Alekszandr Szergejevics Puskin

orosz költő From Wikipedia, the free encyclopedia

Alekszandr Szergejevics Puskin
Remove ads

Alekszandr Szergejevics Puskin (oroszul: Александр Сергеевич Пушкин; Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője.

Gyors adatok
Remove ads
Ez a szócikk Alekszandr Szergejevics Puskinról szól. Hasonló címmel lásd még: Puskin (egyértelműsítő lap).
Remove ads

Élete

Ifjúsága

1799. június 6-án, a Julián naptár szerint május 26-án született Moszkvában. Ereiben anyai dédapja, Abram Petrovics Hannibal, Nagy Péter cár abesszin tisztje révén (aki tábornoki rangig jutott) afrikai vér is csörgedezett. Erről szól Puskin Nagy Péter szerecsene című elbeszélése.[1]

1811-től a Pétervár közelében fekvő Carszkoje Szeló-i líceum növendékeként mutatta meg először tehetségét. 1817-ben elvégezte a jó hírű gimnáziumot. Még ugyanebben az évben belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaság tagjainak sorába, mely kapcsolatot tartott a dekabristákkal. Kitiltották az egyetemről, de ekkor már megalapozott költői hírneve volt. Mivel egymásutánban születtek lázító hangú költeményei, a cár 1820-ban száműzte.

Száműzetésben

Először Kisinyovba került, majd Odesszába és a Krím-félszigetre. A száműzetés ideje alatt bejárta a félszigetet és a Kaukázust. Úti élményei megjelennek a Kaukázusi fogoly és a Bahcsiszeráji szökőkút című műveiben.

1824-ben visszatérhetett a száműzetésből, de anyja Pszkov környékén fekvő mihajlovszkojei birtokát nem hagyhatta el.

Moszkva és Szentpétervár

Thumb
Natalja Nyikolajevna Goncsarova. A. P. Brjullov akvarellje, 1831–1832

Moszkvába, illetve Szentpétervárra csak 1826-ban juthatott vissza, amikor az újonnan trónra lépett cár, I. Miklós udvarába rendelte. Visszatérte után műveit – megjelenésük előtt – személyesen az uralkodó cenzúrázta.

1830-ban bolgyínói birtokukon tartózkodott és rendkívül termékeny alkotói esztendőt hagyhatott maga után. Még ugyanebben az évben feleségül vette Moszkva kiemelkedő szépségét, a 18 esztendős Natalja Nyikolajevna Goncsarovát, s Péterváron telepedtek le. Négy gyermekük született, két fiú s két leány (Marija Alekszandrovna, Alekszandr Alekszandrovics, Grigorij Alekszandrovics és Natalja Alekszandrovna). A költőt állami szolgálatra kötelezték.

1831-ben megismerkedett Gogollal, akivel haláláig jó kapcsolatot tartott fenn.

1833-34-ben ismét a bolgyínói birtokon élt. 1834-ben, hogy becsvágyó feleségének igényeit ki tudja elégíteni, udvari állást vállalt, de csak a legalacsonyabb udvari címet (kamarás-apród) kapta meg.

Halála

1837-ben, egy affért követően, felesége jó hírének védelmében párbajozott az őt provokáló emigráns Georges Charles d’Anthès francia kalandorral. A párbajban súlyosan megsebesült, amibe harmadnapra, február 10-én (a julián naptár szerint január 29-én) Szentpétervárott belehalt.

Lermontov A költő halála című versében örökítette meg Puskin emlékét:

Meghalt a költő! Tisztasága
rabját gonosz szó fente be
bosszús szívét golyó találta,
aláhorgadt nemes feje!…
S mert alantas sértés, gyalázat
nagy lelkén nem száradhatott,
mint annyiszor már, maga lázadt
a világ ellen – s most halott!… (részlet, ford. Lator László)

Szabadkőművessége

Puskin szabadkőművességét ugyan egyesek megkérdőjelezik, de azt egyértelműen igazolja egy naplóbejegyzése és egy levele:

Puskin 1821-es naplójában ez szerepel: „Május 4-én felvettek a szabadkőművességbe.”

Zsukovszkijnak 1826-ban írt levelében található a következő mondat: „Szabadkőműves voltam a kisinyovi páholyban, pont abban, amely miatt az összes oroszországi páholyt betiltották.” Ez az ironikus véleménye feltehetőleg abból származott, hogy I. Sándor cár nem sokkal belépése után, 1822-ben betiltotta országában a szabadkőművességet.

Egyik állami tisztségéhez 1832-ben olyan nyilatkozatot kellett aláírnia, amelyben kijelenti, hogy nem volt sem szabadkőműves, sem más titkos társaság tagja. Ezt Puskin megtette, de soha senki nem rótta fel neki – pedig a titkosrendőrség révén az illetékesek nyilvánvalóan tudtak mind szabadkőműves, mind más társaságokban játszott szerepéről.[2][3]

Remove ads

Pályája, költészete

Thumb
A 14 éves Puskin Gyerzsavin versét szavalja Carszkoje Szelóban Rjepin festményén

Pályakezdése (1811–1820)

A költészet a szabadságot jelenti számára, a Carszkoje Szeló-i líceumban (1811) ismerkedik meg a szabadgondolkodás szellemével, a líceumban főleg a klasszicizmus kultusza uralkodik. A diákok verseket, költeményeket, antológiákat, folyóiratokat írnak. Legfőbb eszméik közé tartoznak a hedonista életelvek, a nemzeti szabadság és felvilágosodás szabad gondolatai.

Indulása, eszmélése: 14 évesen a Vesztnyik Jevropi közli első költeményét, majd 15 évesen a 18. század népszerű orosz költőfejedelme, Gyerzsavin[4] a líceumban költővé avatja, s Puskint mint „a második Gyerzsavint” említi. Ifjúkori lírájában a dekabristák eszmeköre jelenik meg. Liberális irodalmi társaságok ülésein vesz részt, szatirikus dalokat és epigrammákat illetve politikai verseket ír a rabság és rabszolgaság ellen (pl: Óda a szabadsághoz, Csaadajevhez, A falu). Költeményeinek közös jellemzője a politikai szabadság követelése, a blaszfémikus és a társadalmi ízlés elleni lázadó hang. Ars poeticája ekkor: a művészet a tiltott dolgok színtere. Megírja első nagyszabású elbeszélő költeményét: a Ruszlán és Ludmíla 1820-ban születik meg.

Romantikus korszaka (1820–1830)

Száműzetésében írta az ún. déli elbeszélő költeményeket: A kaukázusi fogoly (1821), A bahcsiszeráji szökőkút; Бахчисарайский фонтан, (1824) és a Cigányok (1824) című alkotásait. Romantikus poémáiban már ekkor felbukkannak a realista jegyek.

1825–26-ban hazatért Mihajlovszkojéba, anyja birtokára, ahol egyetlen társa a dajka, Arina Rogyionovna. Költeményeiben balsejtelmek és tűnődések, merengő hang, az elmúlás gondolatai jelennek meg.

Történeti tárgyú munkákba kezdett, s megszületett a Borisz Godunov (1825), amellyel megváltoztatja az orosz drámát. Később is ír történelmet feldolgozó munkákat, de utóbbiakban már nem maga az orosz történelem, hanem a művészet és az emberi szenvedélyek felé fordul érdeklődése, mint Mozart és Salieri (1830) illetve A kővendég (1830) című műveiben.

Romantikus életsorsokat és történeteket prózában is feldolgozott, erről árulkodnak Néhai Petrovics Belkin elbeszélései (benne A lövés, A postamester, A parasztruhás kisasszony, A hóvihar), és A pikk dáma. Célja az egyszerű és tömör fogalmazás.

Puskin a dekabrista mozgalom bukása után ismét a nemzeti történeti poéma és regény felé fordul: barátai emlékére írja az Üzenet Szibériába című versét. Költészetében folytatódik a szabadság gondolatának növekedése, s magát a váteszköltő szerepében látja, amiről árulkodik például A próféta (költemény). Nagy Péter korát a nemzeti szerveződés idejének érzi, s úgy reméli, hogy létrejöhet I. Miklós alatt is egy hasonló Oroszország. E gondolat több művében is megjelenik (Nagy Péter szerecsene, Családfám, Poltava, A bronzlovas). A történelmi ábrázolás csúcspontját A kapitány lánya (1836) című regénye jelenti.

