Teleki József (kormányzó)
(1790–1855) politikus, Erdély kormányzója From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Széki gróf Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.)[3] magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon, amelyet haláláig csak részben tudott megjelentetni, de jegyzeteiből később mások részben kiadták a hiányzó köteteket.
| Teleki József | |
 | |
| Barabás Miklós festménye (1836) | |
| A Magyar Tudományos Akadémia 1. elnöke | |
| Hivatali idő 1830. november 17. – 1855. február 15. | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Dessewffy Emil |
| Erdély kormányzója | |
| Hivatali idő 1842. január 8. – 1848. november 14. | |
| Előd | Kornis János |
| Utód | Mikó Imre |
| Született | 1790. október 24.[1][2] Pest[2] |
| Elhunyt |
Pest |
| Szülei | Teleki László |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1806–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki József témájú médiaállományokat. | |
Teleki László hétszemélynök és Teleki Mária grófnő fia. Ő maga soha sem nősült meg.[4]
Tanulmányait a kolozsvári református főiskolán, majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. A jogi tanulmányok elvégzése után két évig Pest vármegyénél volt törvényes gyakorlaton mint aljegyző, 1810-ben a budai helytartótanácsnál gyakornokoskodott fogalmazóként. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult. Először a göttingeni egyetemen tanult két évig, utána beutazta Németországot, Hollandiát, Svájcot és Itália északi részét. 1815-ben visszatérve, ismét elfoglalta hivatalos helyét és most már gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1818-ban királyi helytartósági titoknok, 1824-ben a királyi tábla bárója és bírája lett, 1827-ben Csanád vármegyei főispán és a rendszeres munkálatok kidolgozására kinevezett országos bizottság tagja, 1830-ban Szabolcs vármegyei főispán, 1832-ben a bécsi magyar udvari kancellária előadó tanácsosa lett.
Hitsorsosai belé vetett bizalma folytán már 1818-ban a pesti református egyházmegye algondnokává és 1824-ben a tiszamelléki egyházkerület és a sárospataki kollégium főgondnokává választották. 1827-ben a Magyar Tudományos Akadémia felállítása elhatározását követően ő vállalta a legtöbb részt az azt előkészítő munkálatokban. A nádor főherceg mint pártfogó által az Akadémia tervének kidolgozására megbízott választmány elnökévé, 1830. november 17-én az alapítók által az akadémiai igazgató tanács tagjává, a megalakult igazgató tanács által pedig elölülővé (az Akadémia első elnökévé) választatott, mely tisztet haláláig viselte (tiszteleti tag 1838. szeptember 7-én lett). Az 1840. évi országgyűlés koronaőrré választotta, 1842-ben pedig Erdély kormányzóságát, mint a polgári kitüntetés legmagasabb fokát ruházták reá. Az 1848-as forradalom után visszavonult a közéletből, és haláláig az MTA élén tudományos munkásságot folytatott.
Az Akadémia alapítóinak sorában Teleki és testvérei 10 000 koronával, Teleki maga 1855-ben 98 240 koronával vannak bejegyezve. Családjával együtt 24 000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül működő szegény Akadémiának, és ezzel vetette meg az akadémiai nagy könyvtár alapját, amelyhez azután a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt és a ritkaságokban dús Veszerle-féle gyűjteményét is csatolta, és ebben három Corvinát, amelyek közt Carbo Lajos addig ismeretlen műve, a De laudibus Regis Mathiae is megtalálható. (A Péczeli József komáromi református lelkész és író halála után az Akadémiai Könyvtár alapját is megvette.) 5000 forintot alapított könyvtárnoki hivatal létesítésére és 2000 forintot az éremtár növelésére. Végül pedig végintézkedésében saját kézikönyvtárát és a Hunyadiak kora című 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25 000 forintot, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta történeti célra, hogy a bejövendő pénz tőkésítését követően, annak fele része után a kamatok egyhatoda az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, a többi öt hatoda a könyvtár növelésére fordíttassék, fele pedig a történettudományi osztály rendelkezésére bocsáttassék.
1848 után sokat betegeskedett, ami ellen a szakadatlan tudományos munkában keresett enyhülést. 1855. február 15-én hunyt el Pesten. A Magyar Tudományos Akadémián február 26-án Toldy Ferenc tartott fölötte emlékbeszédet.
Remove ads
- Eggy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. Pest, 1817
- A magyar nyelvnek tökélletesítése új szavak és új szóllásmódok által. Pest, 1821
- Eger várának ostroma 1552-ben, Auróra, 1822
- Első Lajos nápolyi hadviselései 1347, Auróra, 1823
- Hunyadi János eredete felolvasás az Akadémiában, 1851. május 24.
- Hunyadiak kora Magyarországon, Pest, 1852–57. és 1863. I-VI. 1. része, X-XII. Aczélm. arczképekkel és hasonmásokkal. (I-V. 1852-56. VI. 1. része, a szerző kézirataiból Szabó Károly által sajtó alá rendezve 1863., X-XII. 1853., 1855., 1857
- A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által; szöveggond., tan., jegyz. Éder Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1988 (Ritkaságok)
Remove ads
- Emlékét őrzi Móra Ferenc A hála az Akadémia napirendjén című elbeszélése (megjelent az író A fele sem tudomány című kötetében).
Remove ads
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads