunas) iskolában. Szerencsétlen szerelme (Maryla Wereszczakówna iránt, aki később Puttkammer grófné lett) csaknem a sír szélére vitte. 1824-ben a wilnói ifjak szövetségével együtt elfogták, több hónapi fogságot szenvedett, és elrendelték Oroszországba költözését. Ekkor Szentpétervárra, onnan Odesszába, majd a Krímbe ment, ott írta híres Krími szonettek című versciklusát. Közben megismerkedett az orosz dekabristákkal és Puskinnal is. 1829-ben Antoni Edward Odyniec társaságában külföldre utazott: felkereste Goethét, bejárta Olaszországot és 1832-ben Párizsba ment, ahol három évvel később feleségül vette Celina Szymanowskát, a híres zongoravirtuóz leányát. Anyagi gondokkal küzdve, 1839-ben Lausanne-ban a latin irodalom egyetemi tanára, 1840-től a párizsi Collège de France-ban a szláv irodalmak tanára volt, később azonban a misztikus tanokat hirdető Andrzej Towiańskival tartott kapcsolata miatt megfosztották őt tanszékétől. 1848-ban Rómába ment, hogy Ausztria ellen lengyel légiót szervezzen, de csakhamar visszatért Párizsba, ahol a La Tribune des Peuples című lapot szerkesztette, melyet azonban betiltottak. 1852-ben a Bibliothèque de l'Arsenal könyvtárosi hivatalát kapta, de a krími háború kitörésekor azonnal Törökországba ment, hogy lengyel légiót szervezzen. Konstantinápolyban halt meg kolerában. Holttestét előbb Montmorencyban, a Les Champeaux temetőben, majd 1890-ben a krakkói Waweli székesegyházban, a Nemzeti Bárdok Kriptájában (Krypta Wieszczów Narodowych na Wawelu) temették el.
Mickiewicz forma és tartalom tekintetében egyaránt valóságos forradalmat csinált az irodalomban. Költeményeinek első gyűjteménye (Vilna, 1822-23) balladákat és románcokat tartalmaz, ebben jelent meg a Ősök (Dziady) második és negyedik része is. Az itt megnyilatkozó új romantikus irány legszebb diadalát aratta a Konrad Wallenrod (1829) című epikus elbeszéléssel, melynek hazafias szelleme határtalan lelkesedést keltett az ifjúságban. Költészetének tetőpontján, 1832-1834-ben írta a Dziady harmadik részét és a Petersburgot, melyben az 1824-es vilnai inkvizíciót pellengérezi ki. Párizsban, honvágyának és gyermekkori emlékeinek hatása alatt keletkezett Pan Tadeusz című terjedelmes epikus költeménye, „a lengyel nemesi élet enciklopédiája”[1] (Párizs, 1834). Már előbb kiadta nagy hatású prózai művét, mely programot adott a nagy emigrációnak: A lengyel nemzet és a lengyel zarándokság könyvei (Księgi narodu polskiego i pielgrzymstwa polskiego) (Párizs, 1832), melyben bibliai nyelven dicsőíti Lengyelország múltját és jövőjét. Ezután a drámában is tett kísérleteket francia nyelven (Les confédérés de Bar, 1836); írt gyönyörű lírai költeményeket, politikai meséket, fordított Byrontól és Schillertől és több irodalmi és polémikus dolgozatot adott közre.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.