Puskin népköltészet iránti vonzódása szorosan összefügg a történelmi érdeklődés gondolatkörével. Régi dalok, mondák motívumai elevenednek meg műveiben, majd az 1830-as évek elején meséket ír, a híresebbek közé tartoznak a Mese Szaltán cárról vagy a Mese a halászról meg a kis halról. Ekkor keletkezik befejezetlen verses drámája, A sellő is. Művészetében egyesül a folklór hagyománya és a fennkölt irodalom.

Romantikus korszakának és életművének csúcspontját világhírű verses regénye, az Anyegin megírása jelenti. Egy 19. századi ifjú nemes ábrázolásával a felesleges ember életérzésének rajzát adja s mindeközben körképet nyújt az orosz életről, társadalomról. Világos és egyszerű stílusban, ám kiforrott zeneiséggel, az Anyegin-strófa eszközével. Már ajánlásában is az olvasót célozza meg:

Nem a hideg, kevély világnak,
Neked szántam regényemet.
Bár adhatnék a hű barátnak
Ennél méltóbb hűségjelet,
Méltót hozzád, szép tiszta lélek,
Te szárnyaló és egyszerű,
Kiben költői álmok élnek,
S álmában élet van, s derű.
Vedd elfogult kezedbe, kérlek,
Pár tarka fejezet csupán,
Van köztük bús is, van vidám is,
Van népies és ideális;
Kissé gyarló gyümölcs talán:
Sok zsenge s hervadt színű évem,
Mulatság, ihlet s egy sereg
Álmatlan éj, borús kedélyem
S hűvös látás termette meg. (ford. Áprily Lajos)

A romantika klasszicizálása, út a realizmus felé (1830–1837)

1830-ban a költő a Lityeraturnaja Gazetában írt, mely a dekabristák finomabb hangján szólt. Az időszak azonban nemzetközi viszonylatban is forrongó eseményekkel szolgált, egymást követték a koleralázadás, a lengyel forradalom és a párizsi felkelés. A lengyel ügy „családi pöranyag” volt Puskin szemében, s hatására alkotta az Oroszország rágalmazóihoz és A borogyinói évforduló című munkáit.

Az irodalmi életben 1836-tól a Szovremennyik (Kortárs) című folyóirat révén irodalomszervezőként is szerepet játszott. Folyóiratát Szentpéterváron 30 éven át adták ki.

Remove ads

Művei

Thumb
Szeráf Puskin A próféta című verse nyomán, (1905), Mihail Vrubel műve

Költeményei:

  • Óda a szabadsághoz
  • Csaadajevhez: a nemesek szabadságtörekvéseiről szól.
  • 1818
  • A nap tüzét
  • A tőr
  • A fogoly
  • Madárka
  • A magvető
  • A könyvárus beszélgetése a költővel
  • A tengerhez, xxx-hoz(1825)
  • Téli este
  • A próféta: a műben magára veszi a látnokköltő szerepét.
  • Téli utazás
  • Üzenet Szibériába: a dekabrista felkelés üldözöttjeinek üzen, buzdítva őket, hogy nemsokára eljön a szabadság.
  • A költő és a tömeg
  • Téli reggel: szerelmi költemény.
  • Szerettem önt
  • Az emlékmű

Prózai és verses epikai művei:

  • Ruszlán és Ludmíla (Руслан и Людмила) (1820) verses mese, első nagyszabású elbeszélő költeménye
  • A kaukázusi fogoly (Кавказский пленник) (1822) poéma
  • A bahcsiszeráji szökőkút (Бахчисарайский фонтан) (1824) poéma
  • Nagy Péter szerecsene (1826) elbeszélés, első prózában írt epikus munkája. I. Péter kora felé fordul, s onnan merít történelmi példát.
  • Cigányok (Цыганы) (1827) poéma, drámai költemény, melynek alaptétele, hogy az emberi szabadság a természetességben keresendő. Ám ezt megcáfolja Epilógusában, amelyben arról olvashatunk, hogy a világból a szabadság teljesen kiveszett.
  • Poltava (Полтава) (1829) témája Nagy Péter cár győzelme XII. Károly svéd király felett a poltavai ütközetben, 1709-ben.
  • Néhai Ivan Petrovics Belkin elbeszélései (Повести покойного Ивана Петровича Белкина) (1831) elbeszélésciklus, az orosz novella megújítása öt történettel, melyekben az egyszerű kisemberek sorsa felé fordul.
    • A lövés (Выстрел)
    • A hóvihar (Метель)
    • A postamester (Станционный смотритель)
    • A koporsókészítő (Гробовщик)
    • A parasztruhás kisasszony (Барышня-крестьянка)
  • Dubrovszkij (Дубровский) (1832–33, megj. 1841) regény, amely valódi történet alapján született.
  • A bronzlovas (Медный всадник) (1833) poéma, témája Péter cár hősiessége.
  • A pikk dáma (Пиковая дама) (1833) elbeszélés
  • Anyegin (Евгений Онегин) (1833) verses regény, Puskin legismertebb műve, életének főműve, "az orosz élet enciklopédiája" (Belinszkij).
  • A kapitány lánya (Капитанская дочка) (1836) regény, a Pugacsov-felkelés feldolgozása, a romantika és realizmus elemei keverednek a műben.

Meséi:

Drámai művei:

  • Borisz Godunov (Борис Годунов) (1830) történelmi dráma, színmű, a shakespeare-i dráma felelevenítése és az orosz dráma megújítása, a tömeg történelemalakító szerepéről szól.
  • Mozart és Salieri (Моцарт и Сальери) (1832) dráma
  • Lakoma pestis idején (Пир во время чумы) (1833) dráma
  • A fukar lovag (Скупой рыцарь)(1836) dráma
  • A kővendég (Каменный гость) (1839 megj.) dráma
  • A sellő (Русалка) verses dráma, befejezetlen
  • Egyiptomi éjszakák

Tanulmányok, értekezések:

  • A Pugacsov felkelés története (История Пугачева) (1833–36), értekezés
Remove ads

Hatása

Thumb
Puskin portréja; Vaszilij Andrejevics Tropinyin képe (1827)

Irodalom

Zene

Remove ads

Fordítói

Magyarul

1919-ig

  • Puskin költői beszélyei / A bakcsiszeráji forrás, vagy A Könyvforrás; ford. Cserényi Imre; Zilahy, Pest, 1864
  • Puskin Sándor–Lermontoff Mihály: Északi fény. Költemények; ford., előszó Zilahy Imre; Emich, Pest, 1866
  • Puskin Sándor: Anyégin Eugén. Regény versekben; ford. Bérczy Károly; Emich Ny., Pest, 1866
  • Orosz beszélyek; ford. Csopey László; Franklin, Bp., 1882 (Olcsó könyvtár)
  • Puskin Sándor: A kapitány leánya. Regény; ford. Ambrozovics Dezső; Franklin, Bp., 1896 (Olcsó könyvtár)

1919–1944

  • Pique dáma; ford. Trócsányi Zoltán; Genius, Bp., 1920 (Genius-könyvtár)
  • Puskin Sándor: Pique-dáma; ford. Malonyay János; Sacelláry, Bp., 1920
  • Puskin Sándor: Anyégin Eugén. Verses regény; ford. Bérczy Károly, sajtó alá rend. Bárczy Gusztáv; Rózsavölgyi, Bp., 1920
  • A kapitány lánya; ford. Honti Rezső; Athenaeum, Bp., 1921 (Olcsó regény)
  • Hóvihar. Az eredeti teljes szöveg és hű magyar fordítása; ford. Trócsányi Zoltán; Lantos, Bp., 1921 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
  • Dubrovszkij. Regény; ford. Szabó György; Vernay, Wien, 1922 (Regényfüzér)
  • Dubrovszky. Regény; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
  • A postamester. Elbeszélések; ford. Haiman Hugó; Kner, Gyoma, 1927
  • Puskin Sándor: Tiszta szerelem. Regény; ford. Rogoz Oszkár; Rottmann, Bp., 1928 (Legszebb könyvek tára)
  • Puskin Sándor: Dubrovszky. Regény; ford. Rogoz Oszkár; Rottmann, Bp., 1928 (Legszebb könyvek tára)
  • Furcsa esküvő; ford. Bodnár István, Bodnár István Könyvkiadó, Bp., 1943 (Szórakoztató regények)
  • A lázadó férfi; Soóky, Bp., 1943
  • A pikkdáma; ford. P. Ábrahám Ernő; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)

1945–1989

  • Két kis dráma / Mozart és Salieri / Don Juan kő-vendége; ford. Gáspár Endre; Faust, Bp., 1945
  • Anyégin Eugén. Verses regény; ford. Mészöly Gedeon; Keresztes, Bp., 1945
  • Aranyhal-meséje; ford. Trencsényi W. Imre; Új Idők, Bp., 1946
  • Dubrovszkij; ford. Zsombor János; Szikra, Bp., 1947 (Szikra regénytár)
  • Borisz Godunov; ford. Gáspár Endre, előszó Lukács György; Dante, Bp., 1947
  • Piquedáma; Stettler Zoltán, Bp., 1947 (Express regények)
  • A kolomnai házikó. Elbeszélő költemény; ford. Gáspár Endre; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1948
  • Poltáva. Hősköltemény; ford. Szegő György; "Orosz könyv", Bukarest, 1949
  • Puskin válogatott művei. Költemények és egyéb verses munkák; ford. Aczél Tamás et al.; Szikra–Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
  • Mese az aranykakasról; ford. Trencsényi-Waldapfel Imre; Szikra, Bp., 1949
  • Mese a halászról meg a halról; ford. Trencsényi-Waldapfel Imre; Szikra, Bp., 1949
  • Versek. Szimonov Konstantin tanulmányával; ford. Lajtha Géza Állami Kiadó, Bukarest, 1949
  • Mesék; ford. Salamon László, Rózsa Alíz, Vajda Béla; Orosz Könyv, Bukarest, 1949
  • Műsoranyag; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949 (Magyar-szovjet füzetek)
  • Nulin gróf. Verses kis tréfás história; ford., tan. Mészöly Gedeon; Városi Ny., Szeged, 1949 ("Nép és nyelv" különnyomatai)
  • A. Sz. Puskin válogatott munkái; Ragyanszka Skola, Kijev–Uzshorod, 1950 (Klasszikusok iskolai könyvtára)
  • Ruszlán és Ludmilla; ford. Fodor András; Franklin, Bp., 1950
  • Mese a nagy Szaltan cárról, fiáról és a tündérszép hattyú-királylányról; ford. Gál László; Testvériség-Egység, Noviszád, 1950
  • Ruszlán és Ludmilla; ford. Szegő György; Orosz könyv, s.l., 1950
  • Puskin válogatott versei; összeáll. Kardos László; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár)
  • Mese Szaltán cárról és egyéb mesék; ford. Áprily Lajos et al.; Ifjúsági, Bp., 1953
  • Jevgenyij Anyegin. Verses regény; ford. Áprily Lajos; Új Magyar Kiadó, Bp., 1953
  • Regények és elbeszélések; ford. Szöllősy Klára et al., utószó Kelemen Sándor; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955
  • A bahcsiszeráji szökőkút; ford. Szabó Lőrinc; Magyar Helikon, Bp., 1957
  • Visztrel / A lövés. Novella; ford. Gyöngyi László; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű kis könyvtár)
  • Puskin válogatott versei / Izbrannije sztyihotvorenyija; szerk., bev. Radó György, jegyz. Erdődi József; Corvina, Bp., 1957 (Kétnyelvű klasszikusok)
  • Versek; ford. Franyó Zoltán, bev. Máthé Ernő; Az Orosz Könyv, Bukarest, 1958
  • Mese a halászról és a kis halról; ford. Vas István; Minerva, Bp., 1959
  • A pikk dáma és egyéb elbeszélések; ford. Brodszky Erzsébet, Trócsányi Zoltán, utószó Apostol András; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • A bronzlovas. Elbeszélő költemények; ford. Hegedüs Géza et al.; Irodalmi, Bukarest, 1962
  • Mese Szaltán cárról, óriás fiáról Gvidon Szaltánovics hercegről és a csodaszép királykisasszonyról, Lebedáról; ford. Kapuvári Béla; Ifjúsági, Bucureşti, 1963
  • Elbeszélő költemények; ford. Áprily Lajos et al., bev. Barátné Sevcsuk Nyina, jegyz. Áprily Lajos, E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1963 (A világirodalom klasszikusai)
  • Alekszandr Puskin válogatott költői művei; ford. Áprily Lajos et al., szerk. biz. Hidas Antal, Illyés Gyula, Kardos László, jegyz. Áprily Lajos, E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1964
  • Mesék; ford. Áprily Lajos et al.; Móra, Bp., 1970
  • A pikk dáma és más elbeszélések; ford. Brodszky Erzsébet et al., jegyz. Gerencsér Zsigmond; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
  • Levelek; ford. Lothár László et al., vál., jegyz. Pór Judit; Európa, Bp., 1980 (Alekszandr Puskin művei)
  • Cikkek, történelmi tanulmányok, napló; vál. Pór Judit, jegyz. Gerencsér Zsigmond, Pór Judit, ford. Balassa Anna et al.; Európa, Bp., 1981 (Alekszandr Puskin művei)
  • Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg a Lebegyről, a gyönyörű cárlányról; ford. Kormos István; Móra, Bp., 1982
  • Két magyar Anyegin. Puskin verses regénye; ford. Bérczy Károly, Áprily Lajos, esszé Bérczy Károly, Krúdy Gyula; Európa, Bp., 1984

1990–

  • Jevgenyij Anyégin. Verses regény. Teljes, gondozott szöveg; ford. Galgóczy Árpád, szöveggond., jegyz. Gránicz István; Ikon, Bp., 1992 (Matúra Klasszikusok)
  • Mesék. Házi olvasmány 3. Az általános iskolák 3. osztálya számára; ford. Vas István, sajtó alá rend. Laslo Blasskovic; Zavod za udzbenike i nastavna sredstva, Beograd, 1994
  • Puskin versei Baka István fordításában; szerk. Fejér Ádám, előszó Baróti Tibor, utószó Szalma Natália; JATE, Szeged, 1996 (JATE kultúrtörténeti stúdiumok)
  • A szökőkutak hűvösében. Versek; vál., utószó Baranyi Ferenc, bev. Hima Gabriella, ford. Baka István et al.; Eötvös, Bp., 1999 (Eötvös klasszikusok)
  • A rézlovas; ford. Galgóczy Árpád; Békéscsaba, Tevan, 1999
  • Az öreg halász és nagyravágyó felesége; A. Sz. Puskin meséje alapján, ford. Cserna György; Alexandra, Pécs, 2001 (Térbeli mesekönyv)
  • Anyegin / Válogatott írások; ford. Áprily Lajos, Márkus Gyula, Wessely László; Magyar Könyvklub, Bp., 2002 (Iskola – könyv)
  • Puskin titkos naplója. 1836–1837; ford. Csörögi István, bev. Mihail Armalinszkij; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 2003
  • Borisz Godunov; ford. Radnai Annamária, Térey János; in: Színház, 2003/jún.
  • Szerettem önt... Válogatás Alekszandr Puskin költészetéből; ford. Galgóczy Árpád; Eötvös, Bp., 2004 (Eötvös klasszikusok)
  • Angelo és más; ford. Baranyi Ferenc; Hungarovox, Bp., 2005
  • Regények, elbeszélések; szerk., előszó, jegyz. Kalavszky Zsófia; Európa, Bp., 2009
  • Jevgenyij Anyegin; ford. László György; László György, Bp., 2009
  • Szabadság árva magvetője. 110 vers; vál., ford. Soproni András; Európa, Bp., 2022
Remove ads

Jegyzetek

Loading content...

Szakirodalom

Loading content...

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